Lobbizott volna a Solana alapítója, hogy bekerüljenek a kriptovaluta-tartalékba?
Az amerikai pénzügyi tartalékok kérdése mindig is érzékeny téma volt, különösen, mióta felmerült a stratégiai kriptovaluta-tartalék gondolata. Az elmúlt hónapokban egyre több pletyka és spekuláció látott napvilágot arról, hogy bizonyos kriptovaluták hogyan kerülhetnek be a tartalékba, és ezek mögött milyen lobbitevékenységek állhatnak?
A legutóbbi híresztelések szerint a Solana is azok közé a digitális eszközök közé tartozik, amelyek politikai kapcsolatokon keresztül próbáltak előnyhöz jutni. Bár A Solana mögött álló Anatolij Jakovenko cáfolta ezeket az állításokat, egyesek szerint van alapja a rosszindulatú híreszteléseknek.
A stratégiai kriptovaluta-tartalék
A stratégiai kriptovaluta-tartalék gondolata 2024 nyarán robbant be a köztudatba, amikor Donald Trump, akkor még republikánus elnökjelöltként, a Nashville-i Bitcoin Konferencián azt mondta, megválasztása esetén az Egyesült Államok Kormánya egymillió BTC-t vásárol meg, amit aztán 20 éven keresztül tartani fog. Az ötlet egyébként Cynthia Lummis, Wyoming-i szenátortól, ered, akit Trump beiktatása után kinevezett a digitális eszközökért felelős munkacsoport élére.
Ezt követően először március 2-án adta jelét annak Trump, hogy komolyan gondolja a kriptovaluta-tartalék létrehozását. Öt napja, vasárnap délután közösségi médiafelületén jelentette be, hogy a bitcoin mellett az ethereumot, a solanát, az XRP-t és a cardanot is tartalékeszközzé tenné, valamint ez a lista bővülhet további eszközökkel, amelyek az amerikai piacra fókuszálnak. Azóta felmerültek olyan pletykák, hogy a Chainlink és a Sui is ilyen eszközök lehetnek, valamint sokan a Binance Coin-t, a BNB-t, is ide várják – köztük CZ is.
Bár a bejelentés hatására jelentősen felpörgött a piac és többek között a Solana natív tokenje, a SOL
SOL Price
, is viszonylag nagy hányadát ledolgozta az elmúlt hetekben látott korrekciónak, valószínűleg egy bennfentes kereskedés állt a bejelentés hátterében. A kedden hatályba lépő vámtarifáknak köszönhetően ugyanis jelentős volatilitás rázta meg a piacot.
Jakovenko tagadja a lobbizás vádját
Egyesek szerint azonban a Solanának nem lenne helye a kriptovaluta-tartalékban, csupán politikai kapcsolatai, valamint kormányközeli érdekeltségei miatt került bele Trump tartalékjába. A világ egyik vezető digitális ökoszisztémájának társalapítója, Anatolij Jakovenko, azonban azon túl, hogy elutasította a lobbitevékenységet, ellenzi a kriptovaluta-tartalékot.
A Solana vezére szerint egy ilyen kormányzati lépés veszélybe sodorhatja a kriptovaluták egyik legnagyobb erényét, a decentralizációt. Bár a döntés nem az ő kezében van, véleménye szerint az tenne a legjobbat a digitális eszközök fejlődésének, ha azok nem kerülnének túlzottan kormányzati kezekbe. Ha azonban a tartalék elkerülhetetlen, akkor olyan modellt javasolna, ahol az egyes amerikai államok saját készletként kezelnék a digitális eszközöket, ezzel lehetővé téve a gazdasági versenyt, amely fedezetül szolgálna az amerikai jegybank esetleges elhibázott lépéseire.
Jakovenko hozzátette, nincs határozott elképzelése jelenleg arról, hogy mely kritériumoknak kellene megfelelni a digitális eszközöknek a tartalékba való bekerüléshez, azonban az átláthatóság és a logikusság mindennek az előfeltétele. A Solana első embere bízik benne, hogy ökoszisztémája teljesítményével fogja kiérdemelni azt, hogy helyet követeljen magának egy potenciális tartalékban, nem pedig lobbitevékenységgel, kormányzati kapcsolatokkal, vagy nyomásgyakorlással.
Érdekelhet még: A Solana alapítója komoly kirohanást intézett a Bitcoin ellen