Negyedévszázadnyi víruskutatás nyerte el idén a Nobelt

A 2020-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj a Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice alkotta hármast illette meg. A köztudattal ellentétben ez a neves díj nem egyetlen áttörő felfedezésért vagy alkotásért jár, hanem inkább tekinthető munkásságot jutalmazó kitüntetésnek.

Az említett három férfi huszonöt évet áldozott arra, hogy azonosítsanak egy vírust. Nevezetesen a hepatitisz C vont magára ennyi figyelmet. Összehasonlítás képen: a COVID-19 először 2019 decemberében fertőzött meg embereket, egyetlen hónap leforgása alatt azonosítva lett.

A hepatitisz C esetében a hosszú kutatás egyik fő oka az volt, hogy a vírus nem fertőz meg olyan állatfajokat, amik részt vesznek korunk kutatásaiban. A másik fő akadály az volt, hogy a vírus RNA típusú és azt az enzimet, ami a DNS másolatának létrehozásához elengedhetetlen, csak az 1970-es években kezdték el alkalmazni.

Az eredmény jelentősége

Sokak számára a hepatitisz C nem tűnhet túl nagy egészségügyi veszélyforrásnak. A fertőzésnek inkább a másodlagos tünetei károsak az emberi szervezetre. A legtöbb esetben a májra gyakorolja a legnagyobb hatást, ami a rákos daganatok megjelenésével is végződhet. A vírus leggyakrabban vérátömlesztés útján terjed, amit az új felfedezések már jelentősen gátolni fognak.

Annak ellenére, hogy Rice, Alter és Houghton töméntelen mennyiségű időt áldoztak a kutatásra és az ő nevükre szól a díj, illő, ha csak az említés szintjén is, megtiszteljük mindazokat a csapattagokat, akik ugyanennyi erőfeszítéssel járultak hozzá az eredményhez. Mivel a biológia terén elért eredmények mindig is egy csapat munkájának hozamai.

A COVID-19 esetében hiába történt gyors áttörés, továbbra is a legtöbben az ellenszer felbukkanását vagy a vírus eltűnését várják. Összevetve a hepatitisz C-vel elmondható, hogy egy jóval egyszerűbb vírusról van szó, és az eszközeink is előrehaladottabbak. Idővel teljesen fel fogják térképezni a vírus terjedésének mintáját és a tüneteket, amikről felismerhető. A biológiai kutatások természete nem sokat változott csupán azért, mert hirtelen több figyelmet kaptak.

Kapcsolódó: