Véget ért a kormányinfó – bukhatjuk az EU-s pénzeket, azonban jön a munkáshitel
A kormányinfók a magyar kormány kommunikációs stratégiájának szerves részévé vált az elmúlt években. A Gulyás Gergely vezette független tájékoztatás az elmúlt években olyan témákat érintett, mint az orosz-ukrán háború, az árstopok vagy a kormány fellépése a migrációval vagy az energiaválsággal szemben.
A csütörtöki kormányinfó témái érintették a jegybanki vezetés átalakítását, a költségvetési nehézségeket, az EU-s támogatásokat és egy korábban nem látott, úgynevezett munkás hitel bevezetését. Nézzük, miről szólt a kormányinfó.
Kormányülés után jön a munkás hitel
Szerda délután kormányülést tartott a magyar kormány. Az ülés során a kormány mandátumot adott Bóka Jánosnak, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a Magyarországot a migráció ügyében elmarasztaló bírósági ítéletről.
Mivel a magyarok népszavazáson döntöttek az illegális bevándorlók be nem telepítéséről, a hatóságok megadják a lehetőséget a határon átkelő személyeknek, hogy Brüsszelbe utazhassanak egyirányú jeggyel. A kormány mindeközben kitart amellett, hogy a külső határok védelmére fordított költségek miatt Magyarországnak jár az Európai Bizottságtól 2 milliárd eurónyi összeg.
Az ülésen napirendre került egy eddig, korábban nem látott hiteltípus is. A szakmunkás hitel 2025. január elsején válik elérhetővé, de nemcsak a szakmunkások számára lesz elérhető. Ez a hitelkonstrukció a fiataloknak biztosít lehetőséget egy kedvezményes hitelfelvételre. A kormány egyeztetése alapján azok lennének rá jogosultak, akik 17-18 éves koruk óta dolgoznak.
Győzött a Spar az árstopok miatti perben
A holland áruházlánc márciusban panaszt nyújtott be az EU-nak a magyarországi „különadók” miatt, amik az árstopokra vezethetők vissza. A Spar azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megszegi az uniós jogot, és felszólította Brüsszelt, hogy avatkozzon be a versenyt torzító törvényekbe.
Az Európai Bíróság meghozta ítéletét a perben, a testület pedig kimondta, az árstop intézménye szembemegy az uniós joggal és sérti a szabad versenyt. Gulyás Gergely az ítélethez annyit fűzött hozzá, nem lepődött meg a brüsszeli reakción. A perben hozott ítélet következtében a Sparnak nem kell megfizetnie a kiszabott bírságot.
Nagy hiánycsökkentés, minimálbér és az EU-s források hiánya
Gulyás Gergely kijelentése szerint egy nagyon jelentős, 2%-os hiánycsökkentésre készül Magyarország. Ugyan az államadósság növelésére nincs szükség, a 2025-re tervezett komoly gazdasági növekedés mértéke akár 3% is lehet.
A kormányzat szándéka szerint egy kiszámítható, több éves megállapodás készül, amely a minimálbér növelését célozza meg. A munkavállalói és munkáltatói oldaltól elvárt megállapodás annak ellenére, hogy magas, nem fenyegeti a munkahelyeket. Gulyás nyilatkozatából nem derült ki, mekkora mértékű emelésre gondolnak.
Augusztusban napvilágot látott, hogy Magyarország elveszítheti az év végén esedékes több mint egymilliárd eurónyi uniós forrást a jogállamisági eljárás miatt. Bár a magyar kormány úgy véli, hogy a felfüggesztésnek nincs megalapozott indoka, továbbra is fennáll a kockázat, hogy ha év végéig nincs megállapodás, az ország forrásvesztést szenvedhet el.
Az említett kérdések mellett Gulyás megcáfolta az egészségügyi előfoglalási díjat és az olimpiarendezést. A kormány mindeközben akciótervet készít a kkv-k fejlesztésére, ugyanakkor nem tervez változtatni az iparűzési adó mértékén.