Megérkezett Svájcba is a stratégiai bitcoin-tartalék gondolata
Bár a Svájci Nemzeti Bank (SNB) jelenleg nem rendelkezik bitcoinnal (BTC) a tartalékai között, egy december 31-én hivatalosan benyújtott javaslat szerint alkotmányos felhatalmazást kért arra, hogy mérlegében kimutassa a vezető digitális eszközt. A szigorú, de egyértelmű szabályozási kerettel rendelkező ország pedig elképzelhető, hogy a fizikai arany után a digitális arany befektetését is fontolóra veszi.
A svájci Szövetségi Közlönyben benyújtott javaslat szerint 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük a következő 18 hónapban ahhoz, hogy népszavazást indítsanak a stratégiai bitcoin-tartalékról. Ez növelné az ország geopolitikai függetlenségét, innovációt és presztízst jelentene a közép-európai ország számára.
Indul az aláírásgyűjtés
Svájc és a Svájci Nemzeti Bank (SNB) alapvetően szkeptikus hozzáállást mutatott a kriptovalutákkal kapcsolatban a tartalékként való felhasználást illetően. Martin Schlegel, az SNB elnöke, 2024 novemberében konkrétan kifejtette, hogy bár a virtuális valuták növekedtek az elmúlt években, továbbra is piaci réspiacot képeznek. Ezt azzal indokolta Schlegel, hogy árfolymuk kifejezetten volatilis és emiatt nem alkalmasak a mindennapi fizetésekben.
Éppen ezért volt meglepetés az, hogy 2024. december 5-én egy javaslatot nyújtottak be egy bitcoint
BTC Price
(BTC) érintő javaslatot, melynek célja egy „pénzügyileg stabil, szuverén és felelősségteljes Svájc” kialakítása. A javaslat mögött a Tether stabilcoin-kibocsátó energetikai és bányászati alelnöke és kilenc másik bitcoin-maximalista állt. Giw Zanganeh mellett Yves Bennaim, a 2B4CH svájci nonprofit bitcoin-tröszt alapítója, is támogatta a javaslatot.
A digitális eszközt támogatók azt a visszajelzést kapták december 31-én, hogy amennyiben 18 hónapon belül, vagyis 2026. június 30-ig, legalább százezer aláírást összegyűjtenek, Svájc kormánya népszavazást indít a stratégiai bitcoin-tartalékról.
Növekvő bitcoin-adaptáció
Egy novemberi kimutatás szerint Svájcban kilencből egy ember foglalkozik kriptovalutákkal vagy tart digitális eszközt. Ez azt jelenti, hogy viszonylag jó eséllyel indul az aláírásgyűjtés, hiszen a közel 9 milliós lakossággal rendelkező országnak csupán 1%-a kell, hogy aláírja a petíciót ahhoz, hogy népszavazást kezdeményezhessenek a stratégiai bitcoin-tartalékról.
Európa egyik legfejlettebb állama szigorú szabályozói megközelítést alkalmaz a digitális eszközöket illetően, ez pedig vonzóvá teszi az országot a blokklánc-technológiát alkalmazó vállalatok számára. Mindemellett több svájci bank, köztük a privát bankok és a fintech cégek, is kínálnak kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatásokat, például letétkezelést vagy konkrét kereskedést.
2024 után 2025-ben folytatódhat a bitcoin adaptációja. Azáltal, hogy januárban az Egyesült Államok jóváhagyta az azonnali Bitcoin ETF-ek kereskedését, megindult az intézményi átvétel, ami átfogóbb, egyszerűbb és szabályozott keretet biztosít a kriptovaluta-befektetésekre. Tovább erősíti a digitális eszközök térnyerését az a tény, hogy a novemberi választásokat a kriptovaluta-párti Donald Trump nyerte meg, aki a stratégiai bitcoin-tartalék létrehozása mellett olyan első embereket jelölhet ki a kulcsfontosságú szervezetek élére, akik támogatják a bitcoint és a többi kriptovalutát.
Az Egyesült Államokat követően már Brazília és Lengyelország is fontolgatja a bitcoin-tartalék bevezetését, míg Salvador és Bhután továbbra is folytatják felhalmozásukat a vezető digitális eszközt illetően. Ami Oroszországot illeti, a szankcionált ország előszeretettel nyúlhat a bitcoinhoz a nemzetközi kereskedelmi fizetések rendezésére. Ezt Vlagyimir Putyin, orosz elnök, is megerősítette, aki szerint egyetlen ország sem tilthatja be a bitcoint.
A legnagyobb kérdés az, hogy mivel az oroszok és az amerikaiak is feltétel nélkül támogathatják a vezető digitális eszközt, készen fog-e állni arra az Egyesült Államok, hogy kompromittálják a dollárhoz kötött szankcionálási tőkeáttételt?