Mik azok a dAppok? Az új decentralizált jövő
Biztosan felmerült benned a kérdés, hogy mik azok a dAppok, azaz a decentralizált alkalmazások, vagy enyhén magyarosítva, dapplikációk? Képzeld el azt, hogy az autód más utasokat szállítgat, miközben te a munkahelyeden vagy. Képzeld el, hogy a számítógéped kihasználatlan kapacitását a világ bármely tájáról igénybe vehetik különböző cégek és magánszemélyek. Képzeld el, hogy pénzt kapsz azért, hogy az interneten böngészve megragadják a vitathatatlanul értékes figyelmedet. Képzelj el egy ilyen világot – és már nem is vagyunk messze ettől.
Paradigmaváltozás van folyamatban a szoftverpiacon – másmilyen szoftvermodelleket kezdünk elfogadottnak tekinteni, mint korábban. Az első kriptovaluta, a Bitcoin megjelenésével átértékelődött az értékőrzés és vagyonfelhalmozás definíciója. Emellett betekintést is kaptunk a jövőbe, mivel előrevetíti a decentralizált appokkal (dAppokkal) működő világot. Ezek az elosztott, ellenálló, átlátható és csábító előnyökkel rendelkező alkalmazások a technológia területeinek teljes átformálásával fogják magukat a térképre helyezni.
A blokklánc működése
Mielőtt egyáltalán belemélyedhetnénk a dAppok működési elvébe, meg kell ismerkednünk a mögöttes technológiával, a blokklánccal. A lehető legegyszerűbben elmagyarázva a blokklánc egy olyan jegyzőkönyvnek felel meg, ahol az egyes rekordokat kriptográfiai érvényesítéssel összekapcsolt blokkok adják. Érvényességét konszenzuson alapulva biztosítják. A jegyzőkönyvet nem központi helyen tárolják és nem birtokolja egyetlen központi entitás sem, ezért nevezzük elosztottnak. A blokkérvényesítő rendszer működése miatt minden egyes új tranzakció visszavonhatatlanul rögzül, a régi tranzakciókat pedig örökre megőrzik, bárki megtekintheti azokat. Így lesz átlátható és ellenálló a rendszer. Erre a blokklánc-technológiára épülő nyílt forráskódú szoftvereket nevezzük dApp-oknak.
A decentralizált alkalmazások létrejötte
Mivel a dApp-ok még mindig igencsak gyerekcipőben járnak, nincs is egyértelmű definíciójuk. Azonban rendelkeznek bizonyos ismertetőjegyekkel, melyekről felismerhetjük őket:
- Nyílt forráskódúak. Ideális esetben függetlennek kell lenniük, a változtatások alapja pedig a felhasználók konszenzusos, azaz többségi alapú véleménye kell, hogy legyen. A forráskód legyen elérhető és szabadon megtekinthető.
- Decentralizált. Az alkalmazás működésének minden mozzanatát nyilvános és decentralizált blokkláncon kell tárolni, így elkerülve a központosítás buktatóit.
- Ösztönzött. A blokklánc érvényesítőit teljesítményüknek megfelelően kell ösztönözni, kriptográfiai token-jutalmakkal.
- Protokoll. Az alkalmazás közösségének egy közös kriptográfiai algoritmust kell használniuk az értékőrzés kimutathatóságának érdekében. Két példát mondok: a Bitcoin Proof of Work (PoW) módszert használ, az Ethereum jelenleg PoW-ot, de a jövőben tervezik egy kevert PoW / Proof of Stake (PoS) rendszer létrehozását.
Ha ragaszkodunk a fenti definícióhoz, maga a Bitcoin volt az első dApp. A Bitcoin egy olyan blokklánc-megoldás, amely a centralizációból és cenzúrából fakadó problémák megoldására született. A Bitcoin lényegében egy önfenntartó nyilvános jegyzőkönyv, mellyel közvetítők és központi hivatalok nélkül, hatékonyan végezhetők tranzakciók.
Az Ethereum-hálózat
Habár a Bitcoin és az Ethereum egyaránt valamilyen valós életbeli probléma megoldására készített dApp-nak tekinthető, az Ethereum-nak sokkal nagyobb tervei vannak.
Az Ethereum fehér könyvében kijelentették, hogy az Ethereum célja decentralizált alkalmazások készítésére használható alternatív protokollt biztosítani, a fő hangsúly pedig a fejlesztési időn, biztonságon és skálázhatóságon van. Lényegében a dAppok szülőjeként tekinthetünk az Ethereumra. Saját programozási nyelve is van, ez a Solidity, mellyel a fejlesztők a Turing-teljes Ethereum Virtual Machine-on (EVM, Ethereum virtuális gép) fejleszthetnek okos szerződéseket. Ezeket az eszközöket felhasználva jó pár valós életben is használható dAppot fejlesztettek már, az erőforrásszervezéstől kezdve a vagyonkezelésig számos területen megtalálhatók ezek.
A sikeres Ethereum-alapú, több millió dolláros piaci kapitalizációval rendelkező dApp-ok között megtalálhatók a Golem, az Augur és a Melonport. Ahogy korábbi bejegyzéseinkben is említettük, ezek mindegyike a gazdaság blokklánc alapúvá tételét szorgalmazza, ami a decentralizált világhoz kicsit közelebb viszi a jelen fennálló rendszert.
„Sikeres” Ethereum dAppok
Így 2018 végén nehéz egyetlen sikeresnek mondható decentralizált alkalmazást kikiáltani, de van pár, melynek megközelítése egy problémához egyedi és megoldást kínál egy adott szektor hiányosságaira. A lenti projektek többsége jóval a 2017-es ICO-láz előtt indult mely nem termelt ki sok egyedi alkalmazást, sőt többségük szemenszedett átverés volt.
Golem. A Golem projekt létrehozói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy létrehozzák a kihasználatlan számítógép-kapacitás első globális piacterét. A pillanatnyilag 54 millió dolláros tőzsdei kapitalizációval rendelkező Golem májusban jött ki a Brass Golem első változatával. Ennek első, tesztcélú felhasználási módja a CGI renderelés lesz. Ha valóban fenntartható és sikeres lesz, akkor a CGI-vel dolgozó művészek a más felhasználóktól kölcsönvett számítási kapacitással gyorsabban elvégezhetik a renderelési műveleteket. Hasonló módon a tétlen gépek más felhasználóktól is elfogadhatnak majd feladatokat. Ennek fényében ez a gördülékeny erőforrás-megosztás a korábban vártaknál is hamarabb megvalósulhat.
Augur. Az Augur a decentralizált hálózatok erejét és a hírpiacokat (más néven előrejelzési piacokat) ötvözve próbál előrejelző eszközt létrehozni, mellyel potenciálisan profitot lehet szerezni a tőzsdéken. A 64 millió dolláros tőzsdei kapitalizációjú Augur a nyáron jött ki dAppjával, amin keresztül események kimenetelére fogadhatunk vagy akár saját magunk is létrehozhatunk egy ilyen piacot. Az app az userszám növekedésével (jelentős növekedésével) képessé válhat arra, hogy valódi tényeket szolgáltasson más appok számára, így a tények blokkláncaként működhessen majd.
Melonport. A Melonport protokoll egy digitális vagyonkezelésre szánt blokklánc protokoll. A résztvevők felállíthatnak digitális vagyonkezelési stratégiákat, valamint befektethetnek a meglévőkbe, mindez nyílt és versenyszerű környezetben zajlik. A blokklánc technológiának köszönhetően jelentősen lecsökken a szükséges idő, valamint a költségek. A számon tartható és látható előzményeket nyújtó Melonport korábban sose látott versenyszerű környezetet biztosít a vagyonkezeléshez (a projektnek még csak bétája érhető el).
Status. A Status-szal mobileszközünkből egyszerűsített node-ot hozhatunk létre az Ethereum hálózatán, így annak teljes ökoszisztémáját bárhonnan elérhetjük. Üzenetküldési rendszerükben okos szerződéseket és pénzt küldhetünk egymásnak. A szerverleállások többet nem jelentenek problémát, mivel ez az app peer-to-peer protokollt használ.
Brave. A mai világban a fogyasztók számára hatalmas kihívást jelent ellenállni a figyelmükért és adataikért viaskodó cégeknek. A Brave értékajánlata eléggé egyedinek tűnik ebben a szituációban. A weboldalak betöltési idejének 60%-át a mögöttük lévő reklámtechnológia okozza, ezért a Brave böngésző a harmadik felektől származó követők letiltásával gyorsítja fel és teszi biztonságossá az internetezést. Ezen felül még pénzbeli jutalmakat is kaphatunk BAT tokenek formájában, ha a reklámok engedélyezésével támogatjuk a tartalomkészítőket. Ennek köszönhetően korábban nem látott módon uralhatjuk saját böngészési élményünket.
Aragon. Az Aragon is igencsak ambiciózus projekt: az a célja, hogy egész szervezetek menedzselésére tegye használhatóvá a blokkláncot. A földrajzi határok és a papírmunka megszüntetését ígérő Aragon Network elvileg bárki számára nagyon könnyen használható digitális igazságszolgáltatást nyújt.
Ahogy a fentiekből is látható, minden dApp saját szakterületén igyekszik felhasználási módot találni a blokkláncnak, ezzel a vezető szerepet is átvéve a kérdéses területeken. A blokklánc technológia minden piacon és szakterületen megjelenik és az egész világra nagy hatással lesz, legyen szó akár befektetésekről, technológiáról vagy kormányzásról.
Hogyan lehetsz részese a dAppok kiteljesedésének?
Az Ethereum ökoszisztéma egyre nagyobb lesz, ahogy az Ether egyre közismertebbé válik. Az ether árában tapasztalt decemberi felfutás ellenére az Ethereum protokoll az egyetlen életképes blokklánc termék mely kissé függetlenedni tudott a Bitcointól és annak árfolyamától.
Ha fejlesztő vagy, akkor az a lehető legjobb befektetési módszer, hogy megismerkedsz a Solidity-vel. A Solidity lényegében az Ethereum programnyelve, mellyel futtatható elosztott szerződések (angolul: executable distributed code contracts, EDCC) hozhatók létre. Miközben ezt olvasod, világszerte számos vállalat igyekszik blokklánc fejlesztőkkel bővíteni csapatát, tehát a blokklánc technológia egy lehetőségekkel teli, feltörekvő iparágnak számít.
Ha elindítanál egy dApp-projektet:
A recept egyszerű első olvasatra, de csak elsőre. Rengeteg dedikációra, tőkére és kitartásra van szükséged, hogy egy sikeres dAppot tudj létrehozni és a lent írtak csak nagy vonalakban jellemzik az előtted álló munkát:
- Készíts el egy fehér könyvet. Ebben egy általad megoldani kívánt problémára nyújts valamilyen konkrét javaslatot. Tisztán és egyértelműen tartalmazza a dApp célját és szándékait. Legyenek leírva a dAppod tokenelosztásával kapcsolatos terveid, valamint ennek általad tervezett megvalósítása. Döntsd el a konszenzus megállapításának módszerét, és toborozz össze egy vezetői és fejlesztői csapatot. Egyértelműen írd le a technikai követelményeidet, valamint az előrelátható technikai nehézségeket és kihívásokat is.
- Szerezz követőket. Beszélj tervedről és alakíts közösséget. Fogadd el a visszajelzéseket és azok alapján módosítsd terveidet.
- Indíts el egy közösségi finanszírozást. Miután elegendő lendületet kapott a dApp, válassz egy időpontot a token-tőke fogadására. A dApp közösségi finanszírozását hirdető weboldalon lehetőleg legyen fent minden információ, ami egy befektetőt érdekelhet.
- Valósítsd meg ötleteidet. Kezdd el a fejlesztést és üdvözöld köreidben az új fejlesztőket és az érdeklődőket.
A felsoroltak időrendi sorrendje természetesen változhat.
Nyilvános tokenértékesítés (ICO-k)
A blokklánc közösségben ICO-nak nevezik azt, amikor egy új projekt vagy dApp születik. Ez lényegében egy token értékesítésen alapuló pénzgyűjtő esemény, mellyel potenciálisan hatalmas nyereséget szerezhetnek a jól tájékozott és merész befektetők.
Egy ICO során a token értékét maga a startup határozza meg. Amikor a tokent felteszik a tőzsdére, az előbb megadott értéket a keresleten alapuló árképzés korrigálja. A végleges értéket végső soron a hálózat résztvevői szabják meg, nem az akkreditált ügynökségek.
Bármilyen pontos is legyen egy ICO-becslés pontossága, maga az ICO fontos működtetőeleme a blokkláncra épülő érdeklődésnek és innovációnak. Az ICO lényegében egy igen fontos katalizátor ahhoz, hogy a blokklánc által nyújtott lehetőségeket sikeresen megvalósíthassák.
Így tudsz részt venni egy ICO-ban:
Az alábbi lépéseket kell követned, ha egy ICO-ban szeretnél részt venni:
- Maradj mindig naprakész. Vegyél részt a Slack-csoportjukban, kövesd őket Twitter-en, Telegrammon és a hivatalos weboldalukon. Tarts lépést az ICO-hoz kapcsolódó bejelentéseikkel és terveikkel.
- Készíts egy tárcát. Ne használj a célra tőzsde tárcát, mivel az ilyenek címe tudtodon kívül megváltozhat. Emellett egyes hardveres tárcák sem képesek ICO-tokenek kezelésére. Érdemes a myetherwallet.com oldalon készíteni egy webes tárcát, vagy a Metamask böngésző bővítményt használni. Győződj meg róla, hogy a tárcában az utaláshoz elegendő összeget tárolsz, beleszámítva a gas költséget is (utaláskor a tárcád automatikusan kiszámolja a gas költséget). Például, ha 10 ETH-el fizetnél az ICO tokenekért, akkor mindenképpen 10-nél több ETH-ed legyen a tárcában, hogy a gas költségre is legyen elég. Sokan megfeledkeznek róla és ilyenkor a tranzakció érvénytelen lesz.
- Legyél gyors. Az ICO-mánia csúcsán voltak olyan ICO-k, melyek 30 másodperc alatt eladták az összes tokenjüket. Most már inkább fordítva a helyzet, de még mindig tény, a jó csapattal felálló, komoly privát befektetők által támogatott ICO-k még mindig gyorsan elkelnek.
- Vigyázz tokenjeidre és legfőképp a privát kulcsodra. Miután a token listázva kerül a tőzsdéken, onnantól kezdve átutalhatod a tőzsde tárcájába és kereskedhetsz vele.
Az ICO token vásárlás menetéről készítettünk egy alapos útmutatót.
A befektetésre érdemes ICO-k elemzése közben érdemes az alábbi kérdéseket feltenni magadnak:
- Biztonságos ez a befektetés? Befektetőként az a legfontosabb kérdés, hogy a tőkénk megmarad-e. Rábízhatjuk-e pénzünket a kérdéses fejlesztőcsapatra? Ugye nem olyan alapítókra bízzuk pénzünket, akik korábban részt vettek átverésekben?
- Van valamilyen hosszú távú tervük? Megvan-e nekik a projekt teljesítéséhez szükséges csapatösszeállítás, illetve képességek?
- Vajon valódi projekt-e, vagy csak jó a marketingjük? Sokszor egy profin megszerkesztett weboldal is elég, hogy megvezessék a tapasztalatlan befektetőket. Vajon olyan csapatot választottunk-e, amely képes teljesíteni az ígéreteket?
- Van kilépési tervünk? Mivel az ICO-k magas kockázatú befektetések, érdemes megállapítanunk egy beruházási időtervet. Mi az az ár, amikor kiszállunk belőle?
- Nyújt valamilyen egyedi előnyt? Ahogy egyre jobban kezd megérni a dApp-iparág, a hasonló értékajánlatokkal bíró újoncokból egyre többen csatlakoznak a területhez. Az általunk kiszemelt dApp miben tervez többet nyújtani a jövőbeli konkurensekhez képest?
Ugyan az ICO-k fénye kezd alaposan megkopni, azért továbbra is igazak a következőek mind a kriptovalutákra, tokenekre és dAppokra egyaránt: mindig végezzünk alapos kutatást, ne engedjük, hogy az érzelmeink vezéreljenek befektetési döntéseinknél és sose kockáztassunk többet, mint amennyit nem sajnálunk elveszteni.
Vár a decentralizált appokkal teli jövő
A blokklánc elkerülhetetlen elterjedése és elfogadottsága számos mostani praktikát idejétmúlttá fog tenni. Lehet, hogy kicsit túlzónak tűnik most a kijelentés, de például a bankrendszer jelenlegi működése is helyét fogja veszíteni, ahogy a világ megtanulja pénzügyeit önfenntartó, közvetítők nélkül működő és decentralizált hálózatokon keresztül intézni. A népszerűségnek csak egyik jele az, hogy nagyvállalatok is igyekeznek biztosítani saját helyüket a blokklánc-mozgalomban.
Még egy érdekes, megfontolandó dolgot is elhoz a technológia: a blokkláncba kiszervezett információ- és értéktovábbítással ugyan csökken a közvetítők szerepe, de ennek milyen ára lesz? Ahogy az emberek által biztosított szolgáltatások szerepe és fenntarthatósága, valamint az emberek értéke csökken, úgy vajon kijelenthetjük-e, hogy jobbá válik életünk? Bármi is legyen a válasz erre a kérdésre, csak annyit tehetünk, hogy haladunk tovább a technológiai fejlődésben. Ennek következő lépése a blokklánc lesz, ami közelebb visz minket a közös adatok által összefogott, egységesebb világ felé.