Növekvő kriptovaluta-csalások Franciaországban: fellépnek a hatóságok

Franciaországban az elmúlt években jelentős növekedés volt tapasztalható a kriptovalutákkal kapcsolatos csalások számában. 2016 és 2018 között összesen 165 millió dollár értékben tűntek el digitális eszközök, a hatóságok pedig szigorították a szabályozásokat, hogy növeljék a fogyasztói értékvédelmet.

A digitális eszközök újbóli térnyerése következtében azonban ismét megszaporodtak a csalások. A Párizsi Ügyészség, valamint az olyan szabályozó testületek, mint az AMF és az ACPR, éppen ezért növelik aktivitásukat a kiberbiztonság és a tájékoztatás területén.

Elterjedt csalások

A Francia Nemzeti Bank (Banque de France) felügyelete alá tartozó ACPR jelentése szerint 2023 közepe és 2024 első negyedéve között átlagosan 29 000 eurós veszteséget okoztak a kriptovaluta-csalások. Ez a szám kifejezetten magas annak tudatában, hogy a megtakarítási számlák áldozatai átlagosan 69 000 eurós veszteséget, míg a hamis kölcsönökben részesülők átlagosan 19 000 eurós veszteséget szenvedtek el.

A BVA Xsight által készített felmérés szerint 2024-ben a felnőtt francia lakosság 3,2%-a esett áldozatul pénzügyi csalásnak. Ez az arány csaknem háromszorosa a 2021-ben mért 1,2%-os arányhoz képest. A leginkább megcélzott demográfiai csoport a 35 év alatti férfiak, akiket első sorban a közösségi médiában szemelnek ki a csalók, majd hamis ígéretekkel és csaló weboldalakkal gyorsan tőrbe is csalnak.

A csalók egyre gyakrabban adják ki magukat hatóságoknak és pénzintézeteknek. Az AMF-hez számos személyazonosság-lopással kapcsolatos bejelentés érkezett, a visszaélések egyharmada pedig a szabályozók személyazonosságával történt. Ezt követően a mesterséges intelligencia (AI) által generált hirdetések, meghamisított videók és kitalált cikkek voltak a legnépszerűbb visszaélések, hogy a célszemélyek hamis befektetési lehetőségeket támogassanak.

Megelőzés, végrehajtás

A hatóságok egyértelmű célja visszaszorítani a visszaélések számát. A lakossági figyelemfelkeltő kampányok egyértelmű célja a visszaélések megelőzése, hogy a célszemélyek azonnal felismerjék egy-egy kérdésből, vagy néhány sornyi hirdetésből, hogy átverésről van szó. A szabályozók szerint a túl szép ígéretek és a hamis ajánlások több utánajárást igényelnek, azonban ezek alapos tanulmányozásával megelőzhető a baj.

Az AMF és az ACPR folyamatosan monitorozza a hamis weboldalakat, és teszi feketelistára azokat. A bűnüldöző szervekkel való együttműködés célja a csalók azonosítása és lekapcsolása. A Párizsi Ügyészség elkötelezett a csalások visszaszorítása és a fogyasztói érdekvédelem mellett, ugyanakkor kellő körültekintés hiányában tehetetlenek.

Francia csalások a közelmúltban

A francia digitális átverések „fénykora” egyértelműen a 2010-es évek közepén volt. Ekkor két év alatt több mint 188 áldozatot azonosítottak, akik 165 millió dolláros veszteséget szenvedtek el. A csalássorozat következtében a francia hatóságok kénytelenek voltak fokozott erőfeszítéseket eszközölni, amit az Europol és az Eurojust támogatásával tudtak csak elérni.

A szabályozási szigorítások mellett az Európai Központi Bank (EKB) is figyelmeztetéseket adott ki, az európai szervek pedig azóta is aktívan figyelik a kriptovaluta-címek mozgásait és igyekeznek a szolgáltatókkal és a tőzsdékkel is szoros együttműködésben azonnal lépni.