Németország aranykészleteinek hazaszállíttatását fontolgatja a Trump-vámok következtében
Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki pozícióba beiktatását követően azonnal a transzatlanti és a globális kereskedelmi feszültségek kibontakozásához vezetett. Az Európai Unió vezető gazdaságai, Kína, Mexikó, Kanada, India, Izrael, Tajvan és Dél-Korea pedig a válaszlépéseken gondolkoznak, ami a kereskedelmi háború eszkalálódásához és a globális bizonytalanság fokozódásához vezethet.
Egy ilyen lépés lehet Németország felől aranykészleteinek a kivonása a New York-i Fed-ből az EU-ra kivetett vámok miatt. Ez mintegy 1200 tonna arany hazaszállíttatását jelentené, amellyel az amerikai aranykészlet jelentősen lecsökkenne.
Németország válaszlépéseket fontolgat
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti viszony több mint barátságos volt. A Biden-kormány alatt az öreg kontinens számos támogatást élvezett, kezdve az amerikai energiahordozókkal, a COVID-19 segélycsomagokkal, vagy az orosz-ukrán háború következtében szükségessé vált fegyverszállítmányokkal. Nem túlzás azt állítani, hogy az EU ezzel a viszonnyal jelentősen visszaélt, melynek következtében a frissen beiktatásra kerülő Donald Trump teljesen átalakította a globális kereskedelmi viszonyokat vámpolitikájával.
Az olyan válaszolok, mint az ellentételező vámok, vagy az új piacok felé fordulás mellett konkrét lépések egyelőre még nem érkeztek semelyik ország részéről sem. Németország azonban a közelmúltban olyan politikai nyilatkozatokat tett, miszerint a kereskedelmi háború következtében hazaszállíttatná mintegy 113 milliárd eurós aranykészletét az Egyesült Államokból.
A világ második legnagyobb aranykészletével rendelkező ország 3350 tonnás készletének több mint egyharmadát New Yorkban tárolja a hidegháború óta. Ez egy bevett gyakorlat volt a második világháborút követően, mivel ezzel a dollár likviditását is fenntartották. A fennmaradó készleteket egyébként Frankfurtban (50%) és Londonban (13%) tárolja az európai nagyhatalom.
Tovább fokozódhat az európai bizonytalanság
A német döntésre azután kerülhet sor, hogy az úgynevezett „felszabadulás napján” Donald Trump jelentős vámtarifákat jelentett be a világ szinte összes országára és szigetcsoportjára – például olyanokra is, ahol csak pingvinek laknak. Az EU-importra kivetett 10%-os illeték a német törvényhozók szerint aláássa a kétoldalú megállapodásba vetett bizalmat, Marco Wanderwitz és Markus Ferber, CDU-tagok, pedig követelik az aranykészlet teljes vagy részleges hazaszállíttatását.
Az Európai Adófizetők szövetsége szintén aggodalmát fejezte ki, és hangsúlyozta, az új uniós adósságinstrumentumokról szóló viták közepette ragaszkodnak az azonnali hozzáféréshez a német arannyal kapcsolatban.
2013 és 2017 között további 674 tonna aranyat szállítottak haza a németek New Yorkból és Párizsból, amely kifejezetten bonyolult műveletnek számított. Németország attól tart, hogy a tarifák 2027-ig akár 1,5 százalékponttal is csökkenthetik a GDP-növekedést, a bizonytalanság következtében pedig az arany ára tovább emelkedhet. Elemzők szerint a tartalékokra likviditási szempontból van szükség, ha nem enyhül a kereskedelmi háború.
Bárhogyan is dönt végül Németország, aranystratégiája teljesen átírhatja a nemzetek közötti kapcsolatokat, valamint az aranypiac működését. A gazdasági bizonytalanság kiegyensúlyozása nyilván fontos szempont, ugyanakkor hosszú távon Európának technológiai önállóságra, ipari beruházásokra, valamint új ipari lehetőségek felkutatására kell törekedni. Az erős külpolitikai szerepvállalással az EU-nak arra kell törekednie, hogy a Kína – USA – EU háromszög egyensúlya helyreálljon, valamint a háborúk minden irányból befejeződjenek, hogy a korlátozott gazdasági együttműködések ne vessék vissza az átlagos életszínvonalat a nyugati kultúrában.