Sok a támogatója, még több az ellenzője: lesz valami a szerb lítiumból?
A szerb lítiumbányászat körüli helyzet egyre nagyobb figyelmet kap, és nem csupán a helyi lakosok, hanem az európai és globális közösségek körében is. Az ország nyugati részén található Jadar-völgy gazdag lítiumlelőhelyeiről vált ismertté, ami felkeltette a nemzetközi vállalatok, köztük a brit-ausztrál Rio Tinto érdeklődését is. Ez az ásványi anyag ugyanis kulcsszerepet játszik az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, ami elengedhetetlen az Európai Unió zöld forradalmához.
Azonban a lítium kitermelése számos környezeti és társadalmi kérdést vet fel. Az elmúlt években jelentős tiltakozások bontakoztak ki Szerbiában, amelyek megkérdőjelezik a projekt jövőjét és Európa lítiumellátásának biztosítását.
Az Európai Unió lítiumigénye
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, hatalmas mennyiségű lítiumot igényel. Chad Blewitt, a Rio Tinto szerbiai műveleteinek vezetője szerint „Európa nem képes a zöld átmenetre ezen ásvány nélkül”. Az EU becslései szerint a kontinensnek akár 60-szor annyi lítiumra lesz szüksége 2050-ig, mint amennyit 2020-ban importált. Ennek a mennyiségnek a nagy része Szerbia Jadar-völgyéből származhatna, ahol a Rio Tinto 2017-ben szerzett bányászati engedélyt.
Környezetvédelmi aggodalmak és társadalmi tiltakozások
A Rio Tinto lítiumbánya projektje ugyanakkor komoly aggodalmakat váltott ki a helyi közösségek körében. A lakosok és a környezetvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a bányászat súlyosan károsíthatja a régió környezetét, különösen a víz- és levegőminőséget. A projekt ellenzői számos tömegtüntetést szerveztek, hogy kifejezzék aggodalmukat.
„Az EU képmutatóan viselkedik, mert támogat egy diktátort Szerbiában, aki blokkolta az igazságszolgáltatást, a médiát és mindent mást, de számukra ez elfogadható, mert biztosítani fogja a lítiumot, amire oly nagy szükségük van” – nyilatkozta Nebojša Petković, a Gornje Nedeljice-i tiltakozás egyik vezetője.
Geopolitikai játszmák és Oroszország szerepe
A lítium kitermelése nemcsak környezeti és gazdasági kérdés, hanem jelentős geopolitikai játszmákhoz is vezetett. Az Európai Unió és Oroszország közötti befolyásért folyó harc Szerbiában is érezhető. Szerbia szokásos szövetségese, Oroszország, erős támogatottsággal bír a szerb nacionalisták körében, és elemzők szerint Moszkva szerepet játszik a bányaellenes tüntetések szításában. Egyesek szerint a nyugati hatalmak is részt vesznek a zavargásokban, hogy meggyengítsék Aleksandar Vučić elnök hatalmát, aki viszont kijelentette: „Oroszország szerint a Nyugat szervezi a tiltakozásokat, mert meg akarják buktatni őt.”
A lítium iránti kereslet azonban nem csak Európában, hanem Kínában is jelentős. A világ harmadik legnagyobb lítiumtermelőjeként Kína szintén érdeklődik a régió iránt, és további befektetéseket tervez a Jadar-völgyben, és Hszi Csin-ping kínai elnök szerbiai látogatása során százak üdvözölték őt kínai zászlókat lengetve.
Kihívásokkal teli jövő
A szerbiai lítium bányászat jövője továbbra is bizonytalan. Bár a Rio Tinto már jelentős összegeket fektetett a projektbe, a környezetvédelmi aggodalmak és a társadalmi tiltakozások miatt nem világos, hogy a bányászati tevékenység valóban megkezdődik-e. Az Európai Unió számára azonban létfontosságú, hogy biztosítsa a lítiumhoz való hozzáférést, különösen, mivel a lítium iránti globális kereslet folyamatosan növekszik.
A lítium iránti igény különösen az autóiparban erősödik, mivel az elektromos járművek egyre nagyobb arányt képviselnek az új autóeladásokban. Az ACEA adatai szerint 2023-ban az Európában eladott új járművek 14,6%-a elektromos volt. Az elemzők arra számítanak, hogy a lítium karbonát piaci ára emelkedni fog, és a jövőbeli termelési bővítések jelentős hatással lesznek az iparra.
A szerb lítium projekt jövője körül tehát még mindig sok a kérdőjel, de egy dolog biztos: az ásvány iránti globális kereslet és az európai zöld forradalom szükségletei miatt Szerbia a nemzetközi figyelem középpontjában marad. Az, hogy a helyi lakosok és a nemzetközi közösségek hogyan kezelik ezt a helyzetet, meghatározhatja Európa jövőbeni lítiumellátásának biztonságát és a környezetvédelem iránti elkötelezettségét.