Kutatók aggasztó kapcsolatot találtak az olaj és a rák között

Talán el sem hiszed, de egy olyan mindennapi dolog, mint a konyhai olaj, csendben és alattomosan hozzájárulhat a rák kialakulásához. Ez a nyugtalanító gondolat spekulációnak tűnhet, ám mostanra tudományos ténnyé vált. Két tanulmány, melyeket néhány napon belül tettek közzé egymás után, élesen rávilágított, hogy a széles körben használt főzőolajok fogyasztása összefüggésbe hozható a megnövekedett rákkockázattal, különösen a vastagbélben.

Ezek az eredmények nem pusztán tudományos lábjegyzetek; ezek figyelmeztető riasztások világszerte minden olyan háztartás számára, ahol a napraforgó-, szója- és repceolaj a mindennapos főzési alapanyagok közé tartoznak. Ahogy a tudósok mélyebbre ásnak ezzel a témával kapcsolatban, egyre több aggodalmat keltő kérdés merül fel. Vajon hosszútávú egészségünket áldozzuk fel a rövid távú megtakarításokért? Ha igen, hogyan védhetjük meg magunkat ettől a rejtett kockázattól?

Mit tárnak fel a tanulmányok?

A szóban forgó két forradalmi tanulmány aggasztó összefüggést állapított meg a széles körben használt főzőolajok és a rákkockázatok között, különösen a vastagbélt és más szerveket érintő daganatok növekedése terén. Ezek a kutatások kritikus kérdéseket vetnek fel a magolajok, mint globális alapanyagok, egészségügyi következményeivel kapcsolatban.

Az egyik kutatási munkát a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) kutatói végezték, amely az egyes olajok rákprogresszióra gyakorolt hatására összpontosított. Dr. William Aronson, az UCLA Orvosi Iskola urológiai professzora és a tanulmány vezetője kijelentette: „Eredményeink arra utalnak, hogy az étrendváltoztatás potenciálisan lassíthatja a rák növekedését és meghosszabbíthatja az időt, mielőtt agresszívebb beavatkozásokra lenne szükség”. A kutatócsoport szerint az étrendváltoztatás kulcsfontosságú lehet olyan betegségek, mint a prosztatarák kezelésében.

Egy másik tanulmány azt vizsgálta, hogyan növeli a napraforgó- és szójaolaj fogyasztása a szervezetben a karcinogén vegyületek szintjét. Ezek a vegyületek, köztük a policiklusos aromás szénhidrátok (PAH-k), szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. A megállapítások további vizsgálatokat indítottak ezen olajok és feldolgozási módszereik biztonságával kapcsolatban, különösen magas hőmérsékleten történő főzés során.

A két tanulmány ráirányítja a figyelmet az ártalmatlannak tartott főzőolajokkal kapcsolatos kockázatokra. A kutatók célja az, hogy szélesebb körű beszélgetést indítsanak az étrendről, az életmódról és a rákmegelőzésről.

Hogyan kapcsolhatók a főzőolajok a rákhoz?

A főzőolajok, amelyeket ártalmatlan konyhai alapanyagoknak tekintenek, olyan rejtett veszélyeket hordozhatnak, amelyek messze túlmutatnak kalóriatartalmukon. A tudományos eredmények egy aggasztó összefüggésre mutatnak rá ezek az olajok és a főzés során keletkező karcinogének között. Különösen, amikor olyan olajokat, mint a napraforgó- és szójaolaj, melegítenek, káros vegyületeket bocsátanak ki, amelyek összefüggésbe hozhatók a daganatok növekedésével.

A tanulmányok szerint az egyik legfontosabb kockázati tényező a policiklusos aromás szénhidrátok (PAH-k) és aldehidek termelődése. Ezek a toxikus anyagok akkor keletkeznek, amikor az olajok termikus bomláson mennek keresztül, ami magas hőmérsékleten történik. Ezekről a vegyületekről régóta ismert, hogy képesek károsítani a DNS-t és sejtmutációkat kiváltani, ami megalapozza a rák kialakulását.

A veszély azonban nem korlátozódik csupán az alkalmi mélyhűtésre vagy a magas hőfokon történő sütésre. A mindennapi főzési gyakorlatok, mint például a pirítás vagy a serpenyőben sütés, szintén felszabadíthatják ezeket a káros anyagokat, így a fenyegetés széles körű és átfogó. Ezeknek a mechanizmusoknak a megértése segít megvilágítani, hogy miért járulhatnak hozzá ezek a látszólag ártalmatlan főzőolajok a növekvő közegészségügyi problémákhoz.

Fókuszban a fő kockázati forrás, a magolajok

A figyelmeztető tanulmányok középpontjában a magolajok állnak, amelyek közé tartozik a széles körben fogyasztott napraforgó-, szója-, repce- és kukoricaolaj. Bár ezeket az olajokat megfizethetőségük és sokoldalúságuk miatt kedvelik, használatuk egészségügyi kockázatokat rejt, amelyeket sok fogyasztó nem ismer.

A magolajok különösen problémásak, mert gazdagok többszörösen telítetlen zsírsavakban, amelyek hő hatására instabillá válnak. Amikor ezeket az olajokat magas hőmérsékleten használják, például sütés közben, káros vegyületek, például aldehidek és policiklusos aromás szénhidrogének szabadulnak fel. Számos tanulmány közvetlen összefüggést talált ezek között a vegyületek és a rák, valamint más krónikus betegségek között.

A veszély közelebb van, mint hinnéd, és milliókat érint

A friss tanulmányok eredményei rávilágítanak, hogy az olcsó alternatívák, mint a magolajok, rejtett egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. Ezek a kockázatok különösen aggasztóak olyan régiókban, ahol az emberek napi szinten nagy mennyiségben használják ezeket az olajokat főzéshez, és ahol az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozott. Az ilyen helyeken a megelőzés, például az étrendi szokások megváltoztatása, különösen fontos lehet.

A probléma nem korlátozódik a háztartásokra. A magolajok széles körben elterjedtek az élelmiszeriparban, a gyorséttermekben és az előre csomagolt élelmiszerekben. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók gyakran akaratlanul is ki vannak téve ezeknek a káros vegyületeknek, még akkor is, ha otthon esetleg másfajta olajokat használnak.

Az egészségügyi szakemberek egyre inkább sürgetik a kormányokat és az élelmiszeripari szereplőket, hogy vizsgálják felül a magolajok használatát, és támogassák a biztonságosabb alternatívák népszerűsítését. Ilyen lehet például az extra szűz olívaolaj, az avokádóolaj vagy a kókuszolaj, amelyek jobban ellenállnak a hő okozta lebomlásnak, és kevesebb káros vegyületet termelnek.

A globális kihívás abban rejlik, hogy hogyan lehet ezeket az alternatívákat elérhetővé tenni, miközben figyelembe vesszük a költségeket és a kulturális szokásokat. Az ilyen változtatások megvalósítása nemcsak az egyéni egészséget javíthatja, hanem hosszú távon a közegészségügyi rendszerekre nehezedő terheket is csökkentheti.