Itt egy újabb probléma, amivel meg kell küzdenünk
A COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború hatalmas inflációt okozott világszerte. Azt viszont kevesen tudják, hogy amikor az infláció recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul, akkor már stagflációról beszélünk. De pontosan mi is az a stagfláció, és hogyan lehet fellépni ellene?
A stagfláció alapvetően akkor következik be, amikor egy gazdaságban a magas munkanélküliségi ráták, a lassú gazdasági növekedés és az emelkedő árak párosulnak. Vannak stratégiák a recesszió és az infláció külön-külön történő leküzdésére, de a kettő kombinációját már sokkal nehezebb megfékezni.
Mi a stagfláció?
A stagfláció egy makrogazdasági fogalom, amelyet először 1965-ben Iain Macleod brit politikus és pénzügyminiszter említett. Maga a szó a „stagnálás” és az „„infláció” szavak kombinációja, és olyan állapotot ír le, amikor az infláció minimális gazdasági növekedéssel (vagy akár recesszióval), valamint magas munkanélküliséggel párosul.
A problémák külön-külön leküzdésére tett erőfeszítések súlyosbíthatják a helyzetet, így a stagflációval a kormány vagy a központi bank nehezen tud megbirkózni. Általában a magas foglalkoztatási és növekedési szint pozitív hatással van az inflációra, de a stagfláció esetében ez nem így van.
Azt is fontos megemlíteni, hogy a gazdasági növekedést gyakran egy ország bruttó hazai termékével (GDP) mérik, amely közvetlen kapcsolatban áll a foglalkoztatási rátával. Azonban ha például a GDP csökkenésnek indul, és az infláció emelkedik, akkor az súlyos pénzügyi válsághoz vezethet.
Hogyan küzdhetjük le a stagflációt?
A stagfláció pontos okai a különböző közgazdasági nézetektől függően változnak. Számos elmélet és vélemény létezik, amelyek különbözőképpen magyarázzák a stagflációt, így például a monetarista, a keynesi és az új klasszikus modell. A különböző elméletekbe most nem mennénk bele részletesen, sokkal fontosabb kérdés lehet, hogy hogyan is lehet leküzdeni a stagflációt.
A monetarista közgazdászok szerint az infláció a legfontosabb tényező, amit korlátozni kell. Stagfláció esetén a monetaristák először a pénzkínálatot csökkentenék, ami csökkentené az emberek költekezési kedvét is, így aztán a termékek és a szolgáltatások ára is lejjebb menne. Hátránya azonban, hogy ez a politika alapvetően nem ösztönzi a gazdasági növekedést.
Egy másik elmélet szerint a megoldást egy ilyen helyzetben a gazdaság kínálatának növelése jelentheti. Az energiaárak szabályozása, illetve a különböző beruházások és a termelési támogatások segítenének a költségek csökkentésében és a gazdaság kínálatának növelésében. Ez aztán csökkentené a termékek árát, serkentené a gazdasági kibocsátást és csökkentené a munkanélküliséget.
Egy harmadik megközelítés szerint a stagfláció visszaszorításának legjobb módja az lehet, ha azt egész egyszerűen a szabad piacra bízzuk. A kereslet és a kínálat végül rendezni fogja az emelkedő árakat, mivel a fogyasztók egy idő után már nem engedhetik meg maguknak a megdrágult termékeket. A probléma az elmélettel viszont az, hogy a folyamat akár évekig vagy évtizedekig is eltarthat, addig pedig a lakosság szenvedi meg az egyre növekvő árakat.
Hogyan befolyásolhatja a stagfláció a kriptopiacot?
A stagfláció kriptopiacra gyakorolt pontos hatásait nehéz meghatározni. Alapvetően egy gyenge gazdaság az emberek jövedelmének stagnálásához vagy csökkenéséhez vezet, ebben az esetben pedig az embereknek kevesebb pénze marad a befektetésekre. Egy ilyen gazdasági helyzetben egyre kevesebben vásárolnának kriptovalutákat, emellett pedig sokan el is adnák a kriptójukat, hiszen az egyre magasabb árakat sokan csak a tartalékaikból tudnák fedezni. A stagfláció nem csak a hétköznapi embereket, de a nagybefektetőket is arra ösztönözné, hogy ne fektessenek magasabb kockázatú eszközökbe, így például részvényekbe vagy kriptovalutákba.
Sok befektető úgy gondolja, hogy a bitcoin lehet a legjobb eszköz az infláció kikerülésére. Alapvetően ez a stratégia jól működhet azoknál a befektetőknél, akik az évek során nagy mennyiségű BTC-t halmoztak fel. Azonban a kriptók infláció elleni fedezeti eszközként való használata nem biztos, hogy jól működik rövidebb távon, különösen stagflációs időszakokban. Azt is érdemes megjegyezni, hogy más tényezők is szerepet játszanak, elég csak arra gondolnunk, hogy mekkora hatással volt a Terra összeomlása a bitcoin árfolyamára.