Kriptósok vallomásai: így vesztették el mindenüket
Gyanús átverések, hatalmas veszteségek, meggondolatlan profitszerzések és színfalak mögötti drámák egy helyen: néha vicces, de gyakran tragikus és felháborító vallomások csatornájává vált egy Twitter-fiók.
A Coinfessions a kriptovaluta közösség által névtelenül beküldött vallomásokat osztja meg, melyek többsége a kriptovalutába fektetés könnyelműsége és árnyoldala köré összpontosul. A fájdalmas vallomásokat tevők közül a legtöbben elvesztették megtakarításaikat a piaci volatilitás, átverések, vagy éppen a Terra ökoszisztéma összeomlása és a Celsius Network csődje miatt. De akármennyire is osztjuk fájdalmát ezeknek az embereknek, nem nyugszik bennünk a gondolat: vajon tényleg a kriptovaluta szektort és annak malőrjeit kell hibáztatni a hatalmas pénzveszteségek miatt? Nem pusztán az ember végtelen mohóságáról van szó, mely néhanapján még a profi kereskedőket is beszippantja? Mert bizony itt már nem csak a gondosan megspórolt, porosodó perselyben álló pénzekről van szó, hanem szülőktől, ismerősöktől és bankoktól kölcsönkért, tetemes összegekről. De félreértés ne essék, nem mutogatunk mi újjal senkire, viszont nem hiába létezik az aranyszabály, mely szerint pusztán annyit fektess be, aminek elvesztésétől másnap valóban nem fájna a fejed.
Kényes igazságok, szomorú vallomások
Sokszor nem elég saját bőrén tanulnia az embernek – lássuk hát, milyen vallomások láttak napvilágot, melyek örökre megváltoztatták a befektetők életét.
„Miután évekig nyafogtam édesapámnak, aki 12 órás éjszakai műszakban dolgozik, hogy a bank nem engedi, hogy 12%-os előleg nélkül jelzáloghitelt vegyek fel egy egyszobás lakásra, ő és édesanyám eladták lakásukat. A megmaradt pénzüket átutalták nekem. De ahelyett, hogy azt a hitelre fordítottam volna, a Youtube influenszerekre hallgattam, és 50 ezres bitcoin árfolyamon bevásároltam, hogy visszafizessem a pénzt apának, de lakást is vehessek. Aggódva válaszolok a hívásaira, mert folyton azt kérdezi, hogy mi tart vissza. Kezdek kifogyni a kifogásokból.”
„Készítettem egy jótékonysági NFT projektet a rákos megbetegedésben szenvedő szomszédomnak. Több mint 3 millió dollárt gyűjtöttünk össze a mintelés napján. Végül ő meghalt, de én megtartottam a pénzt.”
„17-20 éves koromban 23 millió dollárt gyűjtöttem össze az altcoinokkal való kereskedésből. Kiestem az iskolából, és az egész életemet elpocsékoltam. Azóta heroin és szex függőséggel küzdök. A kriptók és a pénz, amire áldásként tekintettem először, a legrosszabb dolog lett, ami valaha is történt velem. Úgy érzem, nincs már értelme az életemnek és csak visszafelé haladok.”
„830 ezer dollár. A szüleim nyugdíjalapja. Már nincs többé. De még nem mondtam el nekik. Akkor kezdtek el kriptózni, amikor 20%-os hozamú UST-vel meggyőztem őket. Nem hiszem, hogy van merszem beismerni nekik veszteségüket, amikor éppen arról beszélnek, hogy nyugdíjba vonulnak és utazgatni fognak.”
Akad azért pozitív bejegyzés is
Szerencsére ugyanakkor akad azért néhány örömteli vallomás is, melyek talán a legnépszerűbbek (annak ellenére, hogy a mérleg nyelve inkább a negatív bejegyzések felé dől). Időnként például valaki névtelenül megosztja az olvasókkal, hogy a kriptovaluták – különösképpen a profitszerzés után – gyökeresen megváltoztatták viselkedésüket és életmódjukat.
„2018-ban 95%-kal lecsökkent a portfólióm értéke. Miután tartottam egy kis szünetet, 2019-ben 15 ezer dollárt fektettem kriptóba, ami 2 és fél év után 350 ezer dollárra növekedett. A nagy részét sikerült készpénzre váltanom, bebiztosítottam vele a családomat és az elmúlt hónapokban újra elkezdtem kereskedni. Annyira jó érzés.”
„20 éves nigériai vagyok. Közel 250 ezer dollárt kerestem a bikafutamkor. 200 ezer dollárt fektettem ingatlanba és a szüleim vállalkozásába. Maradt 40 ezer dollárom a következő bikapiacig.”
Nos, minden reménység szerint nem pár száz dolláron fog múlni a bitcoin jövője, és a jövőben még több lelkes vallomás fog érkezni. De addig is érdemes lehet a bejegyzések között bogarászni és tanulni más hibájából. Ne feledd: mindig felelősségteljesen kereskedj!