A kormányok sosem állhatnak a kriptovaluták útjába
A kriptovaluta korlátozás közel áll a lehetetlenhez a kormányok részéről. Kína, Argentína és Venezuela is próbálták már korlátozni; eredménytelenül.
A probléma az, hogy ezek a kripto-szkeptikusok figyelmen kívül hagyják az ilyen tilalmak tényleges, a gyakorlatban is jelentkező következményeit.
Íme egy kis időutazás kriptovaluta korlátozás tekintetében
2017-ben a kínai hatóságok csendesen megkörnyékezték a kriptovaluta tőzsdéket. Szerintük ennek a lépésnek volt értelme, hiszen a tőzsdék legálisan működő vállalatok, amelyeknek meg kell felelniük azon ország szabályozási rendszerének, ahol működnek. De már itt volt egy kis bökkenő, amit Peking nem látott. Ahhoz, hogy a lakosság kriptovalutákat fogadjon el, nincs szükségük kriptotőzsdére.
Az tény, hogy nagyon kényelmes tőzsdét használni, de nem életbevágó. Mindössze csak egy eszköz, ahol a kormány által támogatott fiat pénzeket kriptovalutává válthatod. Amint átváltottad azt, már a kripto-térben is vagy, azaz a pénzedet oda küldöd, ahová akarod. A tranzakciók pedig szinte teljes egészében kívül esnek a Föld bármely országának szabályozásán.
Ez nem azt jelenti, hogy a kriptovaluták egy másik univerzumban léteznek, hiszen van néhány szabály, aminek meg kell felelniük. De a különbség az, hogy egyetlen központi hatóság szabályzata nem vonatkozik rájuk. Az egyetlen szabály nem más, mint a hálózaton belüli konszenzus.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottsága, vagy az Határidős Árutőzsdei Kereskedelmet Felügyelő Bizottság azt mondhatná, hogy a kriptovaluta hálózatok hihetetlenül szigorúak, de a valóságban önszabályozóak.
Milyen hatása lett a kínai tiltásnak a kriptovalutákra?
Peking képtelen volt betiltani a kriptovaluták használatát ugyanis, szinte lehetetlen megtudni már azt is, hogy ki rendelkezik vele és pontosan hol. Ezt végül belátták és még csak meg sem próbálták blokkolni, hiszen a kriptovállalati hálózatok névtelenek. Habár mindegy egyes számla és az azon tartott összeg nyilvános információ, a számlák tulajdonjogát nem lehet egyetlen személyhez kötni.
A múlt héten Xi Jinping elnök bejelentette, hogy Kínának „meg kell ragadnia a blokklánc által kínált lehetőségeket”, és hogy „fontos szerepet fog játszani a technológiai innovációban és az ipari átalakulásban”. Ezen a héten Kína a következő lépéseket tette meg.
Azt hangoztatja, hogy a kínai állampolgárok továbbra is nagyon aktívan kereskednek kriptoeszközeikkel, annak ellenére, hogy a „tilalom” több, mint két éve hatályban van.
Ez viszont nem azt jelenti, hogy a tőzsdék tilalma semmilyen hatást nem gyakorolt a kriptovalutákra. Ha ugyanis a tőzsdék nem állnak rendelkezésre, az emberek speciális közösségi média oldalakra és olyan applikációkra térnek át, mint a LocalBitcoins.com, ami egy peer-to-peer kereskedési piac.
Ott, ahol a kriptovaluta kereskedést hivatalosan is „betiltották”, a kereskedők áttértek a tőzsdén kívül (OTC) felületekre. Ez nevezhető talán az egyetlen hatásnak, amit a tilalom hozott. Nemcsak Kína bojkottálta a kriptotőzsdéket, hanem Venezuela és Zimbabwe is. Viszont ezen OTC platformokat nagyon nehéz lenne blokkolni. A felek bárhol találkozhatnak, egy kávézóban, a közparkban egy padon. A feltételekkel egyetértenek és miután a vevő átutalta a fiat pénzt banki átutalással (vagy akár készpénzzel), az eladó kriptovalutát ad ki a számára. Ha pedig valaki a biztonságban kételkedne, elég az egészet egy intelligens szerződésbe foglalni és ezzel az ügylet letudva.
Ahol a kripto-kereskedelem szó szerint az utcán található
Az utcán lebonyolított üzletek már mindennaposak, és nemcsak azokban az országokban, ahol a kriptotőzsdéket korlátozták. A hatóságok foggal körömmel próbálnak különböző korlátozásokat bevezetni a kriptovaluták elterjedésének megállítására. Vegyük például Argentínát, ahol a kormány 33%-os adót vetett ki a nemzetközi ügyletekre. Gondolkozzunk csak el rajta. Ez azt jelenti a valóságban, hogy minden alkalommal, amikor az ország valamelyik bankjából a pénzed szeretnéd kivinni, a kormány egyharmadát lecsípi. Elég csak online egy repülőjegyet venni egy külföldi légitársaságnál, vagy egy okostelefont rendelni egy országon kívüli webshopból és máris 30% ugrott. A törvény nem mérlegel, a lényeg az, hogy fizess. Ezzel nemcsak a magánembereket, de a vállalkozásokat is súlyosan károsítja az állam. Az új adónem eltörlésének az esélye pedig nulla.
Az egyetlen alternatíva a spórolásra, a bitcoin. Argentínában nem egyszerű a pesót bitcoinra cserélni. Helyi kereskedők kínálják szolgáltatásait szó szerint az utcán, amiért 15%-os jutalékot kérnek. A kriptokereskedők működésének van értelme és nagy szükség is van rájuk. Képesek nagy mennyiségben és piszok gyorsan bitcoinhoz juttatniuk az ügyfeleket, a bankrendszer megkerülésével. A kliensek inkább fizetnek 15%-ot egy kereskedőnek, mint 33%-ot a pénzéhes államnak.
Konklúzió
Nem Argentína az egyetlen ország, ahol az állam valutakontrollt vezetett be. A dél-amerikai ország nemzeti valutája csak az elmúlt évben 50%-kal csökkent a dollárhoz viszonyítva és most ugyanazok az emberek kerülnek hivatalba, akik a válságot okozták.
Szóval a kormányok bármit megtehetnek az állampolgárok korlátozására, a kriptovaluták, mint a bitcoin is, jelenthetik az egyetlen esélyt, hogy az emberek megóvják vagyonukat.
A korlátozásokkal pedig mit értek el az országok? Semmit, épp ellenkezőleg. A fagyi visszanyalt, hiszen még inkább növelték a kriptovaluták ismeretségét és népszerűségét. Ha azt szeretnénk, hogy a kriptovaluták még nagyobb teret hódítsanak, nem kell más tennünk, mint hátradőlnünk és figyelnünk, ahogy a kormányok korlátozó intézkedéseikkel a kriptovaluták felé terelik a népet.