Magyarországon a legtöbbet keresők szerzik a legtöbb tőkejövedelmet is
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tudományos munkatársai, Krekó Judit és Tóth G. Csaba készítettek egy elemzést nemrégiben a tőkejövedelmek szerepéről a magyar jövedelmi eloszlásban. 2007 és 2021 közötti időszakot vizsgáltak és leginkább azt nézték, hogy a tőkejövedelem és az általános jövedelemegyenlőtlenség milyen kapcsolatban állnak egymással. A kutatók a személyi jövedelemadó adatainak felhasználásával vizsgálták az adóköteles tőkejövedelem jellemzőit a megadott periódusban. Elég sok érdekes konkluzió jött elő az adatok elemzéséből, például az, hogy az összes adóköteles jövedelem 8-12%-a volt ebben az időszakban a tőkejövedelem, viszont alig 5-7%-a volt az adózóknak az, akik ezt birtokolták.
És az elemzés szerint egyébként a legmagasabb jövedelemmel rendelkező adózók birtokolták a tőkejövedelmek háromnegyedét. 2021-ben például már a legmagasabb jövedelemmel bírók birtokolták az összes tőkejövedelem 90%-át. És pont emiatt egyébként a jövedelmi egyenlőtlenségekhez masszívan hozzá is járulnak a tőkejövedelmek. Csak az egyértelműség kedvéért, a tőkejövedelem befektetett pénzügyi eszközök eladásából származó jövedelem, az ingatlanbevétel vagy éppen a passzív jövedelem is.
Minél többet keres valaki, annál több tőkejövedelme lesz
Tekintettel arra, hogy Magyarországon jól láthatóan a tőkejövedelem a teljes jövedelemeloszlás csúcsán koncentrálódik, a tőkejövedelem jelentősen növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Bár a teljes jövedelemegyenlőtlenség növekedése nagyrészt a munkajövedelmek növekvő koncentrációjának tulajdonítható, a tőkejövedelmek is jelentős befolyást gyakoroltak ebben az időszakban. És ha nem csak a jövedelmi eloszlásokat vizsgáljuk, akkor is láthatunk érdekes adatokat.
Példának okáért 2021-ben 344 ezer olyan adóbevallás volt, amelyben szerepelt tőkejövedelem, 2007-ben csak 237 ezer. Míg 2007-ben a tőkejövedelmek 48%-a származott osztalékokból, 2021-ben már 65%-a. Viszont míg 2007-ben ingatlanértékesítésből a tőkejövedelem 28%-a származott, 2021-ben csak 6,6%-a.
Az összjövedelem munka- és tőkejövedelem közötti megoszlása azt mutatja, hogy a tőkejövedelem a teljes jövedelemeloszlás legmagasabb végén koncentrálódik, és csak a legfelső jövedelmi kvintilisben játszik meghatározó szerepet. Az összjövedelemben való részesedése a jövedelemeloszlás nagy részében elhanyagolható, csak a legfelső jövedelmi percentilisben haladja meg a 20 százalékot, és az elosztás felső háromezredében az 50 százalékot.
Mindazonáltal a tőke- és munkajövedelmek nem teljesen szegmentáltak, mivel a tőkejövedelemmel rendelkezők általában magas munkajövedelemmel is rendelkeznek. Erős kapcsolat áll fenn a a munkajövedelem szintje és a tőkejövedelemmel rendelkező adófizetők aránya között. Az alsó hetven munkajövedelmi percentilisben az adófizetők 5 százaléka rendelkezik tőkejövedelemmel. De ez az arány meredeken emelkedik a jövedelemeloszlás felső része felé, és a jövedelemeloszlás felső 1 százaléka esetében meghaladja a 30 százalékot. Mondjuk ez érthető, akinek több a munkajövedelme, többet is tud befektetni.
A Gini-index
Az elemzés egyébként a Gini-indexen keresztül megvizsgálta a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét 2007 és 2021 között. A Gini-index a teljes jövedelemeloszlás koncentrációját méri. Nulla, ha mindenki pontosan ugyanannyi jövedelemmel rendelkezik. És egy, ha az összes jövedelem egy személy kezében összpontosul. A munkajövedelmek esetében az adózás előtti jövedelemegyenlőtlenség nem változott jelentősen, a Gini-index 0,47 és 0,49 között ingadozott. Ezzel szemben az adózás utáni munkajövedelem esetében az index a 2007-es 0,39-ről 2015-re 0,48-ra emelkedett, majd stabilizálódott.
És bár volt még néhány érdekes vonulata az elemzésnek, konkluzióként elmondható hogy bár a tőkejövedelmek fontos szerepet játszanak a jövedelemszerkezetben, a tőkejövedelem sokkal egyenlőtlenebbül oszlik meg az adófizetők között, mint a munkajövedelem. Míg a legfelső tized a munkajövedelmek egyharmadát kapta, addig a tőkejövedelmekből való részesedésük 2021-ben 90 százalék volt. A legjobban kereső adófizetők közül többen rendelkeztek tőkejövedelemmel. Míg a munkajövedelem alsó hét tizedében a tőkejövedelemmel rendelkezők aránya mindössze 5 százalék volt, addig a jövedelemeloszlás felső része felé meredeken emelkedett, és a felső percentilis esetében meghaladta a 30 százalékot. És ezen valószínűleg a 2025-ös adó- és pénzügyi változások sem változtatnak sokat.
