Már több mint 100 ezer kubai kerülte meg a szankciókat és fizet bitcoinnal
A jelentések szerint több mint 100 000 kubai használja már a bitcoint és más kriptovalutákat. A kriptovaluták elterjedését nagyrészt a mobilinternet-hozzáférésnek köszönhetik, amelyet csak három évvel ezelőtt vezettek be az elmaradott országban. Egyre többen döntenek úgy, hogy megkerülik a nyomasztó amerikai szankciókat és a szabadság pénzét választják.
A NBC szerint jelenleg 100 000 kubai használja a kriptovalutákat, ami nagyrészt a mindössze három évvel ezelőtt bevezetett mobilinternet-hozzáférésnek köszönhető. Egy bizonyos Nelson Rodriguez nevű kávézótulajdonossal a bitcoin és más kriptovaluták elfogadása miatt készített interjút az NBC.
Amikor Rodriguez elmagyarázta, hogy miért döntött úgy, hogy elfogadja az új fizetési formát, kijelentette: „Szeretem a kriptót, mert hiszek a filozófiájában”.
Rodriguez valószínűleg arra utal ezzel, hogy a pénznek szuverénnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy azoké kell lennie, akik megdolgoztak érte, és azt is, hogy a pénznek nem szabad szándékosan elértéktelenednie az idő múlásával. Ezek az eszmék ütköznek mind a kubai kormány nézeteivel, mind pedig a nemzetközi szankciókkal, amelyeket az USA alkalmazott Kubával szemben.
A kriptovaluták jelentik az egyetlen kiutat
A PayPal, a Revolut, a Zelle és számos más, nemzetközi pénzügyi platform nem használható a kubaiak számára a szankciók miatt. Több intézmény, mint például a JP Morgan és a Deutsche Bank a jelentések szerint több millió dolláros bírsággal nézett szembe, amiért szolgáltatásokat nyújtott a kubaiaknak.
Április 27-én a Reuters arról számolt be, hogy Kuba jóváhagyja a kriptopénz-szolgáltatókat, a központi bank engedélyének kézhezvételéig. Pavel Vidal, a kolumbiai Pontificia Universidad Javeriana Cali oktatója és a kubai központi bank korábbi közgazdásza állítólag kijelentette:
„Ha a központi bank kriptovaluta-barát jogi keretet hoz létre, az azért van, mert már eldöntötte, hogy ez előnyökkel járhat az ország számára”.
Alex Gladstein, az Emberi Jogi Alapítvány CSO-ja írt egy cikket, amelyben számos, a kubaiak által elszenvedett kihívást tárgyal. Az említett cikk írása során Gladstein interjút készített a kubai száműzöttek egyik fiával és a Cuba Study Group ügyvezető igazgatójával, Ricardo Herreróval, hogy megvitassák a szankciók kubai népre gyakorolt gazdasági hatását.
Herrero a Kubával szemben bevezetett embargót „a bolygó bármely társadalmával szembeni legszigorúbb és legkiterjedtebb szankciós rendszernek” nevezte.
A kubaiak most a saját kezükbe veszik a pénzüket.