NATO-főtitkár: a háború nem tavaly februárban kezdődött, hanem 2014-ben
Az Ukrajna elleni orosz invázió február 24-ei, egyéves évfordulójának közeledtével Jens Stoltenberg NATO-főtitkár meglepő vallomást tett.
Jens Stoltenberg egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háború valójában nem is tavaly februárban, hanem 2014-ben kezdődött.
https://twitter.com/AZgeopolitics/status/1625406892087320581?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1625406892087320581%7Ctwgr%5E715982169db10c25362edbe60929d80174d26054%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fsummit.news%2F2023%2F02%2F17%2Fnato-chief-admits-war-didnt-start-in-february-last-year-the-war-started-in-2014%2F%3Ffbclid%3DIwAR18SBGjq7tvxdTlo_N211wa7mreFwigEZ-QTHznjbEChh5JJyG_iiiXvW0
„A másik dolog, amit elmondok, hogy a háború nem tavaly februárban kezdődött. A háború 2014 óta tart. És 2014 óta a NATO-szövetségesek támogatást nyújtottak Ukrajnának, kiképzéssel, felszereléssel, így az ukrán fegyveres erők sokkal erősebbek voltak 2022-ben, mint 2020-ban, és 2014-ben. És természetesen ez óriási különbséget jelentett, amikor Putyin elnök úgy döntött, hogy megtámadja Ukrajnát.” – mondta Stoltenberg.
Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év folyamán, különösen az orosz invázió első hónapjaiban minden független hírportált, amelyik rá mert mutatni arra, hogy a konfliktus valójában 2014-ben kezdődött – és hogy az offenzíva a „hosszú háború” kiterjesztése és eszkalációja -, oroszbarát lapnak nyilvánítottak.
Az invázió kezdete előtt már 14 ezer ukrán halt meg a konfliktusban
Ahhoz, hogy megértsük mi vezetett a tavalyi invázióhoz, ismernünk kell milyen volt az ukránok oroszokkal való kapcsolata 2014 után.
A jelenlegi ukrán kormányt 2014-ben hozták létre, miután amerikai támogatással puccsot hajtottak végre Viktor Janukovics elnök ellen. Janukovics ugyanis az Európai Unió helyett az oroszokkal kívánta szorosabbra fűzni a kapcsolatát, miután Vlagyimir Putyin kedvezőbb ajánlatot tett neki. Ezt követően rendszeresek lettek a tüntetések az országban, Janukovics pedig a legitimitását akkor veszítette el, amikor az általa kivezényelt mesterlövészek több tucat tüntetőt öltek meg. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a magát EU-pártinak és liberálisnak feltüntető „Majdan-forradalom” valójában az ultranacionalista terrorista milíciákra, például a Jobboldali Szektorra támaszkodott.
Fontos szerepet játszott a konfliktus kialakulásában, hogy Ukrajna új kormánya betiltotta az orosz nyelvet az országban, annak ellenére, hogy a donbászi régióban a lakosok többsége ezt beszéli anyanyelvként.
Azt, hogy a háború valójában nem tavaly kezdődött jól mutatja, hogy 2022 februárja előtt Ukrajna már mintegy 14 ezer katonát vesztett a Luhanszk és Donyeck tartományok végleges elszakadásának megakadályozásáért folytatott harcokban. A konfliktus a szenvedésen kívül mást nemigen hozott Donbasz lakosságának, az egészet pedig tovább fokozta, hogy az ukrán kormány gyakran elzárta a vizet a vitatott területeken.
Emellett az is heves vitát váltott ki, hogy mivel Putyin garanciát kért arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy fontolóra veszi az ország atomfegyverekkel való újrafegyverzését.
Szintén vita tárgya, hogy Oroszország vajon jogosan érzi-e magát fenyegetve attól, hogy egy NATO-szövetséges ország a szomszédja. És bár Putyin próbálja minél távolabb tartani a NATO-t az országtól, fontos megjegyezni, hogy ez egy békefenntartó szervezet, így a szövetség alapvetően nem jelent veszélyt Oroszországra.