Norvégia, a világ egyik legkészpénzmentesebb gazdasága, most egyszerűbbé tette a készpénzes fizetést
A globális készpénzmentességre való törekvés jelentős fordulópontjához érkezett Norvégia, ahol a kormány és a központi bank arra törekszik, hogy lassítsa, vagy akár megfordítsa a készpénz elhagyásának folyamatát. Norvégia, Európa egyik leginkább készpénzmentes társadalmában, a legutóbbi központi banki felmérés szerint mindössze a vásárlók 3%-a használt készpénzt egy fizikai boltban történt vásárláskor.
A változás érdekében október 1-jén életbe lépett a pénzügyi szerződésekről szóló törvény módosítása, amely megerősíti a norvég polgárok jogát a készpénzes fizetésre. Az új jogszabály véget vethet a „csak kártyát fogadunk el” tábláknak, amelyek országszerte elterjedtek a boltok kirakataiban – számolt be a norvég online újság, a Nettavisen.
A Norges Bank, az ország központi bankja, honlapján hangsúlyozza, hogy a módosítás „egyértelműbbé teszi” a vásárlók készpénzes fizetéshez való jogát: „Az elárusítóhelyeken, ahol rendszeresen árut vagy szolgáltatást értékesítenek, a fogyasztóknak biztosítani kell a törvényes fizetőeszközzel való fizetés lehetőségét, ha más fizetési megoldás is elérhető. Ha van elegendő váltópénz, a kereskedő köteles visszaadni az összeget, kivéve, ha a bankjegy és a fizetendő összeg között túl nagy az eltérés.”
A törvénymódosítás egyik fontos kitétele, hogy a 20 000 koronánál (nagyjából 2000 dollár) nagyobb összegű tranzakciókra nem vonatkozik a készpénzes fizetési kötelezettség. A Norge Bank magyarázta szerint azok a kereskedők, akik nem tartják be a szabályokat, közigazgatási bírságra számíthatnak, ha szándékosan vagy gondatlanságból megszegik a törvényt.
„Az új szabályozás célja, hogy egyértelművé tegye a fogyasztók számára: joguk van készpénzzel fizetni” – fogalmazott Emilie Enger Mehl, igazságügyi és közbiztonsági miniszter. „A digitális világban könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy sokan nem használják a digitális fizetési eszközöket. A készpénz a társadalom számára vészhelyzet esetén is fontos biztonsági háló. Az embereknek biztosnak kell lenniük abban, hogy fizethetnek, amikor boltba, étterembe vagy fodrászhoz mennek.”
Valódi pénzügyi befogadás
A jogszabály egyik fő célja az volt, hogy támogassa azt a mintegy 600 000 embert – az ország lakosságának körülbelül 10%-át –, akik nehezen boldogulnak a digitális fizetési módszerekkel, és egyre inkább kiszorulnak a gazdaságból. Jan Davidsen, a Norvég Nyugdíjasok Szövetségének vezetője, így fogalmazott: „Ez nagyon fontos minden olyan idős ember számára, aki nehezen tud online fizetni, nem emlékszik a kódra, vagy nehezen bízik a bankkártyában. Sokak számára a készpénz biztonságot nyújt, ez olyasmi, amihez hosszú életük során hozzászoktak.”
A Nettavisen beszámolója szerint sok norvég nyugdíjas „ujjongott” a törvénymódosítás miatt. A jogszabály visszaadta a készpénzes fizetés lehetőségét azok számára, akik számára a digitális eszközök nem elérhetők, vagy nem nyújtanak biztonságot.
Ahogy Davidsen, a Norvég Nyugdíjasok Szövetségének vezetője fogalmazott: „Ez nagyon fontos minden olyan idős ember számára, aki nehezen tud online fizetni, nem emlékszik a kódra, vagy nehezen bízik a bankkártyában. Sokak számára a készpénz biztonságot nyújt, ez olyasmi, amihez hosszú életük során hozzászoktak. Ez egy harc volt számunkra, ezért most ünnepelni fogunk!”
De nem mindenki pezsgőzik. Ahogy Anders, az NC olvasója az alábbi kommentekben rámutat, Norvégiában, akárcsak a szomszédos Svédországban, szinte ingyenes a bankkártya. És bár a fizetőterminálhoz díjak kapcsolódnak, a kiskereskedők számára a költségek alacsonyabbak, mint a készpénz ára. Egyes kiskereskedők egyáltalán nem rajonganak azért, hogy ismét készpénzt kelljen kezelniük.
„Nem fogok változtatni az eddigi szokásaimon” – mondta Anders Ellburg, egy helsinki előkelő étterem, a Holmenkollen vezérigazgatója a Finans Fokusnak:
„A készpénz kezelése sokba kerül nekem. Tiszta üzletet vezetek. Csak azokat érdekli a készpénz, akik a feketepiacot működtetik.”
Ellburg már 2014-ben tiltakozott a készpénzes fizetés ellen. A fővárosi divatos étterem kártyapártolója az egyetlen az általunk megkeresett készpénzmentes szereplők közül, aki hajlandó volt szóba állni a Finansfokkal. Ellburg azonban azt is világossá tette, hogy inkább azokkal kellene beszélgetni, akik még mindig készpénzt használnak – megkérdezni tőlük, hogy mi a fenéért teszik ezt.
„Én voltam az első Norvégiában, aki sajtóközleményt adott ki arról, hogy nem fogadok el készpénzt. Amikor idősebb emberek jöttek hozzám, és elmondták, hogy ATM-hez mentek pénzt felvenni, elmagyaráztam nekik, hogy nincs különbség aközött, hogy az ATM-ben vagy az étteremben lévő banki terminálon adják meg a kódot” – mondja.
Pénzügyi ellenállóképesség
Az új szabályozás másik fontos célja a pénzügyi rendszer ellenállóképességének növelése, különösen áramkimaradások, rendszerhibák vagy kibertámadások esetén. A Norvég Polgári Védelmi Igazgatóság azt javasolja az embereknek, hogy mindig tartsanak maguknál egy kisebb összeget készpénzben, arra az esetre, ha a digitális fizetési rendszerek leállnának. „A több fizetési mód rugalmasságot jelent. Ha egy fizetési mód nem működik, más lehetőségek is rendelkezésünkre állnak” – fogalmazott Päivi Heikkinen, a Bank of Finland főpénztárosa.
Ez a gondolat visszhangzik Norvégiában is, ahol a kormány a készpénzt „mindig elérhető” fizetési megoldásként kívánja fenntartani. Áprilisban az Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy „a készpénz segít megvédeni az ország gazdaságát, és biztosítja, hogy a norvégok ne kerüljenek nehéz helyzetbe egy esetleges kibertámadás vagy hosszabb rendszerleállás esetén.”
Növekvő aggodalmak a készpénzmentes társadalom miatt
Svédország, amely Norvégiához hasonlóan szinte teljesen készpénzmentes, hasonló kihívásokkal szembesül. A világ egyik leginkább digitalizált fizetési rendszerekkel rendelkező országában a Riksbank figyelmeztetett, hogy a digitális rendszerek sebezhetősége, például a kibertámadások és az elektromos hálózatok meghibásodása, komoly kihívásokat jelent. A digitalizáció kockázatai egyre inkább a készpénz mint stabil fizetési mód fontosságára hívják fel a figyelmet.
2023 nyarán például egy kiberbiztonsági cég frissítése miatt világszerte több millió Microsoft-rendszer állt le, ami komoly fennakadásokat okozott bankok, légitársaságok, kórházak és egyéb üzletek számára. Az ilyen helyzetekben gyakran a készpénzes fizetés volt az egyetlen elérhető megoldás. Ahogy a Riksbank figyelmeztetett: „a készpénz az egyetlen fizetési eszköz, amely független az áramellátástól és a távközléstől, ezért kulcsfontosságú a vészhelyzeti felkészültség szempontjából.”
A digitális fizetési rendszerek leállása az elmúlt években számos országban – az Egyesült Államoktól kezdve az Egyesült Királyságon át Németországig – okozott káoszt. Általánosságban elmondható, hogy minél készpénzmentesebb egy ország, annál nagyobb a zavarkeltés mértéke.
Válaszlépések Európában
Az utóbbi években Európa egyre több országában fogadnak el olyan jogszabályokat, amelyek védik a készpénzfizetéshez való jogot. Svájcban és Ausztriában a készpénz továbbra is „király”, Szlovákiában pedig alkotmánymódosítással biztosították a fizikai fizetési módok védelmét. Svédország központi bankja is sürgeti a készpénz szerepének megerősítését, hogy biztosítsák a hozzáférést mindenki számára, különösen azoknak, akik nem tudják vagy nem akarják használni a digitális fizetési eszközöket. A Riksbank egyértelműen kifejtette, hogy nem elég a készpénzfelvétel lehetőségeit növelni, a készpénzt mint fizetőeszközt is életben kell tartani.