A KuCoin ÁFÁ-val sújtja a kriptokereskedőket
Nigéria a világ egyik legnagyobb piacává vált az elmúlt években a kriptovaluták terén. A digitális eszközök használata és elfogadása gyorsan növekszik, annak ellenére, hogy a Nigériai Központi Bank számos korlátozást vezetett be az úttörő iparág eszközei ellen. Az ország CBDC-je és a pénzintézetek számára letiltott kriptovaluta-tranzakciók mellett azonban az újabb adó hivatalos létjogosultságot adhat a fiatal eszközosztálynak.
A tavaly bevezetett tőkenyereségadó után a KuCoin sújtja a nigériai KYC-azonosítással rendelkező felhasználóit egy minden tranzakcióra kiterjedő adóval, mely azonnali hatállyal életbe lép. Az újonnan bevezetésre kerülő adó azonban kérdéseket vet fel a virágzó nigériai kriptovaluta-ipar számára.
Adóval sújtja felhasználóit a KuCoin
A KuCoin Africa X-felületén tette közzé a Nigériában szinte azonnali hatállyal, július 8-án életbe lépő hozzáadottérték-típusú adóját a nigériai KYC-azonosítással rendelkező felhasználói számára. A 7,5%-os „ÁFA” minden kereskedési típusra és minden tranzakcióra érvényes.
✅KuCoin introduces 7.5% VAT on trading fees for Nigeria Users
We are writing to inform you of an important regulatory update that impacts our users from Nigeria.
Starting from July 8th, 2024, we will begin collecting a Value-Added Tax (“VAT”) at a rate of 7.5% on… pic.twitter.com/Y6elL3RjFi
— KuCoin Africa (@KuCoinAfrica) July 3, 2024
Egy 2023-as kutatás után Nigéria messze a legnagyobb afrikai ország, ahol kriptovalutákkal foglalkoznak a lakosok. Az Africa Money & DeFi Summit tavalyi kutatása alapján az afrikai kriptovaluta-felhasználók több mint kétharmada nigériai, a piac mérete pedig meghaladja a 400 millió dollárt.
Az ország tőzsdefelügyelete elismerte, hogy dolgoznak a digitális eszközök szabályozásán, mivel a jelenleg érvényben lévő törvények idejétmúlttá váltak az eszközök térnyerésének a következtében. Bár elsőre nem mindenki örül egy újabb adónak, a nigériai SEC újonnan bevezetésre kerülő adótípusa az eszközosztály hivatalos elismerésére enged következtetni.
2023-ban a volt nigériai elnök, Muhammadu Buhari a költségvetés kiigazítása érdekében már bevezetett korábban egy kriptovalutákra és digitális eszközökre kiterjedő adótípust, mely 10%-os tőkenyereségadót vetett ki a digitális eszközök értékesítéséből származó nyereség után.
Felemás helyzet Nigériában
Dacára a kriptovaluták és a digitális eszközök, mint például az eNaira, térnyerésének, az afrikai ország felemás helyzetet teremtett a felhasználók számára, a nem egyértelmű szabályozásokat pedig a lehető leghamarabb ki kell javítani.
Nigéria Nemzetbiztonsági Tanácsadása (NSA) nemrégiben a peer-to-peer (P2), vagyis az egyenlő felek közötti kriptovaluta-kereskedelem betiltását tervezi, mely jelentős változást hozhat a helyi piacokon. A döntés hátterében a hagyományos pénzintézetek aggodalma áll, miszerint a felhasználók egymás között illegális forrásokból eredő kriptovalutákkal kereskedhetnek.
Ennek ellenére számos nigériai FinTech vállalat és startup aktivitása növekszik a kriptovaluták piacán, keresik az innovatív megoldásokat a nyújtott szolgáltatások terén. Ezek a vállalatok gyakran blokklánc-technológiára építenek, ezzel megkerülve a hagyományos banki rendszert.
Várakozások a szabályozási környezet változásától
Túlzás lenne azt állítani, hogy a nigériai szabályváltoztatások jelentős hatást gyakorolnának a globális befektetői bizalomra és a piac dinamikájára, ugyanakkor regionális szinten, Afrikában egy kedvező szabályozási környezet példát teremthetne a szomszédos országok számára, akik a bizonytalan gazdasági környezet ellen kriptovalutákkal igyekeznek küzdeni.
A csalások, a pénzmosás veszélyei és a technológiai infrastruktúra hiányosságai jelentős veszélyeket hordoznak magukban, melyekre nemcsak az intézményeket, hanem a lakosságot is fel kell készíteni. A múlt hónapban a nigériai SEC 30 napos határidőt adott az országban tevékenykedő kriptotőzsdéknek és vállalkozásoknak, hogy újra regisztrálják működésüket – ellenkező esetben jogérvényesítési lépésekkel számolhatnak. Az SEC szerint ez a lépés a digitális eszközök kereskedelmének szabályozására irányuló terv része.