Lenyomja Oroszország az USA-t bitcoin bányászatban?
Oroszország a ranglétrán az USA után a világ második legnagyobb bitcoin bányász országa lett. Vajon lekörözi az USA-t?
Egykor Kína volt a világ kiemelkedő kriptobányászati központja, amely a bitcoin-hálózat teljes hash-rátájának 65-75%-át adta. De mióta a kormány 2021-ben lényegében betiltotta a bányászatot, és bezáratta a világ legnagyobb bányászati létesítményeit, a kriptobányászat globális színtere átalakult.
Egyrészt új bányászati hotspotok, mint Kazahsztán, jelentek meg. Másrészt az Egyesült Államok bányászai a kereslet kielégítése érdekében növelték a kapacitást, ezzel segítve az országot az első hely megszerzésében.
A dolgok azonban gyorsan változnak, és lehet, hogy az USA nem tudja megtartani vezető helyét.
A BitRiver orosz technológiai cég szerint, amely vízenergiával működő kriptopénz-bányászati létesítményeket üzemeltet, Oroszország bányászati kapacitása 2023 január-márciusában elérte az 1 gigawattot, és ezzel először került a második helyre.
A Kommerszant által közölt kommentárjában a BitRiver vezérigazgatója, Igor Runets elmondta, hogy Oroszország feljebb lépett a rangsorban, mivel az Egyesült Államokban a bányászat ütemét az emelkedő áramárak és az adókedvezmények eltörlése lassítja. „Ráadásul a berendezések túlnyomó többségét hitelre vásárolták az amerikai bányászok, így sok túlhitelezett cég csődeljárás alatt áll vagy már csődbe ment” – tette hozzá.
Az amerikai bányászok magasabb adókkal néznek szembe
Összességében az adó- és szabályozási környezet, amelyben az amerikai kriptobányászok találják magukat, elég nyomasztóvá vált.
Biden elnök 2023-as költségvetésében például a Pénzügyminisztérium 30%-os jövedéki adót javasolt. Az adót a kriptobányászati létesítmények áramellátásának költségeire vetik ki. A javaslatok értelmében a bányászati vállalatoknak azt is jelenteniük kellene, hogy mennyi áramot használnak fel, és az milyen energiaforrásokból származik.
A Pénzügyminisztérium márciusban közzétett „Zöld könyv” című kiadványában azzal érvel, hogy a digitális eszközök bányászatának növekedése negatív környezeti hatással jár. Emellett növelheti az energiaárakat is. A lépés egyértelművé teszi, hogy az adó célja a kriptobányászat növekedésének visszaszorítása. A dokumentum hozzáteszi, hogy „a digitális eszközök bányászai által felhasznált villamos energiára kivetett jövedéki adó csökkentheti a bányászati tevékenységet, a kapcsolódó környezeti hatásokkal és egyéb károkkal együtt”.
A szövetségi törvényhozók szerint az adóemelések csökkentik az ágazat növekedését, míg egyes államok úgy vélik, hogy azok a kriptobányászat leállítását hozzák el.
Az észak-karolinai Buncombe megye egyéves moratóriumot fog elrendelni minden bányászati tevékenységre. Ennek célja, hogy időt adjon a helyi önkormányzatnak arra, hogy átírja a kriptobányászati létesítmények befogadására vonatkozó területrendezési irányelveit. Ami szerinte azzal a kockázattal jár, hogy negatívan érinti a közösségeket.
Eközben a texasi szenátus törvényjavaslatot terjesztett elő, mely szabályozni fogja, hogy a bitcoin bányászok hogyan csatlakoznak az állami elektromos hálózathoz, és hogyan adóznak a bevételeik után.