Nigériai ellenzéki vezető kriptopénz bevezetését ígéri elnökké választásakor
Atibu Abubakar nigériai ellenzéki vezető, kampányprogramja alapján, megválasztásakor nekilát a blokklánc technológia és egy nemzeti kriptopénz kidolgozásának. A program egy jogi keretrendszer tervét is megemlíti, amit a blokklánc és kriptopénzek integrálása követ a nemzeti tantervbe.
Több mint 50 jelölt áll rajthoz a februárban esedékes nigériai választásokon, hogy megmérkőzzön a jelenleg hatalmon lévő Muhammadu Buhari elnökkel. Abubakar a Népi Demokratikus Párt színeiben indul, a 1999 és 2007 között volt már alelnök, sikeres üzletember, kinek érdekeltségei behálózzák a nigériai gazdaságot.
A november 19-én kiadott kampányfüzetében „átfogó blokklánc technológiai és kriptovaluta politika kidolgozását” ígéri, ha a 2019-es választásokon Afrika legnagyobb gazdaságának elnökévé választják. Célja, hogy egy információ- és kommunikációtechnológiára épülő tudásalapú gazdasággá transzformálja Nigériát és ennek érdekében átszervezné az oktatást is. A tanulók már az általános iskola alsóbb osztályaiban kötelező jelleggel tanulnának a digitális eszközökről és blokkláncokról.
„Az a feladatom, hogy biztosítsam, a nigériai gazdaság fogékony a 21. század tudásalapú gazdasági kihívásaira és egyben lépést tud vele tartani.”
A regnáló nigériai kormány nem repdes túlzottan a kriptovalutáktól. A központi bank elnöke, Godwin Emifiele a kriptovalutákat a szerencsejátékhoz hasonlította. Ám eközben egy Citigroup kutatás szerint, a nigériai lakosság, Oroszország és Új-Zéland lakossága után, a harmadik legnagyobb arányban rendelkezik bitcoinnal és kriptovalutákkal az ország GDP-jéhez viszonyítva. Sokan az országban értékőrzőként és utolsó mentsvárként tekintenek a kriptovalutákra, a nemzeti fizetőeszköz naira elértéktelenedése miatt.
A „Get Nigeria Working Again” kampánydokumentumban Abubakar hozzátesz: „Azok az országok fognak fellendülni, akik egy (a) átfogó, agilis megközelítéssel, ami gyors technológiai fejlődést garantál a kormányzás és politika minden területén és véget vet a fejletlen technológiai infrastruktúráknak, a finanszírozási hiányosságoknak és szegényes adatbázisoknak.”