Digitális tárcák típusai: segítség a kriptopénz tárcák megértéséhez

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan és hol tárolhatod a kriptovalutáidat? Számos különböző típusú kriptotárca létezik ma már, amelyeket a kriptovaluta tulajdonosok a különféle digitális eszközeik tárolására használhatnak. De ezek általában két nagy kategóriába sorolhatók: a letétkezelő és a nem letétkezelő tárcákra. Na, de milyen előnyökkel és hátrányokkal kell szembenézned bármelyiket is választod?

Ha valaha is használtál már bitcoint vagy más kriptovalutákat, akkor tudod, hogy egy digitális tárca nélkülözhetetlen. Szükséged lesz rá akkor, ha tranzakciókat szeretnél végrehajtani, ha kriptotőzsdén szeretnél kereskedni vagy akár blokklánc alkalmazásokat használni. Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogyan működnek a kriptotárcák, és mi a fő különbség a letétkezelő és a nem letétkezelő tárcaszolgáltatók között.

Hogyan is működnek a kriptotárcák?

A kriptotárca egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a blokklánc hálózattal való interakciót. Többek között használhatod a kriptovaluták küldésére és fogadására, illetve decentralizált alkalmazásokhoz (avagy a dAppokhoz) való hozzáférésre. Technikailag a kriptotárcák valójában nem tárolják a digitális eszközeidet. Ehelyett a kriptopénzek használatához szükséges információkat generálják. A kriptotárca többek között két fő elemből – egy nyilvános és egy privát kulcsból – áll.

Ha az emberek kriptót akarnak küldeni neked, akkor utalást küldhetnek a címedre, amelyet a tárcád nyilvános kulcsa generál. A tárca címei és a nyilvános kulcsod megosztható másokkal, innen származik a neve is, hogy nyilvános. Ezzel ellentétben a privát kulcsodat bizalmas jelszóként kell kezelni, mivel ez írja alá a tranzakciókat, és ez biztosítja a hozzáférést a pénzedhez. Amíg biztonságban tartod a privát kulcsod, bármilyen eszközről hozzáférhetsz a kriptovalutáidhoz.

Bár a kriptovaluták digitálisak, a privát és nyilvános kulcsokat tároló kriptotárcák különböző változatokban létezhetnek – a kulcsok kinyomtathatók egy darab papírra, elérhetők asztali tárcaszoftveren keresztül, vagy tárolhatók offline hardvertárca-eszközökön is. Egyes pénztárcák lehetőséget kínálnak NFT-k tárolására és átutalására is, amelyek blokkláncon kibocsátott, nem-helyettesíthető tokenek, ezekről ITT olvashatsz bővebben. De a tárca típusától függetlenül egy adott szolgáltatás vagy letétkezelő vagy nem letétkezelő lehet.

Mi az a letétkezelő kriptotárca?

Ahogy a neve is mutatja, a letétkezelő kriptotárca olyan tárca, ahol a digitális eszközeidet egy köztes szereplő megőrzi a számodra. Ez azt jelenti, hogy egy harmadik fél tartja és kezeli a privát kulcsokat a te nevedben. Más szavakkal élve, nem rendelkezel teljes mértékben a pénzeszközeid felett – és a tranzakciók aláírására sincs lehetőséged. A letétkezelő kriptotárca szolgáltatás használata azonban nem feltétlenül rossz dolog.

A bitcoin kezdeti időszakában minden felhasználónak saját tárcát és privát kulcsot kellett létrehoznia és kezelnie. Bár a „saját bankként való működés” számos előnnyel jár – mondván a te kulcsod, a te pénzed – a kevésbé tapasztalt felhasználók számára kényelmetlen és akár kockázatos is lehet. Ha a privát kulcsaid veszélybe kerülnek vagy elvesznek, végleg elveszíted a kriptoeszközökhöz való hozzáférést. A blokkláncelemzési jelentések szerint már több mint 3 millió BTC veszett el örökre, ez tetemes mennyiségű pénz.

Arra is volt már példa, hogy a kriptovaluta tulajdonosa elhunyt, a privát kulcsait nem osztotta meg senkivel, így az eszközökhöz az örökösök sem fértek hozzá. Az ilyen eseteket megelőzheted, ha egy számodra megbízható személlyel megosztod a vagyonodhoz való hozzáférést.

