Bomba hír: Német bankok 2020-tól bitcoin számlákat is nyithatnak
Németország szövetségi parlamentje egy olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, melyet ha elfogadnak, akkor 2020-tól a német bankok kriptovaluta letétkezelőkké és kereskedőkké válhatnak, írta a Handelsblatt üzleti újság még szerdán. Ez a lépés egy óriási mérföldkő lehet. Ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdaságában a kriptovaluták elméletben olyan likvidekké válhatnak, mint a készpénz.
A Bundestag új törvényjavaslata az Európai Unió negyedik pénzmosás-ellenes irányelvéből törölné azt a záradékot, amely megtiltja a bankok számára a kriptovalutákkal való közvetlen kereskedést. 2017 óta az irányelv „szétválasztási ajánlata” megköveteli az összes EU-banktól, hogy a kriptovalutákkal kapcsolatos műveleteket harmadik félen (letétkezelő és leányvállalatai) keresztül végezze.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor már jövő évtől kezdve, a bankok törvényesen is tárolhatnak illetve értékesíthetnek kriptovalutákat.
A bankok pozitívan fogadták a törvényjavaslatot
A Német Bankszövetség, a „BdB” dicsérte a lehetséges szabályozási változásokat. Kijelentette, hogy a bankok „óriási tapasztalattal rendelkeznek vagyon- és kockázatkezelésben illetve elkötelezettek a befektetők védelme mellett.”
Másokat nem igazán győzött meg a „befektetők védelme” iránti elkötelezettségük. Németország harmadik legnagyobb tartományának, Baden-Württembergnek a fogyasztóvédelmi felügyelősége viszont aggódik. Attól tart, hogy a bankok esetleg agresszív módon próbálják majd a gyanútlan ügyfelekre ráerőlteti a kriptovalutákat. A hivatal azt állította, hogy
A bankok alapvetően rengeteg különféle pénzügyi termékeket árusítanak, ha abból hasznuk származik. Ha az állam engedélyezni fogja a bankoknak a kriptovaluták értékesítését és díj ellenében azok megőrzését, akkor fennáll annak a kockázata, hogy az ügyfeleknek rizikós eszközöket is javasolnak, így azok akár súlyos veszteségeket is elszenvedhetnek.
A kriptovaluták sorsa
A törvényjavaslat kifejezetten kedvez a bankoknak, hiszen így a pénzügyi intézmények ellenőrzést gyakorolhatnának a kriptovaluták és azok nyeresége felett. Sokan már régóta attól tartanak, hogy ha a bankok ilyen módon belépnek a térbe, az csak zavart hoz a kriptopiacnak. Álcázott kontrollal és részleges tartalékokkal tönkre tehetnék a bitcoint és a többi kriptovalutát. Valójában erről Hal Finney kripto-úttörő már 10 évvel ezelőtt is megemlékezett, amikor a „bitcoin végzete” néven utalt a jelenségre.
A német bankok ellenőrzést gyakorolhatnának a kriptovaluták felett, amivel kétség kívül zavart hoznának a kriptotérbe. Viszont a német törvényjavaslat nem az egyetlen, amely drasztikus változásokat idézhet elő a kriptovaluták iparában. Októberben az Egyesült Királyság Pénzügyi Hatósága jelentette be, hogy 2020-tól minden kriptovaluta vállalkozásnak, ATM-nek és nyílt forrású pénztárca szolgáltatónak is információkat (know your customer) kell gyűjteniük a felhasználóikról. A szabályozás technológiai szempontól inkább vicces, ugyanis a szabály abszolút nem veszi figyelembe a kriptovaluta felhasználók pseudo- vagy komplett anonimitását. Másrészt a kriptovaluták nem több mint egy kód a digitális térben több ezer, ha nem több tízezer szerveren a világ különböző pontjain.
A német javaslat egyrészt üdvös lehet a kriptogazdaság likviditása és a bitcoin árfolyamára, azonban a legfontosabb kérdés továbbra is ugyanaz: mekkora pénzügyi szabadságot fognak biztosítani a német retail befektetőknek a bankon keresztül vásárolt kriptovalutáik kezelésében. Alapesetben a Bitcoin használatához nincs szükség bankra, csak egy open-source, bárki által letölthető szoftverre a bitcoinok tárolásához és transzferjához.