Mit mondanak a híres közgazdászok a bitcoinról?
Vajon a bitcoin tényleg peer-to-peer elektronikus pénzként szolgál (ahogyan azt Satoshi Nakamoto a Bitcoin fehér könyvében megírta), vagy pedig aranyhoz hasonló digitális értékmegőrzőként? Vajon tényleg előnyben kellene részesítenünk a pénz csereeszköz tulajdonságát értékőrző funkciója felett?
Ahelyett, hogy a fenti kérdéseket fejtegetnénk, először is azt kívánjuk feltárni, hogy mi az elsődleges szempont, amikor valami „pénzzé” lesz. Carl Menger, az osztrák közgazdaságtan atyja A Pénz eredetéről című könyvében kifejtette, hogy a pénz egy spontán társadalmi intézményhez fűződik. Az egyének önérdekűségéről van szó, nem pedig államilag erőltetett dologról. Menger szerint a sztori ott kezdődik, hogy bizonyos árucikkek sokkal „eladhatóbbak”, azok tulajdonságaik, például tartósságuk miatt. Idővel a legkönnyebben eladhatóbb árucikkek általánosan elfogadott csereeszközzé válnak, és megnő irántuk a kereslet. Úgy gondolta, hogy előbb-utóbb minden egyén saját gazdasági érdeke, hogy a kevésbé eladható árukat különleges cikkekre cserélje.
De mi köze ehhez a bitcoinnak?
Menger elmélete a bitcoin kapcsán azt sugallja, hogy a pénz csereeszközként való szolgálata elsőbbséget kell, hogy élvezzen az értékőrző szereppel szemben. Leegyszerűsítve, a bitcoinnak előbb a mindennapi tranzakciókban kellene szerepet játszania. Végig haladva ezen gondolatmeneten, Ludwig von Mises és Murray Rothbard osztrák közgazdászok is tömören kifejtették, hogy a pénzzé válás során a „cserebere” fontosabb. Sőt, meggyőződésük szerint egy árunak először „értéket kell közvetítenie”, mielőtt csereeszközzé, majd értéktárolóvá válna.
2022 szeptemberében Kristoffer Mousten Hansen és Karras Lambert írók Mises nézőpontját megragadva egy átfogó esszében kifejtették, miszerint a bitcoin hívőknek mindenekelőtt a csereeszköz funkciót kellene előtérbe helyezniük, és beépíteni a BTC-t a mindennapos tranzakciókba. A két szerző szerint a „HODL forever” perspektíva szembe megy Mises felismerésével. Megjegyezték továbbá, hogy ez a mentalitás a neves informatikus, Nick Szabo nevéhez vezethető vissza; s bár a szemléletmód elterjedt a kriptovilágban, teljesen ellentétes az osztrák közgazdászok pénzzel kapcsolatos meghatározásaitól.