Térképen a világ országai az átlagéletkor alapján – itt laknak a legidősebbek és legfiatalabbak
Egy ország medián életkora az ország lakosságának középső életkorát jelöli, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi fiatalabb él, mint idősebb. Az ezt befolyásoló tényezők a születési ráta (a magas születési ráta jellemzően fiatalabb népességet eredményez, az alacsonyabb születési ráta pedig magasabb átlagéletkorhoz vezet), valamint a halálozási arányszám – az 1000 főre jutó halálozások éves száma.
További tényezők közé tartozik a várható élettartam, a migrációs szokások, az egészségügyi ellátás és a higiénia, valamint a gazdasági feltételek. A gazdagabb országokban élők általában kevesebb gyermeket vállalnak, ami magasabb medián életkorhoz vezet, míg a fejlődő országokban általában magasabb a születési ráta és ezért ott alacsonyabb a medián életkor.
Ahogy Pallavi Rao, a Visual Capitalist munkatársa megjegyzi, a medián életkor segíthet a kormányzati és magánvállalatoknak a tervezésben, mely a rezidens népesség áruk és szolgáltatások iránti életkor-specifikus keresletére irányul.
Az országok listája az átlagéletkor szerint 2024-ben:
Monaco és Japán – két olyan ország, ahol magas a várható élettartam és alacsony a születési ráta – a világ legmagasabb medián életkorú (50+) országai közé tartoznak.
A magas medián életkor az öregedő népességre utal. Politikai támogatás nélkül ez a jelenség gazdasági következményekkel járhat.
A tény, hogy a legidősebb országok listáján hat európai nemzet található, gyors rálátást nyújt a kontinens változó demográfiai helyzetére. Az ENSZ becslése szerint jelenleg minden negyedik európai 60 éves vagy annál idősebb.
Íme a világ több mint 200 országának és területének átlagéletkora.
Ezzel szemben számos afrikai országban alacsony a várható élettartam és magas a születési ráta. Ez alacsonyabb átlagéletkorhoz vezet, aminek szintén megvannak a maga aggályai. A gyermekek és serdülők magasabb aránya megterhelheti az oktatási infrastruktúrát. Elegendő munkahely és munkahelyteremtés nélkül növekedhet az alulfoglalkoztatottság és a munkanélküliség.
Ha azonban jól kezelik, az alacsony átlagéletkor demográfiai hozadékhoz vezethet, amikor a munkaerő nagysága átmenetileg gyorsabban növekszik, mint az eltartott népesség, ez pedig növeli az egy főre jutó jövedelem összegét.