Mi is az a generatív művészet és hogyan szárnyalja túl az NFT-ket?
A generatív művészet és az NFT-k világa már a kezdetektől fogva kéz a kézben jár egymással, mégis meglehetősen keveset tudunk magáról a műfajról. Éppen ezért itt az ideje, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a képzőművészeti irányzattal. A stílus eredetének köszönhetően megreformálta mind a szépművészetet, mind pedig a digitális teret.
Az irányzat először az 1960-as években ütötte fel a fejét s azóta a generatív művészet térhódítása megállíthatatlan lett. Ez a technika napjainkban már felváltja az ember által irányított eszközöket, így az ecsetek, a ceruzák és még a Photoshop funkciói is száműzetésre kényszerülnek. Helyettük algoritmusok és számítógépes kódok végzik el a munkát, amelyek pixelek összeillesztésével alkotják meg a műremekeket.
Az alkotók megadhatnak különböző feltételeket kódnyelvben, mint például „tartalmazzon virágokat” vagy „alkalmazzon fraktált”. Ennek dacára sok esetben a véletlenszerűség és a kalkulációk miatt még ők maguk sem tudják, hogy a megadott kód mit fog létrehozni.
Georg Nees és a magyar származású Vera Molnár voltak a generatív művészet úttörői az 1960-70-es években. A kezdeti szakaszban a kreációk kimondottan egyszerűnek tűntek, de kézzel sokkal körülményesebb lett volna elkészíteni őket. A művészek rávilágítottak arra, hogy a számítógépes technológia is hasznosítható az esztétikum jegyében.
Az 1968-ban megtartott Cybernetic Serendipity kibernetikai művészeti kiállításon a Kortárs Művészeti Intézet (Institute of Contemporary Art) mutatta be elsőként a stílust. Annyira elnyerte az emberek tetszését, hogy a sikeren felbuzdulva még ugyanabban az évben megalapították a Computer Arts Society-t.
Ugyanakkor, a korai számítógépek óriásiak voltak és előfordult, hogy egy egész szobát is elfoglaltak. Az idő előrehaladtával és a PC-k méretének csökkenésével, a műfaj sokkal több emberhez volt képes elérni. Manapság pedig a generative art közkedveltebb, mint valaha.
A generatív művészet és az NFT-k kapcsolata
A két ágazat nagyszerűen kiegészíti egymást, amelyre többek között a művészek és a játékstúdiók is felfigyeltek, így igyekeznek is hasznot húzni ebből. Azonban míg a generative art egyre népszerűbbé válik, addig az NFT-k csillaga mindinkább leáldozóban van.
Az elmúlt években az alkotók NFT-k segítségével próbálták meg még felkapottabbá tenni a generatív művészet produktumait, ami sikeresnek is bizonyult. Ellenben, a nem helyettesíthető tokenek gyakran rendkívül drágák – gyártásuk is költséges mulatság, így egyre kevésbé keresettek. Továbbá a tény, hogy kereskedelmük túlnőtt az NFT-k eladásával foglalkozó aukciósházak (Sotheby’s, Christie’s) kapacitásán, szintén váltásra készteti a készítőket.
Mindent összevetve, a generatív művészet irányzata nagy valószínűséggel túl fogja élni az NFT-őrületet. Annak fényében, hogy a stílus több évtizede töretlen népszerűségnek örvend, a tokenek hírneve pedig megkérdőjelezhető – könnyű megállapítani a győztest. Ráadásul teljesen ingyenes az előállításuk, ami szintén nekik kedvez.