A letétkezelő tárcaszolgáltatás esetében még ha el is felejted a kriptotőzsdéhez szükséges jelszavad, akkor sincs nagy gáz, hiszen az ügyfélszolgálattal való kapcsolatfelvétel útján hozzá tudsz férni a számládhoz és az eszközeidhez. Ha azonban nem letétkezelő tárcát használsz, akkor teljesen egészében Te vagy a felelős az eszközeidért. Kezdőként talán érdemes egy letétkezelő tárcaszolgáltatásra támaszkodni, és amikor majd nagyobb tapasztalattal rendelkezel egy nem letétkezelőire átnyergelni.

Ha viszont egy harmadik félre bízod a pénzed, érdemes jól megfontoltan dönteni és megbízható tőzsdét választani. Ilyen tőzsdék a Binance, a Coinbase, a Bitpanda, a Kraken, a Bitmex, a Bitfinex vagy az FTX, csakhogy néhányat említsünk.

Mi az a nem letétkezelő kriptotárca?

A nem letétkezelő kriptotárca olyan tárca, ahol csak a tulajdonos birtokolja és ellenőrzi a privát kulcsokat. Azon felhasználók számára, akik teljes ellenőrzést szeretnének a pénzeszközeik felett, a nem letétkezelő tárcák jelentik a legjobb megoldást. Mivel nincsenek közvetítők, közvetlenül a tárcáddal kereskedhetsz a kriptovalutával. Ez egy jó lehetőség a tapasztalt kereskedők és befektetők számára, akik tudják, hogyan kell kezelni és védeni a privát kulcsaikat.

Nem letétkezelő tárcára akkor is szükséged lesz, ha decentralizált tőzsdével (DEX) vagy decentralizált alkalmazással (DApp) lépsz kapcsolatba. Az Uniswap, a SushiSwap, a PancakeSwap és a QuickSwa népszerű példák a decentralizált tőzsdékre, amelyekhez nem letétkezelő tárca kell. Ilyen tárcák például a Trust Wallet, az Exodus, a MyEtherWallet vagy éppen a MetaMask.

Letétkezelő vs. nem letétkezelő tárcák

Letétkezelő tárca Nem letétkezelő tárca
Privát kulcs Harmadik fél birtokában Tárca tulajdonosánál
Hozzáférhetőség Regisztrált fiók Bárki számára
Tranzakciós költség Általában magas Általában alacsony
Biztonság Általában alacsony Általában magas
Támogatás Általában magas Általában alacsony
KYC Szükséges

Nem szükséges

A letétkezelő tárcák előnyei és hátrányai

Mint már említettük, a letétkezelő tárcák legnagyobb hátránya az, hogy a pénzeszközeidet és privát kulcsaidat egy harmadik félre kell bíznod. A legtöbb esetben ezek a szolgáltatók a (KYC) vagyis az ügyfélellenőrzést is megkövetelik. Előnye azonban a nyugalom és a kényelem. Nem kell aggódnod azon, hogy elveszíted a privát kulcsodat, és ha bármi baj van, kapcsolatba léphetsz az adott platform ügyfélszolgálatával. Ennek viszont ára van, a letétkezelő szolgáltatások általában magasabb díjakkal dolgoznak.

A nem letétkezelő tárcák előnyei és hátrányai

A nem letétkezelő tárcák esetében a teljes ellenőrzés a Te kezedben. Ezenkívül a nem letétkezelő tranzakciók általában gyorsabbak, mivel nem kell várnod a kifizetés jóváhagyására. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a nem letétkezelő tárcák esetében nem merülnek fel extra díjak. Hátrányuk ugyanakkor a hozzáférhetőséggel és a könnyű használhatósággal kapcsolatos anomáliák. Ezek általában kevésbé felhasználóbarátok, de a jövőben ez biztosan változni fog.

Melyik tárcát válaszd?

Mindkét tárcatípus alkalmas a különböző kriptopénzek és az NFT-k tárolására. A legtöbb kereskedő és befektető azonban mindkettőt aktívan használja. Először érdemes azt tisztázni, milyen kriptovalutával szeretnél rendelkezni, hiszen nem mindegyik típusú tárca alkalmas bizonyos digitális eszközök tárolására.

A különböző típusú kriptovaluták különböző blokklánc hálózatokon vannak. Ugyanazok a tokenek azonban több blokkláncon is futhatnak különböző szabványok szerint. Például a BNB-t megtalálhatjuk BEP-20-ként a BNB Smart Chain-en, de BEP-2 tokenként is a BNB Beacon Chain-en.

Egy a lényeg: bármelyik tárcád is válaszd, először győződj meg arról, hogy az általad tartott, vásárolt kriptovaluta fogadására és tárolására alkalmas. Elég ugyanis egy téves utalás és a kriptovalutád köddé válik.