Németország energiaválsága egész Európát magával ránthatja
Németország jelenlegi gazdasági helyzete egyre nagyobb aggodalomra ad okot, miközben az ország a zöld energia és a zéró szén-dioxid kibocsátásra való áttérés következményeivel küzd. Míg a német politika régóta elkötelezett az „energiaátmenet” mellett, az ipari szereplők, a gazdasági szakértők és a közvélemény is egyre kritikusabban szemléli a kormány által választott irányt. De hogyan jutott idáig Németország, és miért beszélhetünk válságról?
Merkel öröksége és a zöld energia hatásai
Angela Merkel kancellársága alatt (2005–2021) Németország fokozatosan egy olyan társadalmi-gazdasági modellt épített ki, amelynek központi eleme a zöld energia és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése volt. Bár Merkel a „közép-jobboldali” CDU/CSU pártok színeiben került hatalomra, kormányzása idején egyre közelebb került a baloldali, zöld ideológiákhoz. Kritikusai szerint Merkel világos eredményeket hagyott hátra: Németország demográfiai torzulását és az ipari szektor gyengülését.
Merkel politikai döntései között szerepelt a migrációs hullámok kezelése, ami jelentős kulturális és társadalmi változásokat hozott, valamint a nukleáris energia fokozatos felszámolása, aminek következményeként Németország az orosz gázfüggőség csapdájába került. Ezek az intézkedések számos gazdasági nehézséget szültek, amelyeket Németország a mai napig nem tudott leküzdeni.
Ipari hanyatlás és gazdasági stagnálás
A német ipar helyzete különösen aggasztó. A kishalak mellett már az ország egyik legfontosabb ipari szereplője, a BASF is súlyos kihívásokkal néz szembe. A cég, amely több mint 150 éve működik Németországban, jelentős leépítéseket jelentett be, beleértve 2 500 munkahely megszüntetését Ludwigshafenben. A cég a versenyképesség hiánya miatt kénytelen volt bezárni több egységét is, ami jól jelzi a német ipar általános gyengülését. A Chemical and Engineering News beszámolója szerint a BASF árbevétele 2023-ban 21,1%-kal csökkent, míg a nyeresége 60,1%-kal esett vissza.
Az energiaárak emelkedése és az ipari szereplők gyengülése komoly társadalmi elégedetlenséget eredményezett az országban. A Süddeutsche Zeitung gazdasági minisztérium a 2024-es évre nézve 0,2%-os GDP-csökkenésre módosította prognózisát, ami jelentős eltérés a korábbi 0,3%-os növekedésről szóló előrejelzéstől. A német gazdaság hanyatlása rávilágított az ország zöld energiára irányuló stratégiájának hiányosságaira és egy fenntarthatóbb energiapolitika szükségességére.
Politikai válság és az AfD felemelkedése
A gazdasági válság és a zöld politika együttes hatása a német politikai térképet is átrendezte. Az AfD (Alternatíva Németországért) párt támogatottsága jelentősen megnőtt a közelmúltbeli tartományi választásokon, különösen Türingiában, Szászországban és Brandenburgban, ami többek között annak köszönhető, hogy a párt erősen bírálja a zöld energia köré épített politikát, amelyet a német ipar hanyatlásáért okol.
Egyes elemzők szerint a CDU-nak meg kellene fontolnia az AfD-vel való kormányzást, ha valóban vissza akarják állítani Németország gazdasági stabilitását. Azonban a CDU határozottan elzárkózik attól, hogy együttműködjön az AfD-vel, még akkor is, ha politikai nézeteik több kérdésben, például a migráció és az energia terén, átfedésben vannak.
A CDU ehelyett azt mérlegeli, hogy koalícióra lépjen a Zöldekkel, akik viszont radikális baloldali nézeteket képviselnek. Ez a szövetség azonban jelentős politikai és gazdasági kihívások elé állíthatná az országot. Kérdéses például, hogy a CDU hogyan egyezne meg a határok lezárásáról azokkal, akik inkább eltörölnék a határokat?
A zéró szén-dioxid mítosza és a fenntarthatóság dilemmája
Németország és az Európai Unió elkötelezett a zéró szén-dioxid kibocsátást szorgalmazó célkitűzése mellett, szakértők szerint viszont ez az elképzelés nem csupán fizikailag kivitelezhetetlen, hanem súlyos gazdasági következményekkel járhat. Európa ugyanis a globális CO2-kibocsátás mindössze 8%-át teszi ki, a kontinens zöld politikája ezért önmagában nem fogja megoldani a klímaváltozás problémáját, ráadásul az ezzel járó ipari hanyatlásnak katasztrofális következményei lehetnek.
Az agresszív klímapolitika ellenzői szerint a zöld energia iránti fanatizmus nem csak Németországot, hanem egész Európát is romba döntheti, ezért ahhoz, hogy Németország és Európa kikerüljön ebből a csapdából, a CDU-nak új megközelítést kellene választania, amely figyelembe veszi a gazdasági realitásokat és az ipar szükségleteit is.