Legális szervkereskedelem: pénzzel veszik rá a családot, hogy ajánlja fel a rokon szerveit

Kínában az állami média a szervadományozási koordinátorok nevű munkakört népszerűsíti, és azt hirdeti, hogy az ebben a munkakörben dolgozó emberek pozitív változást hoznak a társadalomba. Az ő feladatuk az, hogy meggyőzzék a haldokló betegek családjait, hogy járuljanak hozzá szeretteik szerveinek eladományozásához, amellyel Kína transzplantációs iparágát virágoztatják fel. A beleegyező családok cserébe pénzt kapnak.

Kínában a mélyen gyökerező kulturális hiedelmek miatt, amelyek szerint az emberi testet a halál után is érintetlenül kell hagyni, az emberek nem szeretik felajánlani a szerveiket. A kínai államvezetés ezért úgy döntött, hogy némi kenőpénzzel és persze a szervadományozási koordinátorokkal együttműködve megszünteti a transzplantációval kapcsolatos akadályokat.

A feladat természetesen iszonyú és etikátlan, de persze a kínai rezsim ezt is szuper karrierlehetőségként írja le. Egy szervadományozási koordinátor azonban állítja, a munka inkább hasonlít az üzletkötői munkához. Az álnéven nyilatkozó férfi azt mondta az Epoch Times-nak, a szegényeket komoly összeggel manipulálják a koordinátorok, hogy egyezzenek bele a haldokló rokonaik szerveinek átadásába.

Egy szakértő szerint a koordinátorok módszerei etikátlanok és sértik a transzplantációra vonatkozó nemzetközileg elismert elveket, amelyek tiltják, hogy pénzt fizessenek a szervdonor beleegyezéséért. Kína persze magasról tesz a nemzetközi egyezményre, a helyi rendszer tele van visszaélésekkel, mint például a foglyoktól erőszakosan kivett szervek gyakorlatával. Az egykori koordinátor elmondta, hogy abban a reményben döntött úgy, hogy beszél a munkájáról, hogy minél többen megismerjék a szörnyű igazságot.

Célpont: a szegények

A szervadományozási koordinátorok elsősorban a szegény családokat célozzák meg, különösen a vidéki vándormunkások családjait. Ezeknek az embereknek gyakran nincs elég pénzük a drága orvosi számlák kifizetésére, ezért fogékonyabbak az ajánlatra. Az álnéven csak Liang-nak nevezett férfi elmesélt egy esetet, amely egy nagyon szegény családot érintett. A haldokló családtagjukat még meg lehetett volna menteni a megfelelő orvosi kezeléssel. A család azonban úgy döntött, hogy nem költenek rá többet. Ehelyett hagyták éhen halni és felmarkolták a készpénzt.

„Miután az illető egy hétig nem kapott ételt, már megfelelő állapotba került a szervadományozáshoz” – mondta Liang.

Liang szerint ez az eset csak egy volt a sok közül, amikor a betegeket agyhalottnak nyilvánították – ami egyébként a szervkivétel előfeltétele.

Liang és kollégái a hozzátartozóknak úgy adták elő a szervadományozást, mint „mindenre kiterjedő szeretet” és egy „nagyobb ügy iránti odaadás” cselekedetét. A valóságban azonban a koordinátorok a donor szerveit nem tekintették többnek, mint árucikknek.

A koordinátorok bevált stratégiája egyébként az, hogy a legkapzsibb családtagot veszik célba. Ezek a pénzért mindenre képesek, pillanatok alatt meggyőzhetőek és képesek a család kevésbé pénzéhes tagjait is viszonylag könnyen rávenni a szervek eladására.

Kína hivatalos szervadományozási programja megköveteli a donor beleegyezését, vagy a közvetlen hozzátartozóét, ha a donor már meghalt. Bár a kínai rezsim azt állítja, hogy az átültetésre használt összes szervet ebből az adományozási rendszerből szerzik be, egyre több kutatás és egy független bíróság is megállapította, hogy Peking már számos foglyot ölt meg a szerveikért.

Pénz mindenek felett

A koordinátorokat általában a kórházak értesítik, ha van náluk haldokló páciens. Ekkor az adott intézménybe mennek és próbálják a családot rávenni arra, hogy járuljanak hozzá az adományozáshoz. Ha az üzletet sikerül nyélbe ütni, akkor a beteget felügyelő orvos is kap jutalékot.

A kínai állami média szerint 2020 év végén mintegy 2800 szervadományozási koordinátor volt az országban. Vannak, akik kórházakban dolgoznak, mások a Vöröskeresztnek, melyet a világ más országaival ellentétben, Kínában a rezsim finanszíroz.

Kína úgynevezett humanitárius segélyezési politikát folytat a szervdonorok elszegényedett családjainak támogatására. A kínai állami média szerint a közép-kínai Hubei tartománybeli Vöröskereszt 2015-ben családonként 7 720 és 13 880 dollárt (2 316 000 és 4 164 000 Ft) közötti kifizetési tervet vezetett be.

2020 januárjában a Hubei Vöröskereszt bejelentette, hogy 2019-ben összesen 1,5 millió dollár fizetett ki 128 családnak.

Komoly összeg jár a kórháznak is

Egy koordinátor nagyjából 310-460 dollárt (93 000 – 138 000 Ft) keres minden alkalommal, amikor sikerül valakit rávennie a szervadományozásra. A kínai kórházak egyébként ennél jóval komolyabb összeget kérnek a transzplantációért, körülbelül 84 870 dollárt (25 460 000 Ft) számolnak fel egy májátültetésért, és 69 440 dollár (20 832 000 Ft) egy veseátültetésért.

Ezért egy olyan donor, akinek mind a veséjét, mind a máját felajánlja a család, körülbelül 223 760 dollár (67 128 000 Ft) bevételt jelent a kórháznak.

Liang felidézett egy konkrét esetet 2020 októberében, amely egy 28 éves egyedülálló férfit érintett, akinek agyvérzése volt. A férfit egy helyi kórház intenzív osztályára szállították, és később agyhalottnak nyilvánították.

Liang szerint a férfi szerveit nagyon értékesnek találták, tekintettel fiatal korára és 0-ás vércsoportjára. Liang munkatársa ezután akcióba lépett. A férfi nővérét találta a legmegfelelőbb célpontnak, mivel ő állta az agyhalott testvér orvosi számláit. A munkatárs sikerrel járt. A nővér meggyőzte a szülőket, hogy ajánlják fel a szerveket. Végül a fiú szívét is eltávolították, édesanyja megdöbbenésére, aki nem egyezett bele.

Vannak olyan családok, akik viszont alkudoznak. Képesek rokonaik szerveiről úgy tárgyalni, mint piacon a kofák. Liang elmesélte, hogy egyszer a Shenyangban lévő kórházban egy fogoly szerveiről ment a vita. A koordinátor 7720 dollárt (2 316 000 Ft) ajánlott, a család viszont ezt keveselte. Végül az összeg dupláját kapták meg. A tárgyalások lefolytatásáig a férfit közel egy hétig gyógyszerekkel és gépekkel tartották életben.

A WHO is bűnös

Dr. Torsten Trey, a washingtoni székhelyű Orvosok a kényszerű szervkereskedelem ellen nevű etikai érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója szerint a kínai szervadományozási rendszer évek óta ezer sebből vérzik. Pénzzel próbál a rezsim mindent megoldani. Trey szerint Kína továbbra sem tartja be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) transzplantációs elveit.

A WHO 11 alapelve közül ötben szerepel az, hogy a szervekért cserébe NEM szabad fizetni. Dr. Trey állítja: „Kína a családokat a legnagyobb bánatuk közepette keresik meg, amikor egy hozzátartozójuk haldoklik, hogy pénzt ajánlanak fel a szerveiért. Ez etikátlan és kegyetlen”.

Trey bírálta a WHO-t is, amiért nem vonja felelősségre a kínai rezsimet ezekért a jogsértésekért.

„A WHO elárulja saját etikai irányelveit, amikor nem szólítja fel Kínát az irányelvek tiszteletben tartására” – mondta Trey. „A WHO nem habozna más országokat szidni, ha azok szisztematikusan pénzt fizetnének a szervekért”.

Trey hozzátette, hogy a kínai transzplantációs rendszer etikátlansága messze túlmutat a szervadományozásra irányuló pénzügyi ösztönzők használatán, és utalt a rezsim államilag jóváhagyott gyakorlatára, miszerint a lelkiismereti okokból bebörtönzöttektől, különösen a Fálun Gong követőiből erőszakosan távolítják el a szerveket. Liang elmondta, hogy személyesen soha nem vett részt olyan szervadományozási ügyekben, amelyekben a Fálun Gong érintett. Azonban gyanította, hogy szerveik továbbra is transzplantációs forrásként szolgálnak, mivel látta, hogy a Fálun Gongot megemlítik az orvosok jelentéseiben.