A Mars-kolónia nem fog bitcoint használni – mi lesz így a bolygóközi szövetséggel?
A Marson nem fogunk bitcoint használni, az atombomba helyét a hash-háború veszi át, a Naprendszeren kívül burjánzó új blokklánc hálózatok újabb és újabb kriptókat szülnek, és az ember ember marad, akárhol is lakik. A történelem mindenképpen megismétli magát, újra, és újra, mindössze néhány apró dolgot változtatva. Ez az apró dolog nagy eséllyel most a bitcoin lesz.
A bitcoin, a Mars, az űrkutatás, és minden, amit szeretünk
Na, de ne szaladjunk előre ennyire: honnan jött eleve ez a sok gondolat a Marsól meg a blokkláncról meg a hiperbitcoinizációról? Az még rendben van, hogy a legtöbb kriptokedvelő szeretné látni, ahogy a bitcoin világdominanciára lép – de most már a Marsot is meg akarjuk hódítani?
Igazából nem is kellene ennyire csodálkoznunk azon, hogy a kriptók világa, az űr meghódítása, és úgy összességében a geek kultúra ennyire mélyen össze van kapcsolódva – a technológia és az innováció iránti szerelem mindegyik mögött ott dübörög. Elon Musk sem hiába ment szépen sorba: Tesla, SpaceX, Neuralink – a geeky szívünk pedig repes.
Így szinte egyértelmű, hogy több kriptós körben is felmerül a kérdés: milyen lesz a bitcoin a távoli jövőben? 100 év múlva, amikor már biztosan lesz egy Mars-kolónia, akkor is lesz bitcoin? Eltűnik addigra vagy pont, hogy átveszi a hatalmat minden jelenlegi fiatpénz felett? Egyáltalán milyen lesz a mi Földünk egy évszázad múlva? Lesznek még országok? Sőt, lesz egyáltalán élhető Föld, ami otthont adhatna nem csak a bitcoinnak – de az embereknek is?
Természetesen a 2119-es év teljeskörű felrajzolása lehetetlen lenne egy cikk alatt – ezzel enciklopédiákat és könyvtárakat tölthetnénk meg. Most tehát a teljesség igénye nélkül csemegézünk egy kicsit a végtelen témából – a Mars kolónia potenciális bitcoin használati szokásaitól kezdve, egy lehetséges hash-háborún keresztül, a Naprendszeren kívül kialakuló új blokkláncokig. Egy átfogó cikksorozat angol nyelven itt olvasható, amely hasonló kérdéskörrel foglalkozik.
A Mars kolónia és a bitcoin – avagy a távkapcsolat lehet-e happy end?
Mielőtt nagyon beleugranánk a témába, egy dolgot szögezzünk le: egy jövőbeni világképről, még ha csak a bitcoinra is próbálunk koncentrálni, nem lehet úgy beszélni, hogy teljesen ignoráljuk a világot megteremtő politikai, társadalmi és természeti folyamatokat. A mai helyzet pedig sok értelemben nem rózsás: a globális felmelegedés, az egyre megosztóbb politikai áramlatok és a nemzetállamok közötti konfliktusokat eltekintve, lehetetlen elképzelni azt, hogy a jövőben ne alakulna ki valamiféle krízishelyzet.
Ez nem új a Föld, és még az emberiség történetében sem: a krízisek, legyen szó egy járvány kitöréséről vagy egy gazdasági recesszióról, mindig változást hoznak a világ status quo-jában. Nehéz elképzelni azt, hogy ez ne történne meg az elkövetkezendő 100 évben. Egy fontos különbség azon talán felléphet: a legtöbb probléma nem országhatárokon belül fog koncentrálódni, hanem globális szinten fog színre lépni.
A globális problémák pedig globális megoldásokat követelnek – egy egységes Földet. Az egységes Föld pedig szép gondolat – de az embernek mindig kell valamilyen ellenség. Erre pedig tökéletes lehet a Mars kolónia, ahova addigra már el is menekült a problémák elől a népesség egy jelentős része.
A Mars benépesítése a kalandvágyókkal és a gazdagokkal fog kezdődni, és ahogy a klímaváltozás egyre több problémát okoz majd az anyaföldünkön, annál többen menekülnek majd a Legújabb Világba.
Szóval miközben a Földön a hiperbitcoinizáció hatására már mindenhol bitcoint használunk és a blokklánc életünk minden területén jelen lesz (ez máshogy nem is lehetne, kriptós híroldalon vagyunk), addig a marsiaknak egy új problémával kell majd szembenézniük – a távolsággal.
Lassú kommunikáció, a marsi bitcoin halála
Hiába használja addigra mindenki a lightning networköt a hipergyors tranzakciók lebonyolítására, a Mars és a Föld közötti távolság még a bitcoinon is kifog – még akkor is, ha fénysebességgel utazunk. A két bolygó közötti távolság ugyanis még legjobb esetben is akkora, hogy az információ oda-vissza útja általánosan 6 – 44 perc közötti időtartamot vesz majd igénybe.
Ez pedig jelentős késés. És nem csak a tranzakciókat tekintve – hisz azokra itthon is várni szoktunk a jelenlegi, 2019-es évünkben is. A probléma legfőképp a bányászatra fog kiterjedni, olyannyira, hogy nagyjából kijelenthetjük: a bitcoin bányászat lehetetlen lesz a Marson. Mire egy marsi bányász egy új blokkot adna a lánchoz, addigra az előtte lévő információ már annyira elavult, hogy azóta a földiek 4 új blokkot tettek a lánc végére.
