Macron: Európának csökkentenie kell az amerikai dollártól való függőséget
Miközben az Egyesült Államok a közelmúltban az országok „dollármentesítésének„ – az áruk más valutában történő kereskedelmének – áradata ellen küzd, az utolsó dolog, amire most szükség volt, hogy Emmanuel Macron francia elnök felerősítse ezt az üzenetet.
Miután mintegy hat órát töltött Hszi Csin-Ping kínai elnökkel egy háromnapos kínai állami látogatás részeként, Macron világossá tette, hogy Franciaországnak semmi köze a harmadik világháborúhoz, hangsúlyozva, hogy Európának stratégiai autonómiát kell alkalmaznia, feltehetően Franciaország vezetésével, hogy „harmadik szuperhatalommá” váljon – írja a Politico.
Miközben a francia elnök a COTAM Unité, a francia Air Force One fedélzetén beszélgetett újságírókkal, azt mondta, hogy a legnagyobb kockázat, amellyel Európa jelenleg szembenéz az, hogy „olyan válságokba keveredik, amelyek nem a miénk, ami megakadályozza, hogy kiépítse stratégiai autonómiáját”.
Nem ez az első alkalom, hogy Macron az Egyesült Államoktól való függőség csökkentését javasolja. Novemberben a francia elnök Oroszország és Kína hatalmi érdekeiről és a háborús fenyegetésről beszélt.
„Egy dzsungelben vagyunk, és két nagy elefánt próbál egyre idegesebbé válni” – mondta.
„Ha nagyon idegesek lesznek és háborút kezdenek, az nagy problémát jelent a dzsungel többi részének. Sok más állat, tigrisek, majmok és így tovább, együttműködésére is szükség van” – tette hozzá Macron.
Kína vs Tajvan
Macron stratégiai autonómiáról szóló koncepcióját „lelkesen támogatta” Hszi és a KKP, akik arra a gondolatra összpontosítanak, hogy a Nyugat hanyatlik, míg Kína felemelkedik, és hogy a transzatlanti kapcsolatok gyengülése felgyorsítja ezt a tendenciát.
„A paradoxon az lenne, hogy pániktól elvakulva azt hisszük, hogy mi csak Amerika követői vagyunk” – mondta Macron. „Az európaiaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy … érdekünkben áll-e felgyorsítani [egy tajvani válságot]? Nem. A legrosszabb az lenne, ha azt gondolnánk, hogy nekünk, európaiaknak követőkké kell válnunk ebben a témában, és az amerikai napirendből és egy kínai túlreagálásból kell kiindulnunk.”
Néhány órával ezután Kína nagyszabású hadgyakorlatot indított Tajvan szigete körül, amelyet Kína saját területének tekint, de az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy felfegyverzi és megvédi.
Ezek a hadgyakorlatok válasz voltak Tsai Ing-Wen tajvani elnök közép-amerikai országokat érintő tíznapos diplomáciai körútjára, amelynek során találkozott Kevin McCarthy republikánus amerikai házelnökkel, miközben átutazóban volt Kaliforniában.
Macron alázatos kijelentései azután hangzottak el, hogy ő és Hszi „intenzíven” tárgyaltak Tajvanról az elnököt kísérő francia tisztviselők szerint. Ennek ellenére az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen – aki Macront kísérte – azt mondta, hogy a régió stabilitására kell helyezni a hangsúlyt, és azt mondta a kínai elnöknek a múlt csütörtöki pekingi találkozójuk során, hogy „az erő alkalmazásával való fenyegetés a status quo megváltoztatására elfogadhatatlan”.
A beszámoló szerint Hszii erre válaszul azt mondta, hogy bárki, aki azt hiszi, hogy Tajvanon befolyásolni tudja a KKP-t, tévhitben él.
„Az európaiak nem tudják megoldani az ukrajnai válságot; hogyan mondhatnák Tajvanon, hogy ‘vigyázzatok, ha valami rosszat csináltok, mi ott leszünk’?”.
Itt az ideje, hogy lemondjunk a dollárról?
Macron azt sugallta a találkozón, hogy Európa túlságosan függ az Egyesült Államoktól fegyverek és energia tekintetében, és most a saját védelmi iparának fellendítésére kell összpontosítania.
De talán a legfigyelemreméltóbb az a javaslata volt, hogy Európának csökkentenie kell a függőségét az amerikai dollártól, amit Moszkva és Peking is kihangsúlyozott.
„Ha a két szuperhatalom közötti feszültségek felerősödnek … nem lesz sem időnk, sem erőforrásunk a stratégiai autonómiánk finanszírozására” – mondta.
Oroszországot, Kínát, Iránt és más országokat az elmúlt években olyan amerikai szankciókkal sújtottak, amelyek alapja a dollárban denominált globális pénzügyi rendszerhez való hozzáférés megtagadása. Európában egyesek panaszkodtak a dollár Washington általi „fegyverré tételére”, amely arra kényszeríti az európai vállalatokat, hogy feladják üzleti tevékenységüket és megszakítsák kapcsolataikat olyan harmadik országokkal, amelyeket megbénítanak eme szankciók.