Mekkora valójában az Egyesült Államok aranytartaléka?
Az Egyesült Államok aranytartaléka hosszú ideje a világ legnagyobbja, és jelentős szerepet játszik a globális pénzügyi egyensúly fenntartásában. 2025 elején ismét reflektorfénybe került azonban, amikor Donald Trump, republikánus elnök, bejelentette, hogy személyes ellenőrzése alá rendeli a Fort Knoxban tárolt aranytartalékot.
A döntésre azért került sor, mert a trezorokban tárolt tényleges mennyiséggel kapcsolatban szkeptikus gondolatai támadtak Donald Trumpnak és Elon Musknak. De vajon mekkora lehet a tényleges aranytartalékja a világ legerősebb gazdaságának?
Bizalomvesztés az aranytartalékkal kapcsolatban
Donald Trump, az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke, nemrégiben reagált az amerikai aranytartalékkal kapcsolatos pletykákra, melyben arról beszélt, személyes ellenőrzés alá vonja azt és látogatást tesz a Fort Knox-i trezorokba:
„Megnézzük, mekkora a készlet, és ha ténylegesen 27 tonna aranyat találunk ott, akkor nagyon boldogok leszünk. Nem tudom még, hogyan fogjuk lemérni, de ez érthető. Sok szép, gyönyörű, fényes aranyrudat szeretnék látni a Fort Knox-i trezorokban.”
Tekintettel arra, hogy az arany kulcsfontosságú szerepet játszik mind a történelmi, mind a modern pénzügyi rendszerekben, elengedhetetlen, hogy a Fort Knox trezorjaiban tényleg 147,3 millió uncia – 4,175 millió kilogramm – arany legyen. Ennek hiánya mélyreható következményekkel járna, ahol a piaci instabilitás csupán a legkisebb probléma. Az arany ára ugyanakkor drasztikus emelkedésen menne keresztül.
Honnan ered a bizalomvesztés gondolata?
Az amerikai aranytartalékok fizikai ellenőrzései ritkák és korlátozottak. A Fort Knox-ban tárolt készleteket évtizedekig nem ellenőrizték sem kormánytagok, sem független auditorok, ez pedig kétségeket ébresztett a nyilvántartások pontosságával kapcsolatban.
A 2008-as globális pénzügyi válság és az azt követő monetáris intézkedések, mint a mennyiségi könnyítés, azonban növelték az aggodalmakat az aranytartalékkal kapcsolatban. Sokan attól tartottak, hogy az aranykészleteket esetleg felhasználták volna a válságkezelésre.
Az utóbbi években azonban jelentős aranymozgásoknak lehettünk szemtanúi a világban. Legyen szó Argentínáról, Európáról, Kínáról vagy az Egyesült Államokról, a dedollarizációs törekvések és a globális aranytartalékok átértékelése miatti spekulációk szintén hozzájárultak a bizalom megrendüléséhez.
Az aranymennyiség gazdasági hatásai
Az utolsó teljeskörű audit-ellenőrzést 1953-ban tartották. Ezt követően 1974-ben újságírók és kongresszusi tagok rövid túrát tettek Fort Knox-ban ellenőrzés céljából. Azóta csak rutinszerű páncélszekrény-ellenőrzésekre került sor, legutóbb 2017-ben Steve Mnuchin, pénzügyminiszter, által.
Bár az amerikai dollárt már nem fedezi arany, a jelentős aranytartalékok kiléte implicit biztosítékot jelent a stabilitásra. Ha a tényleges méret a vártnál kevesebb, a dollárba vetett bizalom abbahagyhat, ami leértékelődéshez vezethet a dollár esetében. Ez drágítaná az amerikai importot, ami tovább növelné az inflációt, ugyanakkor versenyképesebbé tenné az exportot.
Míg az arany ára drasztikus emelkedést produkálna, a piac pánikszerű felvásárlásba kezdhet. Ez olyan alternatívák felé irányítaná a tőkét, mint a svájci frank, a kínai jüan, vagy a bitcoin – ami az arany digitális megfelelőjeként van számontartva. A részvénypiacokon ennek fényében hatalmas zuhanásokat tapasztalhatnánk a dollárgyengülés miatt, és lehet pontosan ez Donald Trump célja.
Stephen Miran, Trump tanácsadója, azt sugallja, az amerikai aranytartalékok szándékos eladására kerülhet sor a dollár tudatos gyengítése céljából. Ez számos kereskedelmi előnyt eredményezne, mivel a feltörekvő piacokon az elmúlt években jelentős aranyfelvásárlásokat eszközöltek. A magasabb árak nemcsak nekik, hanem a meglévő aranytulajdonosoknak is kedvezne, mivel kevésbé hozzáférhető nemesfémet birtokolnak, ezáltal fedezve pozícióikat a gazdasági bizonytalanság ellen.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az USA hitelessége azonban meginogna, a dedollarizációs törekvések pedig felgyorsulnának. Várhatóan a kínai és orosz pénzügyi rendszerek fejlődése felgyorsulna, miközben az arany ára kilőne.
Cikkünk írásakor az arany unciánkénti ára 2910 dollár, és várhatóan nem 3000-nél állna meg a számláló, ha bebizonyosodna a hiány kiléte.