De nem csak a technológia áll majd a bitcoin útjába a Marson. Hiszen a kérdés igazából ez: ha a Mars úgyis függetlenedik a Földtől, akkor mégis miért használná az ősi, tradicionális bitcoint – amikor tud magának is csinálni egy újat?
És ha a kalandvágyók indultak meg először a Marsra, akkor biztosan találunk egy pár lelkes kolónialakót, akik az új arany – a Mars saját coinjának megteremtését tűzik ki maguk elé. Hiszen ma már tudjuk: biztos út a meggazdagodáshoz, ha az ember elsőként találja fel a pénzt.
Hash-háború
Egy hiperbitcoinizált társadalom számára a bitcoin nem csak a gazdasági alapot adhat: fegyver is lehet a blokklánc, ha hozzáértő kezekbe kerül.
Már a múlt század hidegháborúja során is tudták: „aki először lő, az hal meg másodjára.” Hiába fejlesztik ki a csúcstechnológia habjaként tündöklő fegyvereket a katonai zsenik, a történet vége ugyanaz. Még ha valaki nem is tartja erkölcstelennek, vagy szimplán bűnnek egy tömeggyilkolásra alkalmas eszköz kifejlesztését, még azoknak is el kell fogadnia, hogy egy ilyen fegyver bevetése az ismert világunk végét jelentené.
A hash háború azonban a csatateret az értelmetlen öldöklésből a blokkláncra tereli. Hash-bombákkal teleszórt gazdaságokat lehet összeomlasztani, ami összességében egy sokkal effektívebb módszer arra, hogy az ellenfelünket térdre kényszerítsük.
És hogy mi is egy hash-bomba? A kriptokedvelő sci-fi fanok már el is képzelték ezt nekünk. Egy hosszú sorozatnyi üres blokk, amelyet a genesis láncon bányászva képesek vagyunk a teljes blokklánc eltérítésére. Nem csak hogy azonnali átrendeződést okozna, és eltörölné az előzmény adatokat a láncról, de a coinok is a támadók markát ütnék meg. Eközben még azt is elérnék, hogy az új Mars coinok csak sokkal lassabban, magasabb nehézségi fokon állnának készen a bányászatra.
Egy jól időzített támadás az addigra az effektivitást a tökéletességre emelő bitcoin bányászoktól, vagy pont hogy egy rosszul időzített, gyenge Mars coin elindítása tönkretehetné a teljes új kolóniát. Mindezt egyetlen lézerágyú dörrenése nélkül a vákuum mélységes csendjében.
A naprendszeren kívül
Természetesen nem szabad csak ilyen pesszimistán néznünk a Mars és a Föld közötti kapcsolatra. Teljes mértékben lehetséges az is, hogy egy kölcsönösen előnyös, szabadkereskedelmi viszonyt alakít ki egymással a két bolygó, kulturális csereprogramokkal és jól csengő „Marsi, Földi, két jó barát, együtt issza az űr borát” szlogennel megfűszerezve.
De ha a Naprendszeren kívülre tekintünk, ott már nem kell félnünk attól, hogy bármiféle konfliktus lépne fel – legyen szó hiperbitcoinizált Földről vagy sem. A legközelebbi naprendszer is 4 éves lemaradással kapná meg a bitcoin használatához és bányászatához szükséges adatokat. Valószínűleg már mondanunk sem kell, hogy ez lehetetlenné tenné egy közös kriptovaluta használatát.
A bitcoin példáját követve azonban a távoli bolygókon is saját blokkláncokat és saját kriptókat indítanának el.
Persze, feltehetjük a kérdés: miért mennénk eleve olyan messzire?
A technológia fejlődése egy idő után valószínűleg lehetővé tudná tenni azt is, hogy mesterséges bolygókat hozzunk létre saját Naprendszerünkben. Amennyiben ez lehetséges, minek akarnánk fényévnyi távolságokra utazni, messze mindentől?
Pontosan azért, amiért Amerikát is meghódították a kalandvágyók, és amiért az űrbe is eleve kimerészkedtünk. Mert ha lehet, miért ne mennénk?
Egy kevésbé romantikus magyarázat is van: mert a blokkláncok kiterjedése, arra fogja kényszeríteni azokat, akik egy új coin indításából akarnak meggazdagodni, hogy minél messzebbre költözzenek. Olyan messzire, hogy a bitcoint már ne lehessen effektíven használni. És ahogy az már láttuk, a coin még a Marson is működik. Akkor pedig muszáj lesz még annál is távolabbra merészkedni.
Blokkláncos szép új világ
2119 még elképzelhetetlenül messzinek tűnik. A blokklánc, a Mars, a mesterséges intelligencia és összességében az elképesztő gyorsaságú technológiai fejlődés azonban egy dolgot mindenképpen lehetővé tesz: megálmodni a legvadabb világot, és hinni, hogy még akár pontosan így is lehet.
Meg amúgy is, ha nincs igazunk, az sem baj: 2119-ben majd trollkodhat mindenki a kommentek között – ez már nem a mi bajunk lesz.