Megérkezett a 6G – egy japán teszt elérte az 5G sebességének húszszorosát
Egy japán cégekből álló konzorcium megépítette a világ első nagy sebességű, vezeték nélküli 6G eszközét, amely 100 gigabit/s (Gbps) adatátvitelre képes akár 100 méteren – akár 20-szor gyorsabban, mint az 5G.
Amikor az 5G-ről van szó, talán ideje lenne elhagyni a „következő generációs technológia” kifejezést: a szabványt először 2019-ben vezették be, és bár elterjedése még nem teljes, a szakemberek máris a jövőre, a 6G-re gondolnak. Sőt, már túl is vannak a gondolkodáson, tekintettel arra, hogy a technológia 2018 óta fejlesztés alatt áll, és sok piaci szereplő az implementációs folyamat felgyorsításán dolgozik.
Az iparág egyik fókuszterülete a 6G technológia alkalmazási köre, vagyis az, hogy hogyan lehet a legjobban kihasználni az elképesztő sávszélességet. A japán NTT távközlési cég, a DOCOMO operátor, valamint az NEC és Fujitsu vállalatok egy olyan vezeték nélküli prototípust hoztak létre, amely 100 és 300 GHz közötti magas frekvenciájú sávokat használ adatátvitelre, 100 Gbps sebességgel, ami 20-szor nagyobb az 5G-nél és többszázszor nagyobb egy 5G-s okostelefon valódi átlagsebességénél (2023-ban a világ 5G-hálózatainak átlagos letöltési és feltöltési sebessége rendre 207,42 Mbps és 19,90 Mbps között volt).
A négy cég április 11-i közös közleményében bejelentett új teszteredmények azt mutatják, hogy a konzorcium vezeték nélküli eszköze 100 Gbps sebességgel továbbított adatokat a 100 gigahertzes (GHz) sávban beltéren, kültéren pedig a 300 GHz-es sávban.
Természetesen még sok munka van hátra a technológia tökéletesítéséhez (például a sebességhez szükséges hardver jelenleg még túlságosan nagy és túl sokba kerül). Egyelőre egy korlátozott kísérletről van szó, amely azonban már képes bemutatni az első fontos eredményeket – a csúcssebességet és stabilitást akár 100 méternél is nagyobb hatótávolságon.
Végső soron azonban nem csak a letöltési és feltöltési sebességek számítanak, ahogy az 5G esetében sem: a nagy sávszélességnek köszönhetően egyre több eszköz csatlakozhat egyszerre (pl. stadionokban vagy színházakban), és a hálózati torlódás is véglegesen megoldódhat.
Annak idején a 4G-ről az 5G-re történő ugrás megnyitotta az utat a sokkal nagyobb mennyiségű médiafogyasztás előtt, az 5G-ről a 6G-re való átállás viszont olyan új technológiákhoz vezethet, mint a holografikus kommunikáció, a zökkenőmentesebb virtuális valóság (VR) és a vegyes valóság élményei.
Mivel azonban a 6G sokkal magasabb frekvenciasávokra támaszkodik, teljesen új infrastruktúrára lenne szükségünk a jelek továbbításához és erősítéséhez, az okostelefonokhoz és a VR-eszközökhöz pedig 6G antennák kellenének, ezért a technológia tényleges bevezetése még értelemszerűen várat magára.