Mi áll az európai autóipari válság hátterében?
Volkswagen gyárak bezárása, Audi átszerveződés, több tízezer munkahely megszüntetése, tüntetések Belgiumban, mi történik az autóiparban?
Az európai szakszervezetek már régóta figyelmeztetnek a kontinens (újabb) deindusztrializációs válságára, amely a Covid-19 járvány kitörése óta komoly aggodalomra ad okot az autóiparban. Az elmúlt hetekben a Volkswagen azzal a döntésével került a címlapokra, hogy 87 év után először gyárak bezárását fontolgatja Németországban; a Stellantis megkezdte jelenlétének csökkentését Olaszországban; az Audi pedig máris bejelentette, hogy átszervezéseket hajt végre egy belgiumi elektromos járműgyárban (ami különösen meglepő bejelentés, tekintve az EU elkötelezettségét az energiaátállás és az elektromos autók mellett). A magyar autóipar válságát pedig a számok is mutatják: a közúti gépjárműgyártás a KSH szerint januárban 12 százalékkal, márciusban pedig 9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az autóipari dolgozók gyorsan mozgósítottak. Belgium, Németország és Magyarország városaiban a közelmúltban tüntetéseken hívták fel a figyelmet a problémára és követeltek megoldásokat.
Mi történik?
2019 és 2023 között az EU-ban több mint 853 000 munkahely szűnik meg a feldolgozóiparban, beleértve az autóipart is, amely ágazat mintegy 2,4 millió munkavállalót foglalkoztat, és 13 millió közvetlen és közvetett munkahelyet biztosít. Az ipari ágazatban Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia és Németország vezeti a munkahelycsökkentési számokat.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a leépítések fő oka az, hogy „az EU ipara nem kap megfelelő támogatást”.
Milyen javaslatok vannak az asztalon?
A hangsúly a beruházáson van. A szakszervezetek felszólítják az EU-t, hogy zárja ki a megszorító intézkedéseket, és olyan iparpolitikára összpontosítson, amely minden ágazatnak megadja a neki járó jelentőséget, amely a fenntarthatóságot és a hosszú távú kilátásokat tartja szem előtt, amely a minőségi munkahelyekre irányul, és nem enged a deregulációs nyomásnak, hanem szociális feltételeket szab a beruházásoknak, szem előtt tartva, hogy az alacsony béreken és rosszabb munkakörülményeken alapuló versenyképesség rövid életű.
Konkrétabban azt kérik, hogy az EU dolgozzon ki egy olyan európai beruházási eszközt, amely minden államot és régiót elér, valamint egy szociális párbeszédet az állam, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek bevonásával.
Tesz-e az EU konkrét lépéseket?
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az európai versenyképességről szóló legutóbbi jelentésében megjegyezte, hogy az EU-nak évente mintegy 800 milliárd eurót (az európai GDP 4,7 százalékát) kell befektetnie ahhoz, hogy teljesíteni tudja innovációs, energetikai és biztonsági célkitűzéseit, és fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával.
A kérdés most az, hogy ezt az összeget hogyan fogják előteremteni.
Az autóiparban és Kínával kapcsolatban az EU a vámok lehetőségét fontolgatja. Egy uniós szubvencióellenes vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kínai elektromos autók tisztességtelenül versenyeznek az EU területén.
A tagállamoknak most október végéig kell dönteniük arról, hogy végül vámokat vetnek-e ki a kínai elektromos járművek behozatalára. Kína eközben már azzal fenyegetőzött, hogy viszonzásképpen más európai ágazatokban is hasonlóan jár el. 2023-ban az EU-ban eladott elektromos járművek 21,7 százaléka Kínából érkezik, ami gyors növekedést mutat, tekintve, hogy 2020-ban az arány 2,9 százalék volt.
Az EU-ban eladott, Kínából érkező elektromos járművek aránya
Tüntetések az Európai Bizottság bejelentése után
Az új Európai Bizottsággal (amely már a megújítása előtt is jobbra hajlott és fékezte az Európai Zöld Paktumot) a szakszervezetek előtt kettős kihívás áll: továbbra is nyomást kell gyakorolniuk annak érdekében, hogy a zöld menetrend ne csússzon félre, és hogy a munkavállalók képviselői részt vegyenek a zöld politikák kialakításáról szóló tárgyalásokon, szem előtt tartva a képzésre, a munkahelyek áthelyezésére és a szociális védelemre vonatkozó konkrét intézkedéseket, hogy az átalakulás ne tegyen tönkre több százezer munkavállalót.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy le kívánja csökkenteni a munkahelyek és szociális jogok portfóliójának jelentőségét. Ez kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy a munkavállalók az európai intézmények elé vonultak, hogy fellépést követeljenek a munkahelyek védelme érdekében.
Az 1970-es évek óta minden Európai Bizottságban van foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos. Az új Bizottság frissen közzétett tervei szerint azonban ez a poszt megszűnne, és helyette az „Emberek, készségek és felkészültség” portfólió részévé válna.
Összeegyeztethető-e a versenyképesség és a fenntarthatóság?
A szakszervezetek világosan látják ezt. Sem az európai versenyképesség, sem az újraiparosítás nem lehetséges igazságos ökológiai átalakulás nélkül, mert a jövő a fenntartható iparágakban rejlik. Draghi tervének első olvasata lehetőséget kínál az igazságos átállásra, amely lehetővé tenné a (minőségi és fenntartható) munkahelyek védelmét és az éghajlati válság kezeléséhez szükséges politikák kialakítását.