Miért fenyegeti a Bitcoin az uralkodó pénzügyi rendszert?
Az internet talán az a technológia, amely a legnagyobb hatással volt az emberi szabadságra. Az internetet senki sem ellenőrzi: globális szinten tudunk információkat küldeni és fogadni, anélkül, hogy bárkitől engedélyt kérnénk, anélkül, hogy cenzúráznának, és anélkül, hogy egy központi hatóságnak meg kellene felelnünk. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az internet mára talán nem olyan nyitott, mint amilyennek anno szánták. A domainnevek központosítása és a közösségi média monopolizálása miatt az internet kevésbé decentralizált hálózat. De még mindig nagyfokú szabadságot biztosít számunkra, és ahogy George Washington 1788-ban kijelentette: „A szabadság, ha gyökeret ereszt, gyorsan kihajt”. A szabadság gyökere, az internet valóban gyorsan növekedett, és számos hagyományos iparágat megreformált. Egy azonban viszonylag érintetlen maradt: a pénzügy. A Bitcoin, az internetre épülő nyílt és engedélyt nem igénylő pénzforma jelenti talán a legnagyobb fenyegetést az uralkodó pénzügyi rendszerre. Lássuk, miért.
Ironikus kijelenteni, de a kereskedelmi bankok jelentik a legjobb érvet a Bitcoin mellett. A pénzügyi rendszer belső őrülete, hogy minden távolról racionális alternatíva fenyegetést jelent rá. Az említett őrületet résztartalékolási bankrendszernek hívják. Ahogy Satoshi Nakamoto a fehér könyvben kifejtette:
meg kell bíznunk a bankokban, hogy tartsák a pénzünket és azt elektronikusan utalják, mialatt ők hitelbuborék hullámokban adják kölcsön, alig egy töredéknyi tartalékkal.”
Ezek a hitelbuborékok gyakorlatilag a pénzhamisítás egy formáját jelentik. Amikor pénzt veszünk fel a banktól, a pénzt digitális hitelként ott és akkor, a semmiből hozzák létre. Ezek a bankok a jó hírnevükből költenek, amit csak részben fedeznek a betétesek pénzeszközei. Ennek eredményeképpen, annak ellenére, hogy a bankok ügyfeleinek megalapozott jogi igénye van a pénzeszközükre, az összes ilyen egyszerre fellépő igényt nem képesek teljesíteni. És valóban, láttunk már olyan eseteket, amikor az összes ügyfél egyszerre követelte a pénzét. A görög pénzügyi válság jó példa erre. A követelésekre a bank nem tudta visszaadni a betétesek pénzét, mert a betétesek tulajdonképpen soha nem rendelkeztek a pénzük felett. Az ATM-ek 35%-ából kifogyott a pénz, és a bankok végül egy egész hétre leálltak. A fentről ránk erőszakolt bizalom miatt omlott össze a rendszer.
A Bitcoin e csalás kockázatának ellenszere, és megoldást kínál a bankrendszer számára. Az emberi bizalmat matematikai bizonyíthatósággal helyettesíti, így a történelemben először az emberek teljes mértékben maguk birtokolhatják a digitális pénzüket. A tulajdonjog matematikai bizonyítása digitális aláírás formájában teszi lehetővé a digitális öngondoskodást. Ma a pénz maximális öngondoskodásának (önkezelésének) egyetlen más módja a fizikai készpénz birtoklása. Ez a forma azonban nem teszi lehetővé a távutalásokat, és biztonság terén se teljesít olyan jól: például ha valaki betör a házba és ellopja a készpénzt. A Bitcoin nem követeli meg senkitől, hogy válasszon az öngondoskodás és a globális utalások között: mindkettő eredendően vele jár. Kétségtelen tehát, hogy a Bitcoin veszélyt jelent a pénzügyi rendszerre, amely akadályozza a digitális öngondoskodást, miközben elősegíti a digitális hamisítást. „Ne hamisíts!” – ezt a Bitcoin tízparancsolatot a modern pénzügyi rendszer alapjában rúgja fel. A legnagyobb szabálysértők pedig a kereskedelmi bankok, habár nem ők az egyetlenek.
A központi bankok a pénzkínálatot is növelik a mennyiségi lazításnak (QE) nevezett programjaik keretében. A pénzt a semmiből teremtik (észrevehető ez a visszatérő vesszőparipa), és fecskendezik mesterségesen a gazdaságba ezzel mindenki megtakarítását erodálva. A fejlett országokban ennek következményei elsőre talán nem is olyan nyilvánvalóak, de elég egy pillantás vetni például Argentínára. A központi bank drasztikusan felduzzasztotta a pénzkínálatot, ami éves szinten 98,8%-os inflációt eredményezett. Ez jól demonstrálja, hogy milyen gyorsan ki lehet szipolyozni a megtakarítások értékét. De még az Egyesült Államokban is, a dollár 1970 óta több mint 80%-ot veszített vásárlóerejéből az aranyhoz képest. A végtelen pénzkínálat megnehezíti, sőt néha lehetetlenné teszi a jövőre való pénzügyi félkészülést. Ezzel szemben a Bitcoin 21 millió tökéletesen szűkös kínálattal rendelkezik, amelyet nem lehet elinflálni, csak szétosztani. Egy Bitcoin standardban a hamisítás lehetetlen, mivel minden nyilvánosan ellenőrizhető. A valaha végrehajtott összes tranzakció nyilvántartása nyilvánosan elérhető, így lehetetlen hamis pénzt létrehozni. Mint ilyen, ez egy olyan megtakarítási technológia, amelyet úgy terveztek, hogy megtartsa a vásárlóerejét. A Bitcoin megszünteti annak szükségességét, hogy vakon bíznunk kelljen a központi bankban, hogy nem értékteleníti el a fizetőeszközt. Mint tudjuk, ez a bizalom a történelem során számtalanszor megtört. A Bitcoinnal digitálisan utalhatunk és engedély nélkül takarékoskodhatunk. A Bitcoin fenyegeti a központi bankok monopóliumát az általuk ellenőrzött pénz felett. A Bitcoint senki nem irányítja és nem lehet elértékteleníteni.
Elérkeztünk a második tízparancsolathoz: „Ne konfiskálj.” A bitcoin olyan pénz, amit nem lehet elvenni tőled a beleegyezésed nélkül. A matematika által védett pénz megvesztegethetetlen biztonságot nyújt a jelenlegi hús-vér emberek által védett pénzügyi rendszerrel szemben. A bankban lévő pénzed „birtoklása” azt jelenti, hogy megbízol a bankban, hogy kérésre visszaadja a pénzedet. A bitcoin birtoklás ezzel szemben a szó szoros értelmében értendő. A privát kulcsok – 12 vagy 24 szó – birtoklását jelenti, amelyeket csak TE ISMERSZ. A kulcsok birtoklása az egyetlen módja annak, hogy birtokold a bitcoint. Akárki próbálkozhat a kulcsok kitalálásával, de ehhez száztizenöt quattuorvigintillió (2^256) alkalommal kellene próbálkoznia kitalálni.
A pénz konfiskálását és cenzúráját a hagyományos pénzügyi rendszeren belül már láthattuk. Alekszej Navalnijnak, Vlagyimir Putyin politikai ellenfelének 2020 végén befagyasztották a bankszámláit. Válaszul szövetségese, Leonyid Volkov arra buzdította támogatóit, hogy bitcoint használjanak adományok küldésére. Az elkobozhatatlan pénz megzavar egy olyan rendszert, ahol az elkobzás lehetséges, mi több, burjánzik. Jacob Applebaum szavaival élve: „kriptográfiánál semmilyen erőszak nem fog megoldani egy matematikai problémát”.
A Bitcoin a szabadság egy feltörekvő eleme, amely az internet gyökerén szökkent szárba. Ez az szár, bár még fiatal, jelentős fenyegetést jelent a pénzügyi rendszerre. És valóban, ahogy Washington mondta évszázadokkal korábban a szabadságról, nagyon gyorsan kihajt. A Bitcoin filozófiai előnyein túlmenően gyakorlati előnyei is vannak. A Bitcoin decentralizáltsága miatt nem ismer határokat. Egy millió dollár elküldése az USA-ból Japánba napokba telne és drága lenne. 1 millió dollárnyi bitcoint pár centért el lehet küldeni Japánba és 10 perc alatt visszaigazolásra kerül. A gazdaság fokozódó globalizációjával a Bitcoin egy egyszerűbb digitális utalási rendszert kínál. De a Bitcoin két etikai alapköve fenyegeti igazán a regnáló pénzügyi rendszert: a hamisítás képtelensége és a bitcoin elkobozhatatlansága, vagy még egyszerűbben: ellophatatlansága. A Bitcoin kihajtott. A Szabadság virága, ami „gyökeret eresztett, gyorsan kihajt”. Idő a megmondója mivé virágzik, ahogy elkezdi forradalmasítani az emberiség ősi technológiáját: a pénzt.
Eredeti angol változat: https://blog.wasabiwallet.io/why-bitcoin-is-a-threat-to-current-financial-systems/
Borítókép: https://luchopoletti.com/