Négyből három argentin inkább kriptovalutát vásárolna, sem hogy egy újabb IMF-hitelre bízza a jövőjét
Egy új felmérés érdekes betekintést nyújtott abba, hogy miként vélekednek a magas inflációval és sokadszori államcsőddel kacérkodó országban a lakosok a kriptovalutákról. A felmérésből kiderült, hogy négyből majdnem három állampolgár vásárolna kriptovalutát befektetés, vagy a vásárlóerejének megőrzése céljából. Mindezt annak tükrében, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyenest a kriptovásárlás felfüggesztéséhez köti az új 45 milliárd dolláros hitelének folyósítását.
A felmérés eredményeit még május 4-én hozták nyilvánosságra és egy meglehetősen világos körképet nyújt a kriptovaluták népszerűségéről Argentínában. A felmérést az Opinaia y Muchnik megbízásából végezték egy 2400 argentin állampolgárból álló mintán, akik az ország változatos pontján és különböző jövedelmi szinteken élnek.
A kriptók népszerűségével kapcsolatban a felmérés megállapította, hogy a megkérdezett polgárok 90%-a hallott már a kriptovalutákról, de ez nem jelenti azt, hogy birtokolnának is, vagy valaha vásároltak volna. A felmérés arról is beszámolt, hogy mindössze a megkérdezettek 38%-a rendelkezik ismeretekkel a kriptoeszközök működéséről és technológiájáról, ami azért tegyük hozzá, nem olyan alacsony arány.
Az argentinok körében különösen változatos a kriptók felhasználási módja. A megkérdezettek 74%-a nyilatkozott úgy, hogy vásárolna és használna kriptovalutákat befektetési eszközként, vagy akár csak azért, hogy segítségükkel megvédje a saját jövedelmének vásárlóerejét.
A felmérés kitért arra, hogy az ottani lakosok mennyire bíznak a kriptovalutákban, ha összehasonlítják azokat más befektetési eszközökkel, mint például részvényekkel és kötvényekkel. Ebben az értelemben a kriptovaluták a középmezőnyben végeztek hagyományos devizáknál, mint például a dollárnál jóval alacsonyabban, de más befektetési eszközök felett. Guido Moscoso, az Opinaia közvéleménykutató menedzsere szerint:
A kriptovaluták bizalmi szintje átlagosnak mondható hasonlóan a befektetési alapokéhoz vagy a részvényekéhez, de a klasszikusabb és berögzültebb formákkal, mint a dollárnál, fix lejáratúaknál vagy a Mercado Pago alatt sokkal. Mindenesetre jóval a kötvényekbe vetett bizalom felett állnak.
A felmérés Moscoco szerint rámutat arra, hogy az argentinok mennyire aggódnak az országban uralkodó siralmas gazdasági viszonyok és a magas inflációs környezet miatt, és emiatt keresik az alternatív megtakarítási módokat. A fő probléma a felmérés alapján a kriptovaluták tömeges elterjedése előtt Argentínában továbbra is a tudásbeli akadály, amellyel az átlagpolgár szembesül. Az argentinok 74%-a lenne hajlandó kriptoeszközöket vásárolni, de 49%-uknak nincs róla tudomása, hogy miként tehetné azt meg.
Közben az ország egy újabb IMF-hitel lehívását tervezi. A 45 milliárd dolláros csomagot azonban a Nemzetközi Valutalap ahhoz köti, hogy az argentin kereskedelmi bankok felfüggesztik a kriptovaluta vásárlást támogató utalások támogatását. Ennek eleget téve Argentína központi bankja be is tiltotta a „szabályozatlan” digitális eszközökkel kapcsolatos műveleteket.
A központi bank szerint a kriptovaluták betiltásának célja az általuk jelentett kockázat csökkentése és a gazdaság védelme, mivel az ilyen eszközöket megbízhatatlannak tekintik. A megállapodás kitér arra, hogy mivel lenyomozhatatlanok, azok könnyedén felhasználhatóak drogkereskedelemre, fegyverek finanszírozására és prostitúcióra.