Kriptovaluta adózás Magyarországon – mire számíthatunk jövőre?
Varga Mihály pénzügyminiszter 2021. május 11-én jelentette be a Facebookon, hogy a kriptovalutákból származó jövedelem adóterhe 30.5%-ról 15%-ra csökkenhet, amely több milliárd forintos extra adóbevételt jelenthet a költségvetésnek.
Magyarországon jelenleg a kriptopénzek nem számítanak hagyományos értelemben véve pénznek, ezért adózás szempontjából magánszemélyek esetében az értékesítésük az egyéb jövedelem kategóriába esik, míg bányászata az önállóan végzett tevékenység körébe. Adózni akkor kell, ha fiat pénzre váltja a kriptovaluták az ember.
Az egyéb jövedelem kategória értelmében, ami az egyik legkevésbé kedvező adóforma, árfolyamnyereség esetén 26,535% adó terheli. A bevételt 15%-os szja (személyi jövedelem adó) és felső korlát nélküli, 15,5%-os szocho (szociális hozzájárulás) terheli, ezeket viszont a teljes összeg 87%- ára kell csak vetíteni.
Mi változik 2022-től?
A fentebb már említett jövedelem kategóriák fognak elsőként megváltozni. Önálló kategóriába fognak tartozni a kriptopénzekkel folytatott kereskedések, mely az SZJA-törvényben a „Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” lesz a neve. A kriptovalutákkal végzett tranzakciók esetében tehát nem lesz érvényesíthető sem adókedvezmény, sem pedig adóalap kedvezmény. Mivel jövőre már a kriptokereskedés és a kriptobányászat nem tartozik a korábban alkalmazott „Egyéb jövedelem” és „Önálló tevékenység” körébe, már nem lesz érvényes a 87%-os adóalap és a 10%-os költséghányad lehetősége.
Mind a kereskedelem, mind a bányászat egy kategóriába fog tartozni. Külön sikerként könyvelhető el az, hogy a törvényhozó a Blokklánc Magyarország Egyesült javaslatát figyelembe vette a törvény létrehozásakor, mely kimondja: „kriptopénzzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.”
Ez azt jelenti, hogy a kriptovalutában lezárt ügyletek csak akkor minősülnek elszámolandó ügyletnek, ha az utolsó adás-vétel kriptovalutához fiat pénzre történt. Ez az adminisztráció szempontjából igen lényeges, hiszen akik rendszeresen kereskednek, stakelnek a kriptotérben, egyszerűen képtelenség a számukra minden apró ügyletet egyesével nyilvántartani.
Fontos tudnivalók
A nyereséges és a veszteséges ügyletek az adóéven belül egymással szembeállíthatók, a nettó nyereség vagy a nettó veszteség lesz az éves adóalap. Mivel új jövedelem kategória születik a törvénnyel, ezért a veszteséget is célszerű bevallani, mivel megjelent az évek között az adókiegyenlítés lehetősége.
Habár adózni nem szeret senki, a törvény tartalmaz egy szimpatikus tételt, mely értelmében a kis összegű ügyletekkel egy meghatározott összeg és feltétel mellett nem kell foglalkozni az adóalap meghatározásakor. Egy nap csak egy ilyen kis összegű ügyletet lehet lebonyolítani (ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát). Az ilyen kis összegű ügyletek összértéke éves szinten pedig nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegét. Ez például a kriptotőzsdék által kibocsátott kártyákra vonatkoztatható, amelyekkel a felhasználók a kriptopénzüket közvetlenül használják vásárláskor. Ezen költéseket mindaddig nem kell bevallani, míg el nem érik a minimálbér összegét, ami jelenleg 167 400 Ft.
Ezek a szabályok 2022. január 1-jétől lépnek hatályba, tehát 2021. december 31-ig még a meglévő adózási szabályok szerint kell eljárni.
A szabályozás a Magyar Közlöny oldaláról tölthető le (2021. évi LXIX. törvény egyes adótörvények módosításáról, 6. §).