Miért jó a kriptóknak, ha Elon Musk árfolyamot manipulál
Januári 900 dolláros árfolyamcsúcsától 27 százalékkal marad el a Tesla papírok kereskedési árfolyama a Nasdaqon. Tegnap gyenge egy dolláros pluszban sikerült zárnia.
A Tesla részvényárfolyam az elmúlt egy hónapban 20%-ot zuhant, de ha az elmúlt öt nap eseményeit vizsgáljuk is kemény a bukó, az agyonhájpolt, világ legértékesebb autóipari vállalkozásának titulált techipari cég 600 dolláron indult, jelenleg tart 576.83 dolláron.
Az esés tandemben jött a bitcoin árfolyamának friss bezuhanásával, ami a vasárnapi 49 500 dollárról szlalomozott 42 000 dollárig, majd kapaszkodott mára vissza a 45 000$ szintre.
Ha a napos BTC árfolyam chartra pillantunk, akkor annyira nem tűnik vészesnek a helyzet, hiszen február óta egy jól körülhatárolható 64 000$ – 45 000$ ártartományban mozog és jelenleg a tartomány alsó szintjét karcolja.
Ezzel szemben a Tesla részvények január óta egyértelmű esésben vannak.
Mindez történik annak kontextusában, hogy az excentrikus milliárdos május 16-án vasárnap két lábbal kelt a bitcoinba – ami egyébként a Tesla februári 1.5 milliárd dolláros invesztíciós bejelentése óta az egyetlen nyereséges üzlete lenne a vállalatnak, már ha értékesítik időben – kritizálva annak centralizáltságát és a bányászatának energiaintenzív mivoltát. A vádak a bitcoin bányászat ellen részben még életképesek is lehetnének, ha Elon Musk veszi a fáradtságot és tweetjében nem egy Fortune oldalon megjelent – tipikus mainstream médiabeli lejárató hangvételű – cikkre hivatkozik és alaposabban utánanéz egyáltalán mi fán terem a bitcoin bányászat és miért fontos annak megléte.
Kapcsolódó: A Bitcoin PoW mechanizmusa hatékony és értéket teremt
Hogy a két eszköz mozgása között van-e direkt korreláció, annak kicsi az esélye, elég a két chartra pillantani. A Tesla részvény bebukását 600 dollár ugyanakkor titulálhatjuk egy utolsó szalmaszálnak a géniusznak titulált alapító személye ellen a hagyományos befektetői köröktől, akik vélhetik azt, hogy Musk tweetjeivel akarva-akaratlanul, árfolyam manipulációt hajt végre, csak most éppenséggel a többségében szabályozatlan kriptovaluta piacokon. A nyílt árfolyam manipuláció gyanúja elég lehet a Wall Street-i körökben a bizalomvesztéshez és ezzel Musk csak a saját egyéni kredibilitását játssza el. Hasonló miatt egyébként Muskot már 2018-ban meghúzta az amerikai pénzfelügyelet, akkor 40 millió dollár büntetést kellett befizetnie az amerikai államkasszába.
Mindenesetre szabályozói fellépésre Musk ellen kevés az esély a kriptovaluta piacok esetében pontosan a szabályozatlanság miatt, és nem is biztos, hogy célravezető megoldás lenne, ha állambácsihoz mennének a kriptovaluta befektetők panaszt tenni. A kriptovaluta ethosz (bitcoinra gondolva elsősorban) ugyanúgy erőt merít a szabályozatlanságból és decentralizáltságból, mint a cypherpunk eredettörténetből és az osztrák közgazdaságtani ideákból, ami fundamentumában elítéli az állami aktorok és szabályozók beavatkozását a szabadpiaci folyamatokba.
Másrészt képmutató lenne Muskot árfolyam manipulációval vádolni akkor, mikor esnek az árak, mialatt februárban a shortolókon kívül a befektetők többsége egyenest körbeajnározta a Teslát és Muskot, miután bejelentették a másfél milliárd dolláros BTC befektetésüket és ezzel azonnali löketet adva az árfolyamnak.
Ha tehát Elon Musk legújabb szórakozása, hogy mémcoinok árát pumpálja a holdra és a bitcoin árát próbálja a földbe döngölni, akkor tegye azt szabadon limitek és fékek nélkül. Csak közben, mint több sikeres techipari cég alapítója és vezetője, számoljon a hagyományos piaci bizalomrendüléssel és reputációvesztéssel is, ami nyilvánvaló a Tesla-papírok performanszából. És ami még fontosabb: a kriptóknak a Musk-féle befolyásolás jelensége csak egy újabb teszt és nagyon alacsony valószínűséggel fognak elbukni 12 évnyi vadkelet-piaci edződés után.