Lesz-e a gyenge forint törökké? Vagy argentinná?
Gyenge a forint, egyre gyengébb, az emberek aggódnak, hogy még inkább lejtőre kerül. Lehetséges, hogy úgy járunk, mint a törökök vagy az argentinok, ahol töredékére esett a nemzeti valuta ára? Minden lehetséges, de több okból nem túl valószínű.
Napról napra új csúcsra ér az euró és a dollár árfolyama forintban, vagyis egyre inkább gyenge a forint, nagyobb és nagyobb gödörben van. A negatív rekordok miatt sokan attól félnek, hogy ha ez így folytatódik, az infláció is tovább gyorsul, és a magyar fofrint értékének nagy részét elveszíti. Valahogy úgy, ahogy az argentin és a török fizetőeszköz, amelyek a világ fontosabb valutái közül a leggyengébbek voltak az utóbbi egy évben.
Gyenge és még gyengébb devizák az utóbbi egy évben: török líra (TRY), argentin peso (ARS), magyar forint (HUF), svéd korona (SEK), japán jen (JPY). (Tradingview.com)
Sohase mondd, hogy vége, nem lehet a forint gyengébb
Ami ijesztő, hogy a magyar forint sem maradt le sokkal az argentin peso-tól. Vajon fenyegeti-e a forintot a veszély, hogy durván tovább romoljon, és értékének nagy részét elveszítse? A forintgyengülés okait a napokban egyszer már részleteztük, de azóta is sokat romlott a helyzet:
A forint Európa leggyengébb devizája – meddig eshet még?
A gyenge forint helyzetét az is súlyosbítja, hogy az MNB nemrég lényegében fixálta az alapkamatot, kijelentette, hogy nem fogja tovább emelni. Másféle intézkedéseket ígértek, hoztak, de azok egyelőre nem látszanak túl hatásosnak. Így a deviza alighanem továbbra is sokat fog ingadozni, le fog értékelődni, ha a nemzetközi tőkepiaci hangulat rossz marad. (De fel is mehet, ha változás lesz a piacokon.)
A csodák idejét éljük
A 2008-as Lehman-összeomlás óta sok olyan dolog történt a világban, ami korábban lehetetlennek látszott. (Például negatív kamatok, negatív olajár, óriási pénznyomtatás mellett is minimális infláció.) Így semmit nem érdemes biztosra venni. Igen, a forinttal is bármi történhet, főleg, ha a gazdaság irányítói nagyon elkurblizzák. De azért van néhány ok, ami miatt nem valószínű, hogy a forintot az utcán kelljen összesöpörni.
Amiben még a gyenge forint jobb (egyelőre)
A szóban forgó, negatív példaként annyit emlegetett két országban, Argentínában és Törökországban először is sokkal magasabb az infláció. Nálunk szeptemberben 20,1 százalék volt, ez is nagyon csúnya az EU-n belüli összehasonlításban. De Törökországban szeptemberben 83,5 százalék volt, Argentínában pedig 78,5 százalék (augusztusi adat).
Egy másik lényeges különbség, hogy jól vagy rosszul, de Magyarországon működik a piacgazdaság, és az EU tagjai vagyunk. Nem túl valószínű, hogy az EU örülne egyik tagja csődjének, vagy ha mondjuk Oroszország vagy Kína vezetésénél kellene hitelért kuncsorognunk. Valószínűsíthető, hogy az államcsődtől megmentenének valahogy. Amely egyébként nem áll küszöbön. Bár a magas gázszámla miatt hatalmasra nőttek az állam terhei és nagyot romlott a devizapozíciónk (a “folyó fizetési mérlegünk”), vannak tartalékaink és hitelképesek vagyunk.
Lesz-e államcsőd a gyenge forintból?
A forint akkor omlana igazán össze, ha államcsőd következne be, azaz nem tudnánk fizetni az államadósságot. Amiből két fontosabb fajta van, forintos és devizában jegyzett. Forintból a magyar állam végső soron annyit tud nyomtatni, amennyit akar. (Csak ezzel még magasabb inflációt és durvább forintleértékelődést kockáztat.)
Még egy agyoninflált, szupergyenge pénz. (Unsplash.com)
A devizaadósságok felvételét pedig – alighanem helyesen – sokáig erősen hanyagolta a kormány, így azokból nincs túl sok. Így az államcsőd egyelőre, akár évekig sem igazán valószínű. Ahhoz valamilyen, még a jelenleginél is sokkal nagyobb krízis, összeomlás kellene.
Ahol megbukott az ársapkák rendszere
Ezzel szemben Argentínában fél-szocialista rendszer működik, sok száz termékre van “ársapka” vagy “árküszöb” (ami azonban többnyire előbb okoz hiányt, mint dezinflációt). A képen a kormány listájának az eleje, egyébként 23 oldalon keresztül sorolják, ez csak az étolajok listájának részlete, az első oldalnak is csak egy része.
Argentínában korábban államcsődök sora követte egymást, és kötött devizagazdálkodás van. Az emberek rohannak a fizetésüket devizára – vagy éppen bitcoinra – váltani a feketepiacon, amint megkapták. (Lásd még: Bitcoin, válság, pánik – viharban nőhet igazán a kriptószektor.)
Argentin árkorlátozások a kormány honlapján. Ez az étolajoknak is csak egy része.
Ahol benzinnel oltják a tüzet
A gyenge forint előtti másik rossz példa a török líra, amely alighanem nagyrészt egyetlen Kedves Vezető miatt veszítette el értékének felét egy év alatt. Bár a török gazdaságnak is sokféle baja van, a legnagyobb gond, hogy az ország szinte teljhatalmú ura beleszól a jegybank politikájába.
Ráadásul a saját furcsa, “unortodox” elképzelései szerint, a magas infláció ellen ugyanis szerinte alacsony kamatokkal kell harcolni. (Az említett, száz százalékhoz közelítő infláció mellett 12 százalékra csökkentették az alapkamatot.) Ezzel szembe megy nagyjából a közgazdászok 99 százalékával, akik szerint a kamatemelés az infláció gyógyszere. Hogy kinek van igaza, ahhoz alighanem elég ránézni a török lírára.
Kapcsolódó cikk: A devizaárfolyamok roncsderbijében egymással versenyezve zuhannak a fiat pénzek
A forint gyenge, vagy a hrivnya túl erős?
Valójában két olyan fizetőeszköz is van, amely nemsokára jó eséllyel alul fogja múlni a forintot – írtuk a héten.
Az ukrán hrivnya és az orosz rubel elvileg jól tartják magukat, ez azonban csalóka. A háború nyomán mindkettőnél devizakorlátozásokat vezettek be, úgy a magánszemélyek váltásainál mint a vállalati, intézményi devizaforgalomban. (Ahogy a szocializmusban és a 90-es években Magyarországon is.) Vagyis ezek a mostani rubel- és hrivnya-árfolyamok nem valódi, piaci árfolyamok, hanem mesterségesek.
A szabadpiacon kilóg a lóláb
Ez jól látszik egyébként a pénzváltóknál is. Míg “hivatalosan” egy ukrán hrivnya 12 forintot ér az MNB-nél, a magyarországi pénzváltók jó, ha nyolcat adnak érte, és tízért már adják is el.
Az ilyen mesterségesen fenntartott árfolyamokat azonban, mint az orosz vagy az ukrán, a gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján előbb-utóbb fel kell majd adni. (Hacsak nem vezetik be újra a szocializmust.) Főleg, ha a háttérben durva pénznyomtatás zajlik vagy gazdasági nehézségek vannak kilátásban. Az pedig durva leértékelődést fog hozni valamikor a jövőben. Persze a merev, mesterséges árfolyamok évekig is fennmaradhatnak.
Kapcsolódó cikkünk: Kimchi-prémium után vodka-prémium – a Binance mint hrivnya- és rubelpiac