Nick Szabo: a központi bankok a kriptóhoz fordulhatnak a jövőben
A magyar gyökerekkel rendelkező kriptográfus, Nick Szabo – édesapja Magyarországról emigrált Amerikába – régi motorosnak számít a kriptó világában. Ő volt az, aki még a Bitcoin előtti időkben kifejlesztette a BitGold koncepcióját – egy személyes adatok védelmére koncentráló digitális valutát. Ezt bár sosem valósították meg, azonban ha figyelembe vesszük, hogy az okos szerződéseket is ő dolgozta ki… Na, akkor már látjuk, hogy miért is hallgatnak sokan nagyon nagy figyelemmel, amikor Nick Szabo beszélni kezd.
És hogy mit mondott most?
Szabo az izraeli Tel-Aviv University-n rendezett Israel Bitcoin Summit-on adott elő egy prezentációt. Ebben pedig érdekes gondolatokat vetett fel, a legfontosabb pedig talán ez: az egyre növekvő geopolitikai bizonytalanságok miatt a jövőben a kriptovaluták megfelelő alternatívái lehetnek a fiat pénzeknek és az értékpapíroknak a központi bankok által őrzött tartalékok szerepében.
“Vannak olyan szituációk, amikor egy központi bank nem tud megbízni egy másik ország központi bankjában vagy egy másik ország kormányának állampapírjaiban. Erre volt eddig egy megoldás: Svájc és annak kormánya. Ez azonban nem tökéletes megoldás, sok bizalmat igényel. Elvégre a svájci kormány sem teljesen független, és ők is érzik a politikai nyomás. A kriptovalutákkal azonban minimalizálni lehetne ezt az elvárt bizalmat.”
Ez pedig nagyon jelentős változást jelenthetnek a kriptovaluták elterjedésében. A központi bankok tartalékai alapvető elemei a mai globális pénzügyi hálózatnak. Ezeket használják ugyanis a monetáris politika befolyásolására, illetve a különböző gazdasági veszélyek és problémák elkerülésére vagy megoldására. A tartalék pedig eddig általában az ország saját valutájából állt, illetve más országok fiat pénzeiből (például amerikai dollárból), illetve olyan nemzetközi vagyoneszközökből tevődött össze, mint az állampapírok.
Szabo pedig még hozzátette azt is, hogy a kriptó valószínűleg azokban az országokban terjedhet el ilyen formában, ahol a nemzeti valuta leértékeléséből vagy inflációjából keletkeztek gazdasági és pénzügyi problémák. Ezen felül pedig azokban az országokban is, amelyeket valamilyen nemzetközi szankció sújt – ami például kifejezetten releváns lehet, mondjuk az olyan helyeken, mint Irán, ahol már más esetekben is felhasználták a kriptovalutákat a szankciók kikerülésére.