Mi történt Magyarországon az utóbbi három évben a szén-dioxid-kibocsátással?
Magyarország már több évvel ezelőtt zöld útra lépett, és elég szép eredményekkel büszkélkedhet. Három éve ugyanis, a kilencvenes évek elejéhez képest, már harminchárom százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az országban, derült ki Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának nyilatkozatából. Az ország ezzel az uniós rangsorban már a kilencedik helyen áll – a történet pedig itt még közel sem ér véget, a java ugyanis még hátravan:
„Emellett vállaltuk, hogy kibocsátásunkat 2030-ra ötvenöt százalékkal csökkentjük, valamint energia-előállításunk kilencven százalékban karbonmentes lesz. 2050-ig teljes gazdaságunk karbonmentesítése nagy forrásokat fog igényelni, de nem teljesíthetetlen” – tette hozzá a Századvég által, 2020-ban alapított vállalat igazgatója.
Litkei Máté szerint az összes EU-tagállam prioritásként kezeli a klímaváltozás körüli kérdéseket, a terhek megoszlása azonban továbbra is vita tárgyát képezik:
„Azok az országok, amelyeknek múltbéli törekvései elmaradtak az európai átlagtól, nagyobb anyagi áldozatot kénytelenek hozni” – jelentette ki.
Milyen hatással van a koronavírus környezetünkre? Mi jöhet ezután?
Ugyan a koronavírus világjárvány hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez, a Nemzetközi Energiaügynökség friss előrejelzése azt mutatja, hogy a világgazdaság helyreállításával az idén „nagyobb mennyiségű többlet szén-dioxidot fogunk kibocsájtani, mint amennyit a tavalyi gazdasági leállás során úgymond megspóroltunk”.
A világjárvány valóban hozzájárult a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, kutatások azonban bebizonyították, hogy a pandémia túl kevés ahhoz, hogy hosszú távon komolyabb hatása legyen Földünkre. És ami azt illeti, sok kérdés övezi a koronavírus pozitív befolyását, hiszen az országokban, ahol elég hamar túlestek a pandémián, a gyárak már gőzerővel azon vannak, hogy mihamarabb behozzák a gazdasági kiesést. A helyzet tehát elég kétségbeejtő, viszont ne feledkezzünk el arról, hogy míg számos vállalat magasról tesz környezetünk épségéért, még mindig vannak zöldebbnél zöldebb törekvések.
Ahogyan az a Klímapolitikai Intézet weboldalán is olvashatjuk, a vállalat „célja a természetszerető, természetbarát viselkedési formák elterjesztése és a zöldkonzervativizmus képviselete”. A klímaváltozás valóban felperzseli a Kárpát-medencét, éppen ezért félre kell tennünk a pánikhangulatot, és tudatosítanunk, hogy mindannyian felelősek vagyunk azért, ami ezután jöhet.