A magyarok külföldre menekítik a pénzüket
A hazai befektetési alapok összvagyona 2024 végére elérte a 22 832,7 milliárd forintot, ami éves szinten több mint 25%-os növekedést jelentett. A gyarapodás két tényezőnek köszönhető: a jelentős tőkebeáramlásnak, valamint a tavalyi év kedvező piaci hozamainak.
A zártvégű alapok vagyona 4920 milliárd forintra, míg a nyílt végű alapoké 17 913 milliárd forintra emelkedett. Az alapok egyre nagyobb arányban fektetnek be külföldi eszközökbe: a nyílt végű alapok vagyonának már több mint egyharmada külföldi piacokon van.
Jelenleg a befektetési alapok alacsony arányban tartanak magyar állampapírokat, mindössze 13,5%-ot, míg külföldi kötvényekben már ennél is több pénzük van. A kezelt vagyon több mint fele különféle hazai és külföldi eszközökben – például ingatlanokban, árupiaci termékekben vagy más befektetési alapok jegyeiben – található.
Rekordszinten az életbiztosításokban tartott pénz
Az életbiztosításokban felhalmozott vagyon 2855 milliárd forintra nőtt 2024 végére, ami csaknem 10%-os éves bővülést jelent. A növekedést kizárólag a unit linked (befektetési egységhez kötött) biztosítások hajtották, amelyek vagyona 12%-kal emelkedve elérte a 2160,9 milliárd forintot.
Ezzel szemben a hagyományos életbiztosítások tartalékai csökkentek, mivel egyre kevesebb ilyen szerződést kötnek, a régiek pedig fokozatosan lejárnak. Az év végére a tartalékok ismét 700 milliárd forint alá süllyedtek.
A biztosítók az állampapírpiacon is meghatározó szereplők: portfóliójukban csaknem 1500 milliárd forintnyi magyar állampapír található, főként hosszabb lejáratú kötvények. Emellett magyar és külföldi részvényekben, valamint befektetési jegyekben összesen több mint 2000 milliárd forint biztosítói vagyon volt, döntő részben unit linked eszközökön keresztül.
A biztosítók teljes tartaléka, beleértve a vagyonbiztosításokat is, 3594 milliárd forintot tett ki az év végén. A nem életbiztosítások tartalékai év közben jelentős mozgást mutatnak, mivel a díjfizetések és a kárkifizetések üteme évszakonként változik.
Nemcsak az életbiztosításokban és befektetési alapokban lévő megtakarítások döntöttek rekordot, hanem a lakossági hitelállomány is új csúcsra ért 2024 végére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból.
Bankbetétek: közel a történelmi csúcshoz
A magyar háztartások bankbetétállománya 2024 végére elérte a 13 500 milliárd forintot, megközelítve a 2022. februárjában regisztrált 13 551 milliárdos történelmi rekordot. Akkor az állomány hirtelen megugrását az szja-visszatérítések, a fegyverpénzek és a 13. havi nyugdíj kifizetése okozta.
A következő másfél évben a magas infláció hatására a lakossági betétek 11 640 milliárd forintra csökkentek, mivel sok megtakarító inkább más befektetésekbe helyezte át a pénzét. 2023 végétől azonban ismét növekedésnek indult a betétállomány, amit részben a PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) kivezetése és az inflációkövető állampapírok rekordhozama is elősegített.
A lekötött betétek aránya továbbra is alacsony maradt: a teljes betétállományból mindössze 2200 milliárd forint volt lekötve december végén. Pedig egyes bankok már ekkor is kedvező kamatokat kínáltak, például a Cetelem 6,25%-os kamatot hat hónapos, és 5,75%-os kamatot egyéves lekötésre.
Egyértelmű trend: a hazai tőke már nem marad itthon
A magyar befektetési piac továbbra is növekedési pályán van, de a lakossági tőke egyre nagyobb arányban áramlik külföldre. Az életbiztosításokban tartott vagyon rekordszinten van, de a növekedés kizárólag a unit linked alapoknak köszönhető, miközben a hagyományos életbiztosítások veszítenek népszerűségükből.
A bankbetétek esetében új rekordok dőlhetnek meg a következő hónapokban, ahogy az inflációkövető állampapírok hozamai és a visszaváltott PMÁP-okból felszabaduló pénzek részben visszaáramolhatnak a bankszámlákra.
A befektetési piac trendjei tehát egyértelműek: a lakossági vagyon jelentős része egyre inkább külföldi eszközökbe vándorol, miközben az állampapírok és a bankbetétek továbbra is fontos szereplők maradnak a hazai pénzügyi rendszerben.