Meglepő fordulat: a Microsoft több AI adatközpont-projektet is leállított
Bár a Microsoft idén akár 80 milliárd dollárt is költene AI-hoz kapcsolódó adatközpontokra, a közelmúltban meglepő irányváltást hajtott végre: több amerikai és európai adatközpont-fejlesztést is visszavont. A döntés hátterében az állhat, hogy a Microsoft jelenleg több adatközponti kapacitással rendelkezik, mint amennyire a mesterséges intelligencia-modellekhez ténylegesen szüksége van – ezt súlyosbítja a befektetői óvatosság és az olcsóbb AI-alternatívák térnyerése.
Kivonulás az adatközpont-piac egy részéről – mi áll a döntés mögött?
Több iparági elemző és a Reuters beszámolója szerint a Microsoft több olyan adatközpont-lízinget is felmondott, amelyek összesen körülbelül 2 gigawatt energiát emésztettek volna fel. A visszalépések az elmúlt fél évben történtek, és nemcsak az európai, hanem az amerikai piacot is érintik.
A vállalat közleménye szerint a stratégia finomhangolása zajlik, amelyben a meglévő adatközpontok fejlesztése élvez elsőbbséget. Mint fogalmaztak: „Stratégiai szempontból egyes területeken módosíthatjuk az infrastruktúra-beruházásainkat, de minden régióban erőteljes növekedést tervezünk.”
Az OpenAI és a versenytársak – túl sok, túl gyorsan?
A háttérben húzódó okok között szerepel a Microsoft és az OpenAI kapcsolatának átrendeződése. A Microsoft korábban 13 milliárd dollárt fektetett be az OpenAI-ba, azonban a legújabb jelek szerint lehetővé tette, hogy az OpenAI más felhőszolgáltatókkal – például a Google-lal – is együttműködjön. Az is kiderült, hogy a Microsoft nem kíván további AI-tréningmunkákat támogatni az OpenAI részéről, így feleslegessé vált több előkészített adatközpont. A befektetők részéről egyre erősebb a kétely azzal kapcsolatban, hogy a hatalmas AI-fejlesztési költségek valóban megtérülnek-e.
A DeepSeek áttörése és az árverseny
A kínai DeepSeek startup az év elején két új AI-modellt mutatott be, amelyek teljesítményükben vetekszenek a ChatGPT és Meta modellekkel – azonban mindössze töredék áron. Ez a lépés megrázta a technológiai részvénypiacot, és elindított egy hullámot, amely újraértékelésre kényszeríti az iparági befektetési terveket. Több elemző szerint a Microsoft lépése részben válasz is erre: a vállalat felismerte, hogy a piacon egyre erősebbé váló verseny közepette túlméretezett infrastruktúrára nincs szükség.
A hír bejelentése után a Microsoft részvényei 1,3%-ot estek a Nasdaq tőzsdén. Ugyanakkor nem maradt sokáig üresen a tér: a Google anyavállalata, az Alphabet 75 milliárd dolláros AI-beruházást jelentett be, míg a Meta 65 milliárdot fordít saját infrastruktúrájára. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a Microsoft lassít, mások épp most gyorsítanak.
Bitcoin-bányász cégek is megérezték az AI-piac rezdüléseit
Érdekesség, hogy a Microsoft visszalépése a kriptobányászati részvényeket is megingatta: a Bitfarms, a CleanSpark, a Core Scientific és a Marathon Digital is 4–12% közötti esést könyvelhetett el. Ennek az az oka, hogy sok kriptobányász cég mostanában AI-alapú számítástechnikai szolgáltatásokkal egészíti ki tevékenységét – kihasználva a meglévő infrastruktúrát. A VanEck alapkezelő becslése szerint az ilyen típusú nyitások akár 37 milliárd dollárral is növelhetik a kriptobányász cégek piaci értékét – feltéve, hogy a mesterséges intelligencia iránti kereslet továbbra is fennmarad.