Mi a különbség a hasznossági tokenek és a részesedést megtestesítő tokenek között?
Ugyan a coinok és a tokenek a végfelhasználók szemszögéből nézve nagyrészt azonosak, a köztük fennálló finom technikai különbségek mindkettőt egyedivé teszik. Röviden, tömören a coinok közvetlenül a saját blokkláncukhoz kapcsolódnak, míg a tokenek egy adott projekt ökoszisztémájában futnak. A technikai részleteket kibontva a zöldfülű befektetők számára még zavarosabbá válhat a helyzet – pláne, ha a hasznossági tokenek, az értékpapír tokenek és a részesedést megtestesítő tokenek is bejönnek a képbe. Pánikra azonban semmi ok, a következőkben jó alaposan megvizsgáljuk a tokenek közötti különbségeket, majd kitérünk arra is, mindez milyen irányba terelheti a döntéshozatalt, amikor befektetésről van szó.
Mi a fene az a hasznossági token?
Az ICO finanszírozások során gyakran kibocsátott hasznossági tokenek a tulajdonosai számára kiváltságos szolgáltatásokat nyújtanak. Ettől függetlenül nem tekinthetők befektetésnek, mivel többségüket spekulatív célokból veszik, és inkább a kibocsátó vállalat promóciós eszközeiként funkcionálnak.
Általában tehát az induló ICO-khoz kapcsolódnak, melyek elsődleges célja a vállalatok és projektek fejlesztésének finanszírozása a blokklánc hálózat támogatásán keresztül. A befektetők különböző kriptovalutákban, de akár fiat pénznemben is vásárolhatnak hasznossági tokeneket, az árak a kezdeti szakaszban általában statikus módon vannak meghatározva. A tokeneket végül a befektetők kriptotárcáikban tárolják, és a blokkláncprojekt által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférésre használják fel. Azt fontos megjegyezni, hogy a token tulajdonosai nem képviselnek tulajdonosi részesedést a projektben.
A hasznossági tokenek értéke általában a projekt iránti kereslet függvényében ingadozik, így meglehetősen komoly nyereséget termelhet a token tulajdonosa számára, ha a projekt sikeresen eléri tervezett célját.
Nem meglepő, hogy sokakban felmerül a kérdés, vajon az XRP hasznossági tokennek számít-e. Az XRP és a Basic Attention Token (BAT) alapvetően ERC-20 tokenek, amelyek az Ethereum hálózaton futnak. Az XRP-t a Ripple vállalati szintű fizetési megoldásainak megkönnyítésére használják, a BAT pedig a Brave böngésző globális privát hirdetési platformját hajtja. A válasz tehát: igen, mindkettő egy klasszikus példája a hasznossági tokeneknek, és nem mellesleg mindkét token értéke a többszörösére nőtt kibocsátásuk óta.
Mi a különbség az értékpapír tokenek és a hasznossági tokenek között?
Az értékpapír tokenek a vállalat tulajdonjogát képviselik, és lényegében abban különböznek a hasznossági tokenektől, hogy pontosan mi táplálja értéküket. Mivel a pénzügyi piacok felügyeletét ellátó kormányzati szervek szabályozzák őket, sokkal biztonságosabbnak tűnhetnek, és a kibocsátó pénzügyi teljesítményével arányos hozamot kínálnak.
A fentiekben tárgyalt hasznossági tokenekkel ellentétben az értékpapír tokenek egy digitális vagy egy fizikai eszköz (például ingatlan) kézzelfogható tulajdonjogát képviselik. Az ökoszisztémában a vállalatok számára a tőkebevonás egyedülálló módszerét képviselve, az értékpapír tokenek lehetővé teszik a kibocsátók számára, hogy alacsony belépési küszöbön tulajdonlási lehetőséget biztosítsanak a befektetők számára. Lényegében a hagyományos pénzügyi iparág és a forradalmi kriptopiac konvergenciáját képviselik, ahol a befektetők egyszerű vállalkozásokba invesztálhatnak, miközben élvezhetik a kriptovilág nyújtotta előnyöket. A hasznossági tokenekkel ellentétben ugyanakkor az értékpapír tokeneket olyan kormányzati szervek is szabályozzák, mint például az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC).
Részesedést megtestesítő token? Az meg mi a csuda?
Az értékpapír tokenek egy alcsoportjának tekinthetőek a részesedést megtestesítő tokenek, amelyek azon befektetők számára hasznosnak, akik részt kívánnak venni a kibocsátó vállalat döntéshozatali folyamatában. Mivel magát a tokeneket a kibocsátó vállalat székhelye szerinti ország értékpapírtörvénye szabályozza, ez jogi védelmet biztosít a befektetők számára. A tulajdonosok a blokkláncon keresztül szavazhatnak a kibocsátó vállalat ügyeiről, miközben a cég részvényeseivé válnak, és osztalék formájában részesednek a nyereségből (mely a kibocsátó teljesítményével mozog együtt).
Részesedést megtestesítő tokenek meghatározásához gyakran használják az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) által meghonosított általános Howey-tesztet.
Hasznossági tokenek vs. részesedést megtestesítő tokenek
A részvénybefektetés koncepcióját magasztaló befektetők általában a részesedést megtestesítő tokenekbe, míg kockázatra vágyók tőkéjüket hasznossági tokenekbe fektetik. Az egyik legszembetűnőbb különbség a két token között, hogy a hasznossági tokenek nem szabályozottak, mivel a vállalat szolgáltatásaihoz biztosítanak hozzáférést, nem pedig tulajdonlási jogot, ahogyan azt a részesedést megtestesítő tokenek lehetővé teszik. A két token ugyanakkor hasonló abban, hogy mindkettővel lehet tőzsdéken is kereskedni.
De vajon érdemes-e részesedést megtestesítő tokenben gondolkodnunk? Nos, a befektetett pénz hozamát mindenképpen a kibocsátó vállalat által kínált szolgáltatás kilátásaival és a kereslet potenciális növekedésével kell mérlegelnünk. A kezdő befektetők számára bölcs dolognak tűnhet a tokenbe fektetés, mivel azok a hagyományos tőzsdei részvények koncepciójával állnak párhuzamban. Ha azonban hiszünk a blokklánc projektek (mint például az XRP) eredményességében, akkor mindenképpen előnyösebb lehet a hasznossági tokeneket választanunk, és meglovagolni a keresleti hullámot. Azt viszont tartsuk a szem előtt, hogy a hasznossági tokenekre, ahogyan azt említettük, nem tekintenek értékpapírként, így a befektetés során nagyobb kockázatot is jelentenek.
Így vagy úgy, befektetésünk adtával mindenképpen fontos, hogy jó alaposan megvizsgáljuk a tokenek ígéretét, a „használati feltételeket”, és tisztában legyünk a díjakkal, amelyek felmerülhetnek egy-egy token beváltásakor.