Miért lehet Szingapúr a kriptovaluták fellegvára a medvepiac után?
Szingapúr nemrégiben megcélozta a digitális eszközök piacát, és egyértelmű szabályozások révén lehetővé tette, hogy a vállalatok könnyedén tervezhessenek a jövőre nézve. De maradt még valami az állam tarsolyában, amellyel szembe mehet a kriptovalutákról alkotott sztereotípiákkal.
Kemény kriptotelen vagyunk túl. A kriptovaluták piaci kapitalizációja 2021 januárja óta az év elején 1 billió dollár alá esett, ami több cég (gondoljunk csak a Celsius Network vagy a Three Arrows Capital (3AC) történetére) ideiglenes – hacsak nem végzetes – összeomlásához vezetett. Mivel mostanság valamelyest javulni látszik a szektor állapota, itt az idő, hogy optimistára vegyük a hangulatot, és a szektor újjáépítéséről kezdjünk el tárgyalni.
A Terra összeomlása óta az országok egymás után riadót fújtak: Japán volt az első állam, mely a stablecoinok szabályozásáról tárgyalt, de persze az Egyesült Államok sem maradt ki a buliból. Nem hiába, a szabályozás valóban kulcsfontosságú a kriptovalutákba vetett bizalom kiépítéséhez. Az viszont már más tészta, hogy egyes országok milyen perspektíva szerint állították fel saját kriptovaluta szabályozási rendszerüket.
Most akkor mit is akar Szingapúr?
Szingapúrról egészen megoszló vélemények terjednek a közösség körében. Az államban ugyanis most éppen olyan szabályozás van érvényben, mely visszatartja a kriptospekulációt, s megtiltja a vállalatoknak, hogy kriptovaluta kereskedelmi szolgáltatásokat reklámozzanak. Egyes vállalatok mindezt túl szigorúnak ítélték meg, és úgy döntöttek, inkább egy „kriptobarátabb” környezetbe költöznek. Akadtak azonban olyanok, többek között a Digital Treasures Center is, melyek pontosan a kormány pragmatikus és felelősségteljes megközelítése miatt döntöttek úgy, hogy Szingapúrban maradnak.
Szingapúr egyértelmű szabályozása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy saját maguk döntsenek sorsuk felől. Mivel pedig a kormány erőteljesen támogatja a fintech cégeket, a kriptovalutában jártas vállalatok is csatlakozhatnak azon kezdeményezéshez, mely az iparág fejlesztésére irányul. Nem véletlen, hogy egy éve a Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) több mint 300 fizetési és kriptotőzsdei engedély iránti kérelmet kapott, köztük az Alibaba és a Google óriástól is. A szingapúri szabályozók ugyanis azt vallják, hogy a kriptovaluták és a blokklánc technológia valódi gazdasági értéket nyújtanak, és hatékonyabb megoldások lehetnek a világ pénzügyi problémáira. Éppen ezért a hatóságok óvatos, felelősségteljes és hosszú távú megközelítéseket alkalmaznak, hogy a társadalmat szépen csendben a kriptovaluták felé terelgessék.
Az iparág újjáépítése Szingapúrban
Jelenleg az egész kriptoiparban fúziók és felvásárlások zajlanak, amelyek kiszorítják a gyenge alapokra épült vállalatokat. A Voyager Digital például azt állítja, hogy nemcsak az FTX tett vételi ajánlatot, még legalább 20 érdeklődő van, akik a csődbe ment kriptobróker céget megvennék.
A kriptoipar újjáépítése során egyes kormányzati hatóságok – többek között Szingapúr is – arra buzdítják az érdekelteket, hogy kriptovalutákat használjanak a valós problémák megoldására. A szegény halászfaluból a kriptovaluták fellegvárává lett állam egyébként több magánszektorbeli blokkláncvállalattal is partnerséget kötött, hogy ösztönözze a szektor fejlődését, amiért cserébe a cégek bebizonyították, hogy a kriptovalutát mindennapi problémák kezelésére is lehet használni. Vannak például olyan szingapúri cégek, amelyek a kriptót alternatív fizetési formaként alkalmazzák, hogy segítsenek csökkenteni a tranzakciós díjakat, míg mások a blokkláncplatformok skálázhatósági problémáját igyekeznek megoldani.
A megfelelő szabályozással és ösztönzőkkel Szingapúr átveheti az irányítást a délkelet-ázsiai székhellyel rendelkező több mint 600 blokkláncvállalat felett, hogy kihasználva kollektív erejüket a valós problémák megoldására irányítsa a figyelmet. Az eddigi sikertörténete alapján pedig még azt is megkíséreljük állítani, hogy Szingapúr ideális hely lehet a kriptoipar újjáépítéséhez, s annak elősegítéséhez, hogy a nyereség helyett a belső értékeken legyen a hangsúly.