London lesz a kriptoszektor új fellegvára?
Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke még pénzügyminiszter volt a kriptoszektor legutolsó forró szériája idején 2021-ben, amikor a hájpciklus közepette rekordszintre emelkedtek a kriptovaluta árfolyamok. A következő év áprilisában Sunak bemutatott egy tervet, hogyan tenné az országot „globális kriptotechnológiai központtá” olyan egyértelmű szabályozási rendszer megírásával, amelyek „megteremtik a kriptovállalatok számára a szükséges bizalmat a hosszú távú gondolkodáshoz és befektetéshez”. Sunak akkor kijelentette, hogy a kriptoszektor „a holnap üzletága”.
Azóta mind a kriptoszektor, mind az Egyesült Királyság gazdasága elég drámai módon messze került a csúcsoktól. Az Egyesült Királyságban most kevesebb mint egy év alatt már a harmadik miniszterelnök van hivatalban. A gazdasági növekedés megtorpant, és az országban sokan küzdenek a megélhetésért, miközben az árak emelkednek, a bérek pedig stagnálnak. Ezzel egy időben a kriptoszektor is bezuhant. A Terra-Luna 2022. májusában bekövetkezett összeomlása a mélybe taszította a szektort. Ez a Three Arrows Capital fedezeti alap és kerülő úton az FTX kriptotőzsde csődjéhez is vezetett. Dollármilliárdok sorsa függ most különböző csődeljárásoktól, és a kriptoszektor az amerikai és más országok szabályozó hatóságainak intenzív ellenőrzése alatt áll.
Sunak lelkesedése a kriptovaluták iránt azonban továbbra is töretlen. Június 11-én megünnepelte az Andreesen Horowitz (a16z) kockázati tőketársaság londoni irodájának megnyitását. (Az a16z egyik alapja 7,6 milliárd dollárt fektetett be a kriptoszektorban). Sunak ekkor ismét kijelentette, hogy eltökélt szándéka, hogy „az Egyesült Királyságot a világ Web3 központjává tegye”.
Milyen szabályozási környezet kell a kriptoszektor térnyeréséhez?
Az a16z-hez hasonló cégek számára az Egyesült Királyság alternatívát kínálhat az Egyesült Államokkal szemben. Az USA-ban a szabályozókat most a szereplők azzal vádolják, hogy egyrészt keménykezűek, másrészt nem tisztázzák az iparágra vonatkozó szabályokat. De azon a homályos ígéreten túl, hogy az Egyesült Királyságban megnyílnak az utak a kriptovállalatok előtt, egyelőre kevés részletet lehet tudni arról, hogy mit jelenthet a „kriptoközponttá” válás. Eközben a szabályozási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy azzal, hogy a brit kormány a jövőbeli kriptoregulációt a gazdasági növekedés ösztönzésére és a Brexit óta hanyatló pénzügyi szektor fellendítésére irányuló törekvéshez köti, ez azért kockázatokkal is jár, és a fogyasztókat veszélybe sodorhatja.
Az utóbbi időszakban a kriptoipar legnagyobb szereplői arra kérik a szabályozó hatóságokat az egyes országokban, hogy határozzanak meg egyértelmű szabályokat arra vonatkozóan, hogyan kellene működniük. A nagy cégek, köztük a Coinbase, a Binance és a Ripple azt mondták, hogy hajlandóak megfelelni a szabályozásoknak, amint rendeződnek a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos kérdések (és így az is, hogy mely szervek vagy szabályozó hatóságok felelősek és határozzák meg azokat), és egyértelmű szabályokat állapítanak meg a kriptóhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.
Az Egyesült Államok, amely a kriptoszektor legnagyobb és legaktívabb piacai közé tartozik, csak lassan döntött arról, hogy ki és hogyan felügyelje az iparágat. Az elmúlt években számos kriptovalutákkal kapcsolatos törvényjavaslatot nyújtottak be. De a kongresszusi ülésszak végével ezek a kezdeményezések elhaltak. Így azokat hivatalosan mindig újra be kell majd nyújtani és újra meg kell vitatni. Időközben az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), a legnagyobb amerikai pénzügyi szabályozó hatóság úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb kriptovaluta a meglévő értékpapírtörvények hatálya alá tartozik, és beperelte a nagyobb kriptotársaságokat állítólagos jogsértések miatt.
Emiatt most a kriptotársaságok olyan helyeket keresnek, ahol tisztán látják a szabályozást. De ugyanakkor megkapják a szabadságot is, hogy a mögöttes technológia határait feszegetve új szolgáltatásokat és pénzügyi termékeket fejlesszenek ki.
Hol tart most az Egyesült Királyság a kriptoszabályozás terén?
Néhány ország, köztük Japán és az Egyesült Arab Emírségek már megalkották a saját kriptoszabályozásukat, de ezen piacok mérete viszonylag kicsi, és a szabályok hatálya korlátozott. Áprilisban az Európai Unió is véglegesítette a kriptoeszközök piacaira vonatkozó szabályozását (Markets in Crypto Assets, MiCA), amely a világon elsőként szinte az összes digitális eszközzel kapcsolatos tevékenységet a hatálya alá vonta. Úgy tűnt, hogy pontosan azt nyújtja, amit az iparág kért.
De bár a MiCA-t úgy általánosságban üdvözölték a kriptopiaci szereplők, de a lényegi pontok elég szigorúak lettek. Például a rendeletek megkövetelik, hogy a kriptocégek „jogi személyként” hozzanak létre bejegyzett társaságokat egyértelműen meghatározott vezetői struktúrával és működési bázissal. Ezzel nyilvánvaló válik, hogy a szabályok megsértése esetén ki viseli a jogi felelősséget. A szektor egyes képviselői szerint ez azonban korlátozza a technológiák azon lehetőségét, hogy olyan modellek alapját képezzék, amelyekben nem egyetlen személy vagy szervezet a felelős.
Ha az amerikai megközelítés nem elég előíró jellegű, az uniós pedig túlságosan szigorú, akkor az Egyesült Királyságnak van esélye arra – mondja Mark Foster, a kriptocégek érdekeit képviselő Crypto Council for Innovation uniós szabályozásért felelős vezetője -, hogy kihasználja „a második hullám előnyét” és a kriptoszektor számára kecsegtető gazdasági környezetet teremtsen meg. „Ennek az ökoszisztémának erős és világos szabályozási keretre van szüksége, amely tiszteletben tartja az innovációt, de határozott fogyasztóvédelmi álláspontot képvisel.” – mondja Quintenz. „Ez az, amit az Egyesült Királyságban megvalósulni látunk.”
Tényleg London hozza el a megváltást?
Jelenleg az FCA csak korlátozott hatáskörrel rendelkezik az Egyesült Királyságban a kriptovaluta területén. 2020-ban az ügynökséget tették felelőssé azért, hogy szabályozza, hogy a kriptocégek megfelelnek-e a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályoknak. 2022. januárjában aztán megjelentették azt a tervezetet, hogy miként lehet a kriptovalutákat forgalmazni, az új szabályok idén októberben lépnek életbe. A pénzügyi szolgáltatásokról és piacokról szóló törvény június 29-i elfogadása pedig azt jelenti, hogy a stabilcoinok is az FCA hatáskörébe fognak tartozni. A kriptovalutákra vonatkozó felelősség hozzáadásának apránként történő megközelítése azt jelenti, hogy a MiCA-hoz hasonló teljes, részletes szabályrendszer megalkotása még messze van az Egyesült Királyságban.
A Sunak-kormánynak a kriptocégek elcsábítására irányuló törekvése lendületet adhat a teljes kriptoszektor átfogóbb rendszerének kialakítására irányuló kísérleteknek. De ez egymással versengő ösztönzőket is teremthet. A kormány kriptopolitikájának a kritikusai viszont attól tartanak, hogy a szabályozások kidolgozásának felgyorsítása és a kriptoiparnak túl nagy mozgásteret adva olyan döntésekhez vezethet, amelyek kockázatnak teszik ki a fogyasztókat. Vagy a végén alááshatják a pénzügyi bűncselekmények, például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló, régóta tartó kísérleteket.