Már mennek a találgatások: vajon ki lesz az új pápa?
Ferenc pápa április 21-i halálával a katolikus egyház olyan átmenetre készül, amely meghatározza az irányt a belátható jövőre nézve. Az első latin-amerikai pápaként Ferenc jelentős változásokat hozott, miközben az elfogadásra összpontosított. De vajon ki lesz az egyház következő feje?
Ma reggel 7: 35 perckor elhunyt a katolikus egyház feje, Ferenc pápa. Habár mostanában sokat betegeskedett az idős egyházfő, mégis sokkolta a világot a 88 éves Ferenc, épp húsvét hétfőn bekövetkezett halála. Most a bíborosi kollégium arra készül, hogy összegyűljön a Vatikánban a konklávéra, amely az egyház jövőjét fogja alakítani. Választásuk nem csupán az 1,37 milliárd katolikus hívő következő vezetőjét nevezi meg, hanem a tanítás, az átláthatóság és az egyház nyájához való közeledés irányát is meghatározza.
Vajon a következő pápa folytatja Ferenc progresszív reformjait, vagy a bíborosok visszasomfordálnak a teológiai konzervativizmus felé? A választ csak akkor fogjuk megkapni, amikor a jelképes fehér füst felszáll a Sixtus-kápolnából.
Ferenc pápa komoly változásokat hozott az egyházba
A következő pápa egy olyan egyházzal fog szembenézni, amelyet Ferenc kinevezései és reformjai komoly mértékben átalakítottak. Hivatali ideje alatt jelentős strukturális változások történtek, többek között decentralizálta a Vatikán hatalmát, és több nem európai bíborost nevezett ki, mint bármelyik elődje. Vezetési stílusa azonban a bíborosi kollégiumot is bizonytalan helyzetbe hozta, ugyanis a pápa választotta ki a szavazati joggal rendelkező bíborosok többségét is. Az egyházzal kapcsolatban manapság az egyik legvitatotabb téma a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyek Vatikánon belüli kezelése, amit Ferenc pápa igyekezett átláthatósággal és professzionalizmussal kezelni. Az új pápának is érdemes ezt az utat tovább vinnie, hiszen a hívők hogyan bízhatnak meg egy olyan egyházban, amelynek a feje szőnyeg alá söpri a pedofíliát és elbújtatja a szexuális ragadozókat?
Hogyan választják ki a következő pápát?
A pápaválasztás évszázados vatikáni hagyományokat követ. A 80 év alattiakból álló bíborosi kollégium titkos szavazólapon szavaz a Sixtus-kápolnában. Az új pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges. Ha nem születik konszenzus, további szavazási fordulók következnek, amíg nem kerül ki a szükséges támogatottsággal rendelkező jelölt. Ha egy szavazási fordulóban sem születik konszenzus, a szavazólapokat elégetik, és a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fekete füst jelzi a konklávé folytatódik. Amikor fehér füst száll fel a kápolna kéményéből tudhatja meg a világ, hogy az új pápát megválasztották.
Kik a következő pápajelöltek?
Alig néhány órával ezelőtt hunyt el a pápa, máris beindultak a találgatások a következő egyházfő személyével kapcsolatban. A vatikáni megfigyelők és bukmékerek – többek között a kriptovilágban is elhíresült Polymarket – szerint a következő jelölteknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy Ferenc pápa megüresedett székébe kerüljenek.
Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek)
Jelenleg a 67 éves Luis Antonio Tagle bíborost tartják erős esélyesnek arra, hogy folytassa Ferenc pápa progresszív programját. Tagle, aki a befogadás és az evangelizáció szószólója, jelentős tapasztalattal rendelkezik a Népek Evangelizációs Kongregációjának vezetésében, és Ferenc belső körének megbízható személyisége volt. Tagle ázsiai származása is komoly hatással lehet a megválasztására, mivel a katolicizmus gyorsan növekszik a kontinensen, különösen a Fülöp-szigeteken. Egyesek szerint azonban fiatal életkora negatív tényező lehet.
Pietro Parolin (Olaszország)
A 70 éves Pietro Parolin bíboros az egyik legtapasztaltabb vatikáni tisztviselő. A Vatikán államtitkáraként 2013 óta jelentős szerepet játszik a diplomáciai ügyekben, többek között a Kínával és a közel-keleti kormányokkal folytatott kényes tárgyalásokban. Parolint mérsékelt teológiai jelöltnek tartják, olyasvalakinek, aki stabilitást tudna biztosítani, miközben Ferenc pápa néhány reformját is megtartaná. A vatikáni bürokráciához fűződő mély kötődései miatt erős jelölt azok számára, akik a folytonosságot favorizálják.
Peter Turkson (Ghána)
Peter Turkson bíboros jól ismert személyiség az egyház társadalmi igazságossággal foglalkozó köreiben. Az Integrális Emberi Fejlődés Elősegítéséért Felelős Dikasztérium korábbi vezetőjeként Turkson olyan kérdésekben emelte fel a hangját, mint az éghajlatváltozás, a szegénység és a gazdasági igazságosság. Turkson megválasztása történelmi jelentőségű lenne, hiszen a modernkori egyházban ő lenne az első afrikai pápa. A legutóbbi afrikai pápa Gelasius pápa volt, aki Kr. u. 492 és 496 között szolgált. A Rómában afrikai szülők gyermekeként született Gelasius kiterjedt teológiai írásairól és a szegények iránti jótékonyság és igazságosság erőteljes védelméről volt ismert.
Erdő Péter (Magyarország)
Talán nem meglepő, de a 72 éves Erdő Péter bíboros is a potenciális pápajelöltek között szerepel. Erdő Péter a hagyományos katolikus tanítások és doktrínák határozott szószólója. Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt. Azok számára, akik visszatérést keresnek II. János Pál és XVI. Benedek konzervativizmusához, tradicionalista álláspontja erős jelöltté teszi azok számára, akik el akarnak fordulni Ferenc reformjaitól, de kora ellene dolgozhat.
Pierbattista Pizzaballa (Olaszország)
Pierbattista Pizzaballa, Jeruzsálem latin pátriárkája, aki közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik a Biblia földjein. Jelöltségének kedvezhet a Kelet és Nyugat közötti híd szükségessége, valamint a vallásközi párbeszédre való képessége, hátrány lehet azonban életkora, hiszen éppen ma lett 60 éves.
