Nő a feszültség Európában, atomfegyvereket szállító kamionokat fotóztak
Nukleáris robbanófejeket szállító teherautókat fotóztak le az Egyesült Királyságban. Bár elvileg mindennapos tevékenységnek minősül, az orosz-ukrán háború miatt mindenki különösen érzékeny egy ilyen hír hallatán.
A brit Nukewatch UK folyamatosan nyomon követi az Egyesült Királyságban a katonai fegyvereket szállító teherautó konvojokat. Az elmúlt napokban a szervezet a Burghfieldi Atomfegyverkezési Intézet által indított nukleáris fegyvereket szállító teherautókra lett figyelmes.
A „több nukleáris robbanófejet szállító” konvoj mintegy 600 kilométert utazott az Egyesült Királyságon keresztül egy fegyverraktárba. A teherautók hosszú sora az M6-os autópályán haladt Kendal közelében, a Cumbria tartománybeli South Lakeland városában, majd később az M74-esen, a Glasgow-tól délre fekvő Lesmahagow-nál látták őket. A szállítás rutinszerűnek számít, de az ukrajnai orosz invázió miatt világszerte növekvő feszültségek közepette történik. A brit híroldal szerint a nukleáris robbanófejek számának növelése – amelyet a közelmúltban kiadott integrált biztonsági, védelmi, fejlesztési és külpolitikai felülvizsgálatban jelentettek be – már egy ideje folyamatban van, sőt talán már a befejezéshez közeledik.
2021 márciusában a londoni kormány bejelentette, hogy az Egyesült Királyság a teljes nukleáris fegyverkészletet 260 robbanófejig bővíti. A Nukewatch elemzése azt mutatja, hogy a 2010-2015 közötti évtizedben lassan, de folyamatosan csökkent a Coulportban tárolt brit robbanófejek száma. 2015-től kezdve azonban ez a tendencia megfordult, és a Királyi Haditengerészet készleteinek növekedése következett be. Ettől kezdve az AWE, a brit hadsereg kiemelt tesztelési és innovációs programja állítólag megkezdte a Trident robbanófej – az Ohio-osztályú SSBN-típusú tengeralattjárókra szállított SLBM – szállítását a Királyi Haditengerészetnek. A Nukewatch több tanulmány alapján úgy becsüli, hogy a brit nukleáris készlet körülbelül 250 egységre nőtt.
Találgatások, kinek mennyi atomfegyvere lehet
Becslések szerint ma körülbelül 13 080 nukleáris robbanófej van a világon. Bár ez jóval kevesebb, mint amennyivel az Egyesült Államok vagy Oroszország rendelkezett a hidegháború csúcspontján, figyelemre méltó, hogy több ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, mint 30-40 évvel ezelőtt. Jelenleg Oroszország rendelkezik a legtöbb nukleáris fegyverrel, a becslések szerint összesen 6 257 robbanófejjel. Ezek közül 1458 aktívan telepítve van (a jelenlegi START II. szerződés mind az Egyesült Államok, mind Oroszország számára 1550 darabra korlátozza a telepített mennyiséget), 3039 darab inaktív, de aktívvá tehető, 1760 darab pedig nyugalmazott vagy leszerelésre váró. Az Egyesült Államok szorosan követi 5550 nukleáris fegyverrel: 1389 aktív, 2361 inaktív, de rendelkezésre álló, illetve 1800 leszerelésre váró fegyverrel.
A két említett országon kívül Kínának van 350 fegyvere, arzenálját azonban folyamatosan bővíti, Franciaországnak 290, az Egyesült Királyságnak 250, Pakisztánnak 165, Indiának 156, Izraelnek 90, Észak-Koreának pedig becslések szerint 40 körül lehet, habár erről pontos információt lehetetlen találni.
Eddig mindössze kétszer vetettek be nukleáris fegyvert háborúban. A második világháború végén az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án a japán Hirosimára dobta le a Little Boy nevű atombombát, 1945. augusztus 9-én pedig a Fat Man nevű második bombát a japán Nagaszakira. A Little Boy körülbelül 15 kilotonna robbanóerővel robbant fel, amely 1 mérföldes körzetben a földdel tette egyenlővé a legtöbb épületet. A lökéshullámot 6000 °C-os hőrobbanás követte, amely meggyújtott vagy elhamvasztott mindent, és a robbanási zónát tűzviharrá változtatta. Végül a robbanás halálos ionizáló sugárzást és elhúzódó radioaktív csapadékot eredményezett, amelyben a kezdeti robbanás által a sztratoszférába repített törmeléket a légköri szelek a magasban tartják, és a következő napokban visszahullnak a Földre. Egy 1945-ös kormányzati jelentés szerint Hirosima bombázása összesen 66 000 halálos áldozatot és további 69 000 sebesültet követelt. Nagaszakit ennél kisebb csapás érte, de még ebben is 39 000 ember vesztette életét és 25 000 sebesült meg.
Nukleáris eszkaláció a hidegháború alatt
A hirosimai és nagaszaki bombázások a nukleáris fegyvereket a háború végső fegyverévé tették, ami fegyverkezési versenyt indított el az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A hidegháború egyik fő eleme, amelyben az USA és az SZSZK nyíltan versengett anélkül, hogy ténylegesen hadat üzent volna egymásnak, a nukleáris fegyverek felhalmozása az 1980-as évek végéig folytatódott.
A Bulletin of Atomic Scientists szerint a nukleáris fegyverkezési verseny 1986-ban érte el csúcspontját, amikor a Szovjetunió több mint 40 000 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, az Egyesült Államok pedig 23 000-rel. A fegyverek elterjedésének nagy része a „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” eszméjén alapult, amelyben mindkét fél úgy vélte, hogy a nukleáris háború elkerülésének legjobb módja az, ha annyi atomfegyverrel rendelkezik, hogy az ellenfél nem indít támadást, mert attól tart, hogy nem tudna eleget megsemmisíteni a célország arzenáljából ahhoz, hogy egy megtorló támadás ne pusztítsa el saját magát. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után mindkét oldalon több ezer nukleáris fegyvert szereltek le.
A nukleáris fegyvereket korlátozó szerződések
A nukleáris fegyverek óriási, mindent elpusztító ereje miatt a kormányok olyan fegyverzetkorlátozási megállapodásokat kötöttek, mint az 1970-es nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT), az 1972-es stratégiai fegyverzetkorlátozási szerződés (SALT) és az 1991-es stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződés (START). Az atomsorompó-szerződés célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása.
Öt országot nevez meg nukleáris fegyverrel rendelkező államként (NWS) – az Egyesült Államokat, Oroszországot, Kínát, Franciaországot és az Egyesült Királyságot -, a többit pedig nem nukleáris fegyverrel rendelkező államként (NNWS). A szerződés értelmében az NWS-ek vállalják, hogy nem segítenek az NNWS-eknek nukleáris fegyverek kifejlesztésében vagy megszerzésében, az NNWS-ek pedig vállalják, hogy nem kísérelnek meg saját maguknak nukleáris fegyvereket kifejleszteni vagy beszerezni. Mindkét besorolási osztályba tartozó országok továbbá megállapodnak abban, hogy segítik egymást a békés célú atomenergia fejlesztésében, és jóhiszeműen tárgyalnak a nukleáris leszerelésről. 2022-re a világ szinte minden országa elfogadta az atomsorompó-szerződést, bár Észak-Korea 2003-ban közismerten kilépett a szerződésből, illetve Irán állítólagos szándéka, hogy fejlettebb urándúsító programot fejleszt ki, aggodalomra ad okot.