Milyen szabadkereskedelem? EU és USA élen a piactorzító céges támogatások számában
A vállalatoknak nyújtott támogatások a kormányok által hazai vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi ösztönzőket jelentik. Ezeknek az ösztönzőknek a célja egy utópisztikus világban, hogy elősegítsék a gazdasági növekedést egy adott iparágon belül. Jelenthetnek bankmentő csomagokat, adókedvezményeket, alacsony kamatozású hiteleket vagy kedvezőbb szabályozásokat. A céges támogatások pozitív hatással lehetnek egy ország gazdaságára, de a globális piacon egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, arról nem is beszélve, hogy hizlalják a bürokráciát, protekcionista és ellentétes a magasztos értelemben vett szabad verseny – szabad piacok mantrával, amire az amerikaiak imádnak hivatkozni.
A Visual Capitalist munkatársai, a Hinrich Alapítványtól származó grafikon segítségével szemléltetik a G20-as országok vállalati támogatások felhasználásának hatását 2008-tól 2023 első negyedévéig.
A piactorzító támogatások hatása számszerűsítve országonként
A lenti táblázat tartalmazza az összes olyan adatot, amelyet a Global Trade Alert vállalati támogatási leltárából származó első grafikon elkészítéséhez használtak. Az adatok nem egyes országok által eszközölt támogatások számát mutatják hanem a támogatások következtében kialakult piactorzulások – vélhetően becsült – számát mutatják.
Leolvasható, hogy a kommunista Kína és szabad kapitalizmus fellegvára Egyesült Államok felel a céges támogatások miatti piactorzulások jelentős részéért 2008 és 2023 első negyedéve közötti időszakban, de Németország, Olaszország és Franciaország is előszeretettel él protekcionista eszközökkel. Kína 2019-ben például többet költött vállalati támogatásokra, mint védelmi kiadásokra. Az ország 176 479 piaci torzulásának mintegy 95%-a pénzügyi támogatások felhasználásából származott. Németország élen jár az állami hitelek kibocsátásában, hitelgaranciák biztosításában.
Az Egyesült Államokra összpontosítva, piaci torzulásainak legnagyobb forrásai a pénzügyi támogatások (16%), az állami kölcsönök (15%) és a gyártókapacitási támogatások (14%) voltak. Az amerikai támogatások egyik legújabb példája a Biden-kormányzat CHIPS és Science Act című törvénye, amely 39 milliárd dollár támogatást nyújt az amerikai chipgyártás fellendítésére, valamint további milliárdokat a félvezetőipar egészének támogatására.
A támogatási piactorzulások 2012 – 2022 között
A grafikon második ábrája a 2012 és 2022 között regisztrált, támogatással kapcsolatos piaci torzulások éves számát szemlélteti. Kiemeli az aktivitás jelentős megugrását a COVID-19 világjárvány 2020-as kezdete idején.
Ebben az időszakban Kína volt a legnagyobb szereplő, az év során több mint 30 000 piaci torzulást regisztráltak. Valamennyi iparág, köztük a gyógyszeripar, a technológia és a feldolgozóipar vállalatai részesültek pénzügyi támogatásban. De ne menjünk el szó nélkül Japán, USA és az EU jegybankjai által nyújtott gáláns helikopterpénz adományok mellet se, ami közvetve – közvetlenül a magas inflációs környezetet is köszönhetjük.