Miért jobb nekünk, ha fizetünk a kriptotőzsdéknek a kereskedésért
A Binance kriptotőzsde tavaly júliusban nagy port kavart a kriptoszektorban, amikor bejelentette, hogy a Bitcoin spot párok esetében a kereskedési díj nulla lesz. A Coinbase részvényárfolyama közel 10%-ot esett a hírre, miközben a kriptovilág azon töprengett, hogy vajon most indult-e el a versenyfutás a mélypont felé.
Gyorsan ugorjunk előre kilenc hónapot az időben. Mostanra a Binance a nulla díjtételes kereskedés nagy részét megszüntette. Néhány tőzsde erre úgy tekinthet, mint egy új lehetőség arra, hogy ott folytassa, ahol a Binance abbahagyta. Azaz a nagyobb piaci részesedés megszerzéséért folytatott versenyben ő vezessen be ingyenes kereskedést.
A kereskedési volumenek növelése érdekében a díjak eltörlését azonban el kellene kerülni, ha egy virágzó, erős és fenntartható kriptoökoszisztémát szeretnénk építeni. Díjak nélkül potenciálisan egy transzparencia nélküli környezetet teremtünk, ami a bevételtermelés sokkal homályosabb világát teremti meg. Ez veszélyezteti az ügyfeleket, tovább erodálja a kriptoeszközökbe vetett bizalmat. Végső soron pedig alááshatja a digitális eszközökben rejlő potenciált, mint a centralizált mainstream bankrendszer életképes alternatíváját.
Ha nincsenek díjak, akkor mi legyen a bevételi forrás?
Nem titok, hogy a tranzakciós díjak nagy üzletet jelentenek a kriptotőzsdék számára. Ezek a töredék százalékos díjak dollármilliárdos bevételt jelentenek globálisan a kriptotőzsdéknek.
Ha ezt az alapvető bevételi forrást elveszik tőlük, mi történik? Hogyan pótolják a tőzsdék a bevételkiesést és hogyan maradnak életben?
Erre a kérdésre vannak már válaszok. A Coinbase például nagy erőfeszítéseket tett az üzleti modelljének diverzifikálására, hogy ne kelljen annyira a tőzsdei bevételekre támaszkodnia. Az igazság azonban az, hogy a kevésbé diverzifikált üzleti modellel rendelkező tőzsde számára a nullás díjtétel olyan környezetet teremt, amelyben sokkal kevésbé átlátható a pénzkeresésükkel kapcsolatban, és szinte biztosan nagyobb kockázatvállalásra ösztönzi ez őt.
Amikor a transzparencia eltűnik, úgy nő a szabályozók felől az érdeklődés. A Robinhood online brókercég 2020. decemberében a SEC szerint a rossz oldalon találta magát. 65 millió dolláros bírságot kapott, mert félrevezette ügyfeleit arról, hogy miként termeli a kereskedésből származó bevételeit.
Mivel az Egyesült Államokban egyre inkább növekszik a kriptoellenes hangulat, a szabályozó hatóságok valószínűleg még nagyobb „érdeklődést” fognak tanúsítani minden olyan kriptopiaci szereplő iránt, amelyről úgy vélik, hogy az átláthatóság hiányában félrevezeti ügyfeleit. Ez komoly negatív következményekkel járhat a teljes kriptoszektorra nézve, amely már most is bizonytalan jövő előtt áll az Egyesült Államokban.
Rossz vásárlói élmények
A tranzakciós díjak megszüntetése nyomást gyakorol a tőzsdékre, hogy minden lehetséges eszközzel bevételt generáljanak. Ez ahhoz vezethet, hogy a tőzsdék túlzott kockázatot vállalnak a megélhetés érdekében. Az ilyen aránytalan kockázatvállalás árát végül úgyis mindig az ügyfelek fizetik meg. Mert ha a tőzsdék a likviditásproblémák miatt csődbe mennek, akkor a befektetők vesztik el a tőzsdén elhelyezett kriptoeszközeiket.
Még ha a tőzsdék el is kerülik a túlzott kockázatvállalást, a tranzakciós díjakat nem fizető felhasználók akkor is nagyobb valószínűséggel húzzák a rövidebbet. Az alacsonyabb bevétellel rendelkező tőzsdék esetleg nem fektetnek be eléggé a platformjaikba, ami rosszabb felhasználói élményt eredményez. A biztonsági intézkedéseken is spórolhatnak, így a felhasználók adatai és pénzeszközei kiszolgáltatottá válnak a rosszindulatú támadásokkal szemben.
Egyértelműen nem ezt az utat kellene követnünk. A tőzsdék különleges szerepet játszanak abban, hogy a hétköznapi emberek és a nagy intézmények számára egyaránt elérhető utat kínálnak a kriptoeszközökhöz való hozzáféréshez. Ahelyett, hogy kedvezményekkel vonzanák be a tömegeket, és lényegében a megtartásért fizetnek, a minőségi, megbízható és innovatív termékek és szolgáltatások nyújtására való fókusznak kell a növekedés fő hajtóerejének lennie.
Az integritás megőrzése
A kriptoszektor most egy érdekes fordulópont közelében van. A 2008-as globális pénzügyi válság után megalkotott Bitcoin a „status quo” jobb és megbízhatóbb alternatívájaként született meg. Azóta a kriptoökoszisztéma jelentős fejlődésen ment keresztül, de a saját válságaival is szembe kellett néznie. A közelmúltban bekövetkezett nagy visszhangot kiváltó kudarcok – köztük a TerraUSD és az FTX – egyrészről egy kicsit aláásták a kriptóba vetett bizalmat. Ugyanakkor jelenleg egy újabb egzisztenciális tradicionális pénzügyi banki válságban találjuk magunkat. Ez a kriptoszektor számára újra a lehetőségek pillanata.
Csak a kriptoszektoron belüli szereplőkön múlik, hogy gyorsan meg tudjuk-e valósítani az eredeti eszményeket, miszerint a kriptovaluta egy igazságosabb, átláthatóbb és megbízhatóbb pénzügyi rendszer. Ezt többek között úgy érhetjük el, hogy olyan kiváló termékeket és szolgáltatásokat hozunk létre, amelyek őszinték azzal kapcsolatban, hogy hogyan keresik a pénzt.
A befektetői közönség nagy része számára a tőzsdék jelentik a kriptovilágába való belépést, tehát egy különösen fontos szerepet játszanak. A tranzakciós díjak fenntartása sokkal erősebb alapot ad számukra, hogy kiváló minőségű platformokat fejlesszenek anélkül, hogy megkérdőjelezhető és nyíltan kockázatos taktikákra kellene támaszkodniuk
A kriptovaluták etikájának része a pénzügyi integráció előmozdítása és a pénzügyek decentralizálása, hogy olcsóbb és határok nélküli fizetéseket kínáljanak az olyan protokollokon keresztül, mint a Bitcoin. A kriptotőzsdék esetében azonban arról is szól a misszió, hogy a felhasználóknak kényelmes, biztonságos és megbízható eszközt kínáljanak a mindennapi pénzügyekhez. Ez egyszerűen nem lehet megvalósítani díjak nélkül.