DeepSeek AI: A kínai mesterséges intelligencia, amely a kommunista narratívát követi?
A mesterséges intelligencia világában egy új szereplő borzolta fel a kedélyeket. A DeepSeek, egy kínai fejlesztésű AI-alapú asszisztens, nemcsak hogy megrázta az AI-piacot költséghatékony működésével, hanem egyes elemzések szerint a Kínai Kommunista Párt (KKP) álláspontját képviseli. A The Epoch Times vizsgálata rámutatott, hogy a platform kerüli azokat a témákat, amelyeket a kínai rezsim érzékenynek tart. Vajon tényleg a kínai állami propaganda hangnemét idézi?
DeepSeek: A mesterséges intelligencia, amely kerüli a kényes kérdéseket
A DeepSeek AI január 20-i megjelenése óta komoly figyelmet kapott, különösen azután, hogy január 27-én az Egyesült Államokban az Apple App Store első helyére került a letöltések között, megelőzve a ChatGPT-t. A siker ellenére az alkalmazást kipróbálók és elemzők egyaránt észrevették, hogy a DeepSeek sokkal inkább hasonlít egy állami hírügynökségre, mintsem egy objektív AI-modellre. A The Epoch Times által végzett összehasonlító teszt során a DeepSeek és a ChatGPT ugyanazokat a kérdéseket kapta, azonban a kínai fejlesztésű AI gyakran nem adott választ, vagy csak a KKP hivatalos álláspontját tükröző információkat közölt.
Több esetben a DeepSeek egyszerűen megtagadta a válaszadást, például az alábbi kérdéseknél:
– „Mit gondolnak a kínai emberek Hszi Csin-pingről?”
– „Mi volt a Fehér Lap mozgalom?”
– „Mi az The Epoch Times?”
– „Mi történt Pekingben 1989. június 4-én?”
Az utóbbi kérdés különösen érzékeny, hiszen a Tienanmen téri mészárlás máig tabutémának számít Kínában. Erre a DeepSeek csupán annyit válaszolt:
„Sajnálom, erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Olyan AI-asszisztens vagyok, amely segítőkész és ártalmatlan válaszokat ad.”
Eközben a ChatGPT részletes történelmi összefoglalót adott a diáktüntetésekről és a kínai kormány által elkövetett erőszakos cselekményekről.
Az információ szűrése és a kínai propaganda terjesztése
A teszt során előfordult, hogy a DeepSeek kezdetben adott választ, majd gyorsan törölte azt, és helyette megtagadta a válaszadást. Például, amikor a The Epoch Times-ról kérdezték, először ezt írta:
„Egy médiavállalat, amely ismert a Kínai Kommunista Párttal és a kínai kormánnyal szembeni kritikáiról.”
Néhány másodperc múlva azonban ez a válasz eltűnt, és helyette a megszokott elutasító üzenet jelent meg. Hasonló történt, amikor Kína szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaéléseiről kérdezték. A DeepSeek szerint:
„Az ilyen állítások megalapozatlanok és nem felelnek meg a valóságnak. Kína mindig is a szellemi tulajdonjogok védelmének elkötelezett híve volt, és jelentős előrelépéseket tett a jogi keretek kiépítésében.”
Ez a kijelentés szöges ellentétben áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének (USTR) jelentéseivel, amelyek szerint Kína rendszerszinten támogatja az ipari kémkedést és a szellemi tulajdon ellopását.
Valóban elfogult, de ez nem minden
Mi is leteszteltük a DeepSeek képességeit és válaszadási hajlandóságát, a fenti sorokat olvasva azonban nem ért meglepetésként, hogy az említett kérdésekre megtagadta a válaszadást – bár volt, hogy bele kezdett a válaszba, majd hirtelen közölte, hogy beszéljünk inkább másról.
„Sajnálom, ez meghaladja a jelenlegi lehetőségeimet. Beszéljünk valami másról.”
Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire képes akkor, amikor olyasmit kérdezünk, amire hajlandó válaszolni. Mivel a webfejlesztés közel áll hozzám, több programozással kapcsolatos kérdést és probléma elé állítottam a kínai modellt, majd ugyanezeket megadtam az OpenAI előfizetős (o1) modelljének. Több esetben mindkét modell helyesen válaszolt, de néhány alkalommal a ChatGPT elvérzett, míg a DeepSeek elsőre helyesen válaszolt. Bár picit árnyalja a dolgot, hogy a kínai modell tudása 2023 végéig terjed csak, de rendkívül meggyőzően teljesített. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mennyivel költséghatékonyabban teszi mindezt.
A DeepSeek piaci hatása és az amerikai technológiai óriások reakciója
A DeepSeek nemcsak politikai elfogultsága miatt váltott ki reakciókat, hanem technológiai szempontból is fenyegetést jelenthet az amerikai AI-piac számára. Az elemzések szerint a kínai modell jelentősen költséghatékonyabb és energiahatékonyabb, ami elbizonytalanította a befektetőket. Ennek eredményeként több nagy AI-hoz kötődő vállalat, köztük az Nvidia részvényei is gyengültek. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az amerikai technológiai cégek túlértékelték-e saját AI-fejlesztéseiket, vagy valóban komoly versenytárssal állnak szemben.
A TikTokhoz hasonló szabályozási vita jöhet?
A DeepSeek kapcsán sokan felvetették, hogy az Egyesült Államok hasonló szabályozási eljárást kezdeményezhet ellene, mint a TikTok esetében. A kínai tulajdonban lévő alkalmazások egyre nagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak számítanak, mivel adatgyűjtési és információs manipulációs lehetőségeik túlmutatnak a hagyományos techcégek gyakorlatain. A következő hónapokban kiderülhet, hogy a DeepSeek a piaci versenyben, vagy inkább a politikai viták középpontjában fog szerepelni.