Németország földgázüzemekkel váltja fel az atomerőműveket
Tavaly áprilisban Németország leállította utolsó három atomerőművét, ami az ország atomkorszakának végét jelentette. A vitatott döntés egy olyan időszakban született, amikor Európa és a német közvélemény az ukrajnai orosz inváziót követő energiaválság nyomán már kezdett megbarátkozni az atomenergiával.
A jövőben több elektromos energiára lesz szükségünk, ez tény. A 6% nagyon sok lehet, ha a pótlására nincs alternatíva. Ráadásul pont akkor veszítenénk 6%-ot, amikor tényleg többre lenne szükségünk.
– mondta el Olaf Scholz német kancellár a Deutsche Welle 2022-ben, röviddel az invázió után.
Az atomenergiának vége?
Akkoriban Németország és számos európai ország komolyan átgondolta a nukleáris energiából való kivonás stratégiáját. A német lakosság több mint 80%-a támogatta az ország meglévő atomreaktorai élettartamának meghosszabbítását. A Washington Post még arról is beszámolt, hogy Németország a több mint egy évtizede leállított szénbányákat és erőműveket is helyreállítja. Ezt a német szénágazat „tavaszának” neveztek. Korábban az ország azt a célt tűzte ki, hogy 2038-ra fokozatosan kivonul a szénalapú villamosenergia-termelésből.
Mivel azonban Németországnak és Európának gondja akad a bőséges új gázszállítások biztosításával – főként az Egyesült Államokból – az ország kormánykoalíciója hirtelen hangnemet váltott. Scholz kitart amellett, hogy az atomenergiának vége. Szembesülnie kellett azonban a Szabad Demokrata párt tagjainak kritikájával. Ők arra figyelmeztettek, hogy az atomenergia hirtelen elhagyása csak még több fosszilis tüzelőanyag elégetéséhez vezethet.
Új atomerőművek építéséhez 15 évre, és egyenként 15-20 milliárd euróra lenne szükség.
– folytatta Scholz. Két évvel ezelőtt német politikusok hevesen elítélték az ellenzék és az EU azon kísérletét, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősítsék.
Fő a stabil áramellátás
Nos, Scholz kritikusainak igaza volt. Berlin nyilvánosságra hozta terveit, amelyek szerint 16 milliárd eurót költene 10 gigawattos (GW) új, gáztüzelésű erőművekre az ország energiahálózatának nagyszabású átalakítása keretében. A kormányzati koalíció bejelentette, hogy az új stratégia a megújuló energiaforrások folyamatos bővítése mellett történik és kulcsfontosságú a stabil áramellátás biztosításához az olyan időszakokban is, amikor kevés a napfény és a szél. A kormány a fosszilis gázerőműveket modern, rendkívül rugalmas és éghajlatbarát erőműveknek nevezte, mert azokat a 2030-as évek közepén-végén hidrogénüzeművé alakítják majd át. Az Uniper, állami tulajdonú, multinacionális energiaipari vállalat az üdvözölte a lépést. Hangsúlyozva, hogy gyors cselekvésre van szükség, mert az engedélyezési folyamat és az erőművek és tárolók tényleges építése több évet vesz igénybe. Németország jelenleg uniós szinten, az atomenergia fokozatos kivezetésének egyik vezető szószólója.
Ahogy az várható volt, a környezetvédő csoportok máris felszólaltak. A Greenpeace elítélte a stratégiát, véleményük szerint a hidrogén körüli felhajtás csak ködösítés még több fosszilis gázért.
Tisztán kibocsátási szempontból az atomenergia tisztább, mint a földgáz, mivel nulla szén-dioxid-kibocsátást termel; az atomenergia életciklus-kibocsátása jelentősen alacsonyabb, mint a gázalapú energiatermelésé, és nem termel más káros üvegházhatású gázokat sem. Sajnos több nagy horderejű nukleáris baleset – köztük a Three Mile Island, Csernobil és Fukushima – valószínűleg évtizedekre, ha nem évszázadokra bevésődik a közgondolkodásba, ami az atomenergiát a globális energiamix kitörölhetetlen sötét bárányává teszi. A földgáz sokkal kedvezőbb megítélés alá esik.
Vissza a megújuló energiához
Németország is felhagy a szénnel való rövid életű liezonjával. Tavaly az ország óriási áramszolgáltatója, a LEAG bejelentette, hogy lignittüzelésű hőerőműveit Európa legnagyobb zöldenergia-központjává alakítja át, 7 GW és 14 GW közötti kapacitással. A LEAG célja, hogy 2040-ig 7 GW és 14 GW közötti szél- és napenergia-kapacitást, 3 GWh tárolókapacitást és 2 GW zöld hidrogén előállítására szolgáló kapacitást telepítsen a kelet-németországi Lusatia régióban.
De aligha Németország az egyetlen európai ország, amely újra felélénkítette a „koszos” fosszilis tüzelőanyagok iránti gyűlöletét. A francia Engie energiaipari óriás nemrégiben jelentette be, hogy a hollandiai Nijmegen város közelében egy 500 megawattos gázerőművet tervez építeni egy korábbi széntüzelésű erőmű helyén. Az Engie szerint a létesítmény hibrid üzemű, azaz a jövőben hidrogénnel is működtethető lesz.
Az Egyesült Államok földgáz- és LNG-bónusza minden bizonnyal segít Európának abban, hogy elforduljon a széndioxid-nehezebb fosszilis tüzelőanyagoktól. A 2023 első felében átlagosan napi 11,6 milliárd köbméteres exportjával – amelynek kb. 70%-a Európába, a fennmaradó rész pedig Ázsiába irányul – az Egyesült Államok jelenleg a világ legnagyobb LNG-exportőre.