Miért a kelet-európaiak a legnagyobb bitcoinbarátok?
A Chainalysis legújabb kutatása szerint a kelet-európaiak körében a legnagyobb a kriptopénz-elfogadás, miközben csak a 4. legnagyobb piacnak számítunk globálisan. Miben rejlik a régió sikere?
Kelet-Európa vezeti a kriptoadoptációs indexet
Oroszországban tiltott a kriptopénzek fizetőeszközként való használata, Ukrajnában pedig szinte teljesen szabályozatlan alkalmazásuk. Hogy van akkor az, hogy a kelet-európai régióban, és azonban belül is ebben a két országban a legnagyobb a kriptoadoptáció?
A Chainalysis legfrissebb kutatása ugyanis pontosan ezt mutatja. Bár más régiók sokkal nagyobb kereskedési volument tudnak produkálni, a legszélesebb körben mégis Kelet-Európában használják a kriptopénzeket – úgy, hogy a globális tranzakcióknak mindössze 12%-a köthető a régióhoz.
A régióban (ahova a kutatás egyébként Oroszországot, Ukrajnát, Fehéroroszországot, Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát, Magyarországot és Csehországot sorolja be) a helyzetet egyértelműen javítja az, hogy a Chainalysis által megalkotott Global Crypto Adoption Index (Globális Kriptoadoptációs Index) a legmagasabb orosz és ukrán barátainknál. Ez Oroszországban 16,8 milliárd dollárnyi kimenő, és 16,6 milliárdos beérkező kriptót; Ukrajna esetében pedig 8,2 milliárdnyi kimenőt és 8 milliárd dollárnyi bejövő kriptopénzt jelent. Ez természetesen önmagában nem lenne a legmagasabb volumen, az országok gazdasági hátterét figyelembe véve azonban kiemelkedő eredménynek számít.
„Míg ezek a számok jóval alacsonyabbak, mint amit Kínában vagy az Egyesült Államokban láthatunk, mégis nagyon magas elfogadási szintet jelent, ha figyelembe vesszük a két ország népességét és gazdaságát,” írták a Chainalysis jelentésében.
Az orosz és ukrán siker hátterében
Persze, rögtön felmerül a kérdés, hogy milyen tényezők járultak hozzá ehhez a magas adoptációs szinthez Kelet-Európa országaiban, és főként a két korábban említett államban. Az egyértelmű válasz, ami a legtöbb helyen amúgy is előre hajtja a kriptopénzek elterjedését, az az államba és a bankokba vetett hit hiánya. Oroszország a legtöbb független kutatás szerint az egyik legrosszabb helyen áll az államhatalomba vetett hit és bizalom szempontjából; ez a volt keleti blokk országaira általában jellemző.
Ez önmagában azonban megint csak nem jelent sokat, hiszen nem csak Kelet-Európa jellemzője, hogy nem bíznak a lakosok az államhatalomban. Ezért mindenképpen fontos kiemelni még egy tényezőt: a nem megszokott, nem tradicionális fizetési rendszerek ismeretét. Az olyan alternatív fizetési módszerek, mint a hawala-rendszer például, már korábban is ismertek és elterjedtek voltak ezen országok bizonyos rétegei között. A kriptopénzek szintén alternatívát biztosítanak a drága és sok helyen elérhetetlen banki utalásoknak – ráadásul úgy, hogy közben valamekkora anonimitást is lehetővé tesznek a használóknak.
Az mondjuk kérdéses, hogy az orosz és ukrán helyzet és siker tartható lesz-e a jövőben. Oroszország eddig vegyes döntéseket hozott kriptopénz fronton, azonban pont az utóbbi időben egészen negatívvá vált a hozzáállásuk, és több korlátozást is bevezettek. Ukrajna esetében szintén most hoznak szabályozásokat a kriptoszférával kapcsolatban miután az országban eddig szinte teljesen szabad kezet kaptak a kriptopénzben érdekeltek